Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
B
BAR Baróti Szabó Dávid költeményes munkáinak címlapja és címképe rom, 1800). Néhány versének fordítását egy angol és egy francia antológia közölte. — Írod. Arany János prózai dolgozatai (1879); Császár Elemér: A deákos iskola (ItK, 1904): Klemm Antal: B. Sz. D. nyelve nyelvújítási szempontból (1908); Császár Elemér: Deákos költők (1914); Rónay György: B. Sz. D. (It, 1956). M. R. Barsi Dénes (Jóka, 1905— ): író. Családi nevén Harcsa Dénes. Hányatott ifjúsága volt, úgyszólván végiglakta a régi Magyarországot Pozsonytól a Székelyföldig. 1926-ban Debrecenben tanítói oklevelet szerzett. Forradalmi eszméi és magatartása miatt eltávolították állásából. 1934-ben megalapította és szerkesztette Szabó Pállal együtt a Kelet Népe c. folyóiratot. 1946-ban a Magyar Parasztélet c. hetilapot szerkesztette. 1947-től kezdve egy évtizeden át nem jelentek meg írásai, ezekben az években kubikosként dolgozott. Munkáiban a parasztság küzdelmes életét festi sokszor sötét színekkel, máskor némi fanyar humorral, finom líraisággal. Újabb írásai a megváltozott paraszti világot ábrázolják. Komádiban, Hajdú-Bihar megyében él.Munkái: Bolondgomba (regény, 1941); Mezei füst (regény, 1942); Jehova tanúja (regény, 1957); Szentjánosbogár (elbeszélés, 1958); Tüskebokor kivirágzik (regény, 1959); Lázgörbe (1961); Eltűnik a vajdakincs (1962) stb. 1962-ben József Attila-díjat kapott. — írod. Veress József: Alföld, 1959; Újházi György: Kortárs, 1959. Barsi József (Lehota, 1810 — 1893, Bp.): író. Több helyen volt lelkész, 1848-ban Kossuth Hírlapjának egyik vezércikkírója, írásai miatt Haynau halálra ítélte, majd az ítéletet 20 évi várfogságra változtatták. 1856-ban kiszabadult, nevelő lett, majd a Szegedi Híradó munkatársa, később tíz évig Magyarország közoktatási statisztikáját szerkesztette. Szépprózájánál, verseinél jelentősebb emlékirata (Utazás ismeretlen állomás felé, 1890.) Barsi Ödön (Bp., 1904 — 1963, Bp.): író. Egy ideig a Magyar Rádió főrendezője volt. Munkái: A fekete zsinór (regény, 1936); A bálványimádó (regény, 1941); Komédiások (regény, 1942); Az ördöglovas (regény, 1943); Az ördög hegedűse (regény Paganiniről, 1944); Vihar London felett (regény, 1945); Egy lélek visszatér (regény, 1947) stb. Ismertebb rádiójátékai: Az ördög hegedűse; Délibábkisasszony; Panoptikum ; A súgó; Tükör előtt. Bársony István (Keresztes, 1855 — 1928, Bp.): újságíró, író. Éveken át miniszteri tanácsos volt. Természetfestő írásai, az erdő életét bemutató rajzai vadásztörténeteiben hangulatosak, színesek. Hoszszú ideig volt a Budapesti Közlöny szerkesztője, ő szerkesztette 1919-ben a Tanácsköztársaság c. hivatalos lapot is. Külföldi lapokban is jelentek meg elbeszélései, így pl. a St. Petersburger Heroldban. Elbeszéléseket, rajzokat tartalmazó nevezetesebb kötetei: Százszorszépek (1886;зkiadásban); A szabad ég alatt (1888; 6 kiadásban); Erdőnmezőn (1894; 5 kiadásban); Magyar természeti és vadászati képek (1898); Magyar földön (1909); Az erdő könyve (1918); Délibáb (1926). Regényei: Az ingovány (1900); A királytigris (1901). Regényei és elbeszélései több kiadásban megjelentek német, olasz, orosz, román és szerb nyelven. — írod. Önéletrajza a Délibáb c. kötetben; Szinnyei Ferenc: A 70 éves В. I. (Napkelet, 1926); Molnár Péter: В. I. (Pécs, 1940). Barta András (Kassa, 1931— ): irodalomtörténész. A Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályának főelőadója. Kötetutószavakon kívül kritikákat írt. Elsősorban Krúdy Gyula munkásságának kutatásával és műveinek kiadásával foglalkozik. Barta János (Szentes, 1904. aug. 9.— ): irodalomtörténész. Bp.-en szerzett tanári oklevelet, majd 1923-tól 1950-ig Bp.-en felső kereskedelmi iskolai tanár és igazgató, 1950-ben docens a bp.-i egyetemen, 1951- től egyetemi tanár Debrecenben. Irodalomtörténeti munkásságáért 1935-ben és 1938- ban Baumgarten-díjat kapott. Számos tanulmánya jelent meg a folyóiratokban, elsősorban a Nyugat, majd az Irodalomtörténet közölte írásait. Kiterjedt munkásságának egyik fő értéke a filológiai alapos-109 Bársony István