Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)

J

A Mama József Jolán illetőleg annak akkori irányvonalával. Szemináriumi előadásai néha szokatlanul elvontak, ezenkívül arra a meggyőződésre iut, hogy a modern marxizmusnak magába kell olvasztani Freud tanításainak jelentős részét is, s ennek a meggyőződésének elő­adásaiban és írásaiban egyaránt hangot ad. (Részint nem érzi enélkül megmagyaráz­­hatónak a fasizmus térhódítását, részint úgy látja, hogy Freud a lelki élet elfojtott tényezőit hozza felszínre oly módon, mint a marxizmus az osztályharc erőit.) Az antifasiszta népfront megteremtésének szükségét Dimitrov ismeretes beszéde előtt ismeri föl és fejti ki cikkében igen hatá­rozott formában (Az egységfront körül, 1934), néhány részletében azonban attól el­térő szellemben. Költészete is sokban eltér a szokványos agitációs pártköltészetről. Mindezért többen értetlenül, sőt egyenesen rosszindulattal szemlélik működését; ez nyilvánul meg a moszkvai írók platform­tervezetében (1931), a Társadalmi Szemlé­ben egyik legjelentősebb kötetéről, az 1932-ben megjelent Külvárosi éjről írt bírálatban (1933), majd egyes cikkekben; az 1934-i moszkvai írókongresszusra nem őt hívják meg, s ezzel kapcsolatos — rész­leteiben még nem tisztázott — konfliktus után a párttal való szervezeti kapcsolata megszakad. J. úgy érzi, tragikusan egyedül maradt. A munkásosztállyal, annak harcá­val való érzelmi kapcsolata azonban mind­végig megmarad. — 1934-ben jelenik meg Medvetánc c. kötete, mely korábbi versei­nek válogatását is tartalmazza. Az irodalom értői közül többen kezdik benne már föl­ismerni a nagy költőt — Kosztolányi, Bálint György, Halász Gábor és mások, sőt maga Babits is —, írásban azonban nem adnak ennek még kellő súllyal ki­fejezést, közönségsikere pedig nincs köte­tének. Idegbaja kiújul, a freudista pszicho­analitikus kezelés nem használ. Szakít Szántó Judittal, noha így néha lakás nélkül is marad. Új szerelmei nem találnak vi­szonzásra. 1936-ban jut végre álláshoz: az ekkor alakuló, radikálisan baloldali szel­lemű irodalmi folyóiratnak, a Szép Szónak lesz a szerkesztője. A lap többi irányítói, a radikális polgári értelmiségiek között azonban nem talál otthonra. Az irányítás is sok tekintetben az ő kezükben van. Nagyon fáj c., 1935-ben kiadott kötetéből alig néhányat tud csak eladni, a Baum­­garten-díjat szerencsétlen véletlenek közre­­játszása folytán még mindig nem kapja meg (csak segélyt, illetőleg jutalmat 1936- ban és 37-ben), noha Babitsosai időközben már kibékült. Minden szempontból úgy József Attila érzi, hogy magára maradt egy számára egyre ellenségesebbé váló világban. Ideg­zete — átmeneti javulások ellenére — mindinkább felmondja a szolgálatot, s a támogatói által néhány hónapra biztosított kórházi ápolás sem tudja meggyógyítani. Nővérei veszik magukhoz balatonszárszói Kézírása í /W-KÍnU+A. CAaJdst >(jL* Тл-*Та A Szántó Judit

Next