Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
A
feladatának, hanem a pajzs elkészítésének módját írja le. Ezért az epikában az ábrázolás nem más, mint a történet elbeszélése. A lírai ábrázolás sem puszta rögzítés, hanem minden esetben az adott ábrázolandó tárgy vagy személy képéhez fűződő képzettársítások és benyomások közlésén alapul. A drámában, ahol a cselekmény a konfliktus felé halad, az ábrázolás fő módszere a dialógusok összeszövődése. Tehát mindenfajta ábrázolás lényege a műfajnak megfelelő módszer megválasztása az adott probléma visszatükrözésében. — írod. Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? (A realizmus problémái, 1948). Ábrázolt Folyóirat: az első magyar képes hetilap. 1848. jan. i-én indult meg Kassán. Fametszetes képei az egykorú eseményekről, többek között a párizsi és a pesti forradalomról emlékeznek meg. Címét júniusban Képes Újságra, változtatta, s így jelent meg az év decemberéig. acélmetszet: mélynyomású művészi sokszorosító eljárással készült grafikai lap, a könyvillusztráció egyik formája. Angliában használták először 1820-ban, s főként ott alkalmazták, a kontinensen rövid időre sem tudta kiszorítani a -*• rézmetszetet. Ma már teljesen elavult. Ács Károly (Kisbankházapuszta, 1824— 1894, Bp.): költő, népköltészeti kutató, nyelvtani szakíró. Középbirtokos családban született. A kecskeméti jogakadémia elvégzése után joggyakornok volt, ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1848—49-ben közigazgatási tisztségeket viselt. A szabadságharcban aktívan részt vett; 1849 elején gerillacsapatot szervezett és fontos hadászati célokat valósított meg a déli országrészen. Világos után egy esztendőn át bujdosott; külföldre menekülése közben elfogták, 1852-ben halába ítélték, majd az ítéletet hat évi várfogságra változtatták. A fogságban nyelveket tanult; kiszabadulása után nyelvtanárként működött, és számos német, olasz, román, szlovák és szerb nyelvtani munkát írt magyar és német nyelven. A hatvanas évektől kezdve több ízben országgyűlési képviselő, biztosítótársasági tisztviselő és szakíró. Verseit és irodalmi cikkeit 1848 előtt az Athenaeum, később a Vasárnapi Újság, Nővilág, Napkelet, Hon stb. közölték. Úttörőként foglalkozott irodalmunkban a román és szerb népköltészettel, számos tanulmánya, valamint két műve jelent meg ebben a tárgykörben: Virágok a román népköltészet mezejéről (1858); Még három román népballada (1871). Az Ábrázolt Folyóirat előfizetési felhívása és mutatványszáma Ács Károly (Szabadka, 1928— ): jugoszláviai magyar költő és műfordító. A jugoszláviai Magyar Szó c. napilap munkatársa, a Híd c. újvidéki bodalmi folyókat szerkesztő bizottságának tagja, az újvidéki Fórum könyvkiadó szerkesztője. Verskötetei: Kéz a kilincsen (Újvidék, 1953); Költő inkognitóban (Újvidék, é. n.); Csönd helyett vers (versek, 1952—1959; Újvidék, 1959). Több verses képeskönyvet is kiadott. Ács Kató (Bp., 1917— ): ifjúsági író. Egy nemzetközi mesepályázat nyerteseként tűnik fel, s ettől kezdve rendszeresen jelennek meg meséi a Népszava, a Nőmunkás, a Gyermekbarát és más lapok hasábjain. A felszabadulás után is több pályázat első díját nyeri el, közte a József Attila-pályázatét Kőbányai gyerekek c. ifjúsági regényével (1951) . Más regényei: Vadrózsa vagy galagonya (1951); Győznek a Bárót fiúk (1952) ; Jutka és a Bábszínház (i960). Mesekönyvei: Az élő szoba meséi (1946); Szervusztok hajnalkák! (i960). Ács (Aachs) Mihály, id. (?Csepreg, ? 1646— 1708 előtt, ? Nemescsó): evangélikus lelkész, a magyar pietizmus első képviselője. 1666-tól 69-ig diák Tübingenben, azután rektor a győri ev. iskolában. Innen az 1671-ben meginduló tíz éves véres protestánsüldözés elején elűzték. Bujdosik, közben 1673—74-ben farádi lelkész, majd tábori pap Thököly seregében. 1686-tól Kemenesalja különböző ev. egyházaiban szolgál (Nemescsó, Devecser, Simonyi), Ács Károly(i824—94) és egyik nyelvkönyvének címlapja MAGYAR. N'éMKT. SS S2VRP . r.F.SZKlríi К 1 KSKK SS ГМЧ ÁOá 4ÁR0L.T ■ * brulfáe. an» firhstáe I c s p r a th t úunuToni I ■if