Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
B
Balázs Béla arcképe, amely A Holnapban jelent meg A fiatal Balázs Béla Egy Kner kiadású Balázs-könyv munkás lett. Tagja volt a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek. Csak 1942-ben jelentek meg első novellái a Népszavában, első regénye pedig (Maris) 1944-ben. 1929 óta kommunista, a háború idején részt vett a fegyveres ellenállás szervezésében. A felszabadulás után gyors egymásutánban jelentek meg regényei és novellás kötetei. írásában pártos szemlélettel, dísztelen, határozott realizmussal dolgozza fel a munkásmozgalom és a szocialista átalakulás eseményeit. Vadmadár (1955) címmel kiadott gyűjteményes elbeszéléskötetéért 1956-ban a József Attila-díj első fokozatában részesült. — Regényei: Homályban (1945); Májusi lakodalom (1947); Mire megjönnek a fecskék (1948); Névtelen hősök (1950); Virágnyitó szerelem (1956). Novellás kötetei: Felgyűli fények (1949); A kitüntetett (1951 )■, Egy öregember szerelme (1959); Éjjel (1959, dokumentumnovellák); Az ájtatos anyós (i960); Párizsban hagyták el (1961). Utolsó lehelteiig (1957) címmel megírta Geisler Eta élettörténetét. Novellái antológiákban és folyóiratokban jelentek meg, 1948 óta lengyel, német és orosz nyelven is. A Mire megjönnek a fecskék és a Névtelen hősök cseh és lengyel nyelven is napvilágot láttak több kiadásban is. Balázs Béla (Szeged, 1884. aug. 4. —1949. máj. 17., Bp.): költő, elbeszélő, filmesztéta. Apja középiskolai tanár volt. Szegeden, Lőcsén, majd ismét Szegeden végezte tanulmányait. A bp.-i bölcsészkar hallgatója, az Eötvös József Kollégium tagja volt. 1906-ban ösztöndíjjal került Berlinbe és Párizsba („itt bohémkedtem, orosz forradalmárok társaságában” — írta). A Holnap két antológiájában (1908, 1909) jelentek meg versei. Rövid ideig tanár volt, majd hírlapíró lett. A századforduló német filozófiájának hatását mutató tanulmányokkal, versekkel, színművekkel jelentkezett. Alexander Bernát fedezte fel Doktor Szélpál Margit c. drámáját (1909); ebben a színművében B. a modern nő problémáit elemzi; Lukács György kortársi bírálata főként szimbolikájának varázsát és stilizált dialógusait dicséri. 1910-ben jelent meg első verseskönyve, A vándor énekel; a tragikus maszk, a szecessziós modorosságok mögött költői útkeresés rejlett, a költemények ezoterikus világán is átsejlett B. tehetsége. Néhány versét Bartók zenésítette meg. A kékszakállú herceg vára (Rákoskeresztúr, 1911; Bp. i960), Bartók operájának szövegkönyve, majd a Misztériumok (1912) többi darabja is arról bizonykodik, hogy B. a modern dráma lehetőségeit kutatva a mese és a valóság, a jelkép és a realitás egységét keresi. B. ekkor már a Nyugat törzsgárdájához tartozik, bár szemléleti és személyi ellentétek állítják szembe Babitsosai és Osváttal. 1912-ben adja ki talán legszebb, költői hangú elbeszélését (A Logodyutcáról, a tavaszról és a messzeségről). 1913- ban mutatta be a Nemzeti Színház Az utolsó nap c. drámáját; „Fiatalság, Szerelem, Művészet és Halál, az Elet legéletesebb teljességének drámája a Balázs Béláé” — üdvözölte Ady. Az első világháborúban katona volt; Lélek a háborúban (Gyoma, 1916) c. kötetében foglalta össze élményeit; bár a szerb fronton írt naplója nem mentes némi nacionalista ízektől, ebből a kötetből kihallatszik már a háborút elítélő pacifizmus hangja. A Tristán hajóján (1916) régi költeményeinek elvontan artisztikus, az absztrakt Szépet kergető szemléletét folytatja, művészi erényei ellenére is olykor erőltetetten, túlságos stilizálással. — 1916-ban írta A fából faragott királyfit, melyet ugyancsak 1 BALÁZS BÉLA JÁTÉKOK Ovi ütobg es&fenifcstfe í Prím § r\ mw ooeurr Таппрм! 1л «»«в. t . Ak« 1 : SSwrik «i« I Béla Bartók 1 <4*. »3. i t*tl*aukRhiioa A. (.. 'SfUe i j Balázs Béla A fából faragott királyfijának magyar és német kiadása Bartók zenésített meg. — Lelkesen üdvözölte az 1918-as októberi forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot. Tagja volt az írói direktóriumnak, a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályának vezetője, a színházügyek irányítója. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált. Részt vett a kommunista írók akcióiban. Bécsben több regényt, elbeszélést, cikket adott ki németül és magyarul. Itt jelent meg Férfiének c. verseskötete (1923), amelyben már elszakad régi hangjától, s hitet tesz a proletariátus ügye, a szocializmus mellett. — Ebben a korszakban főként filmművészeti vonatkozású írásai jelentősek, B. a filmelmélet klasszikusai közé tartozik. Legfontosabb filmesztétikai műve: Der sichtbare Mensch (Bécs, 1924; 1958-ban magyarul is). B. az első rendszeres filmesztétika kidolgozója, az irodalom nevében vizsgálja az új művészet lehetőségét, fel