Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
I
Illyefalvi István (16. sz.): költő. Szülőhelye talán a háromszéki Illyefalva. Föltételezések szerint nevelő lehetett a Kisküküllő megyei Radnóton; itt dolgozta át 1590-ben Buchanan skót humanista Jefta-drámáját. Műve még ebben az évben meg is jelent Kolozsvárott: Iephta sive Tragoedia Iephtae... (későbbi kiadásai: uo., 1597; Lőcse, 17. sz.). 1. a biliai tárgyú drámát verses elbeszéléssé dolgozta át, amelyben a párbeszédeket elmélkedések kísérik. Az elbeszélésbe beleszőtt egy gyermekek számára írt hazafias éneket. Az egész művet jó ritmusú 19 szótagos sorokban írta. Шуе* András (Csíkszentgyörgy, 1637— 1712, Nagyszombat): erdélyi püspök, egyházi író. Igen termékeny író volt, mint maga mondja: „28 igen hasznos és szükséges egyházi könyvet írt, melyek között 22-t világosságra is bocsátott.” Püspöki funkcióit nem igen gyakorolhatta, mert „a diplomás eretnekektől Magyarországba kijönni kényszeríttetett.” Művei: A keresztyéni életnek példája vagy tüköré, azaz a szentek élete (?, 1682), Megrövidített ige. .. (prédikáció-gyűjtemény, ?, 1691—92). Több vallásos tárgyú művet fordított magyarra. Illyés Bálint (Fehérgyarmat, 1835 — 1910, Bp.): költő. 14 éves korában szabadságharcos katona volt. Szónoklataiban és verseiben később is rajong Kossuthért. Református pap volt, 1887-ben képviselő lett 48-as programmal. Művei: Költemények (1876); Emlékfüzér Kossuth Lajos sírjára (1895); Költemények (1907), valamint egyházi írások. Illyés Gyula (Rácegrespuszta, 1902. nov. 2. — ): költő, a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Apja uradalmi gépész. Gyermekéveit ő maga is a pusztán tölti. Az egész család szívós összefogása segíti hozzá ahhoz, hogy elvégezze a középiskolát. A Tanácsköztársaság idején, tizenhat éves korában részt vesz az otthoni politikai eseményekben, majd vöröskatona lesz. A bukás után átmenetileg még erősödik a forradalmi munkásmozgalommal való kapcsolata. Az üldözések elől 1920-ban illegális úton Bécsbe, majd Berlinbe, később Franciaországba megy, 1921-ben Párizsba jut. Kezdetben bányászként dolgozik, majd könyvkötő, később tanító, s közben a Sorbonne-ra jár, ahol irodalmi és lélektani tanulmányokat folytat. Itteni, rövid életű emigráns magyar lapokban jelennek meg első versei. Szemhatára tágul: a szervezett munkásmozgalpion, a tudományos szocializmus tanításain kívül megismerkedik a legújabb francia szellemi és művészeti törekvésekkel is. 1926-ban hazatér falujába, majd Pesten tisztviselőként helyezkedik el. Kezdetben Kassák Dokumentum c. rövid életű lapjának köréhez tartozik, majd 1928-tól versei a Nyugatban jelennek meg, ahol Babits hamar fölfigyel tehetségére. Ugyancsak 1928-banjelenikmeg első verseskötete, majd gyors ütemben követik egymást a többiek is: rövid idő alatt az induló új költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lesz (1931 és 36 között négyszer kapjameg a Baumgarten-díjat). Néhány évig szoros barátságban van József Attilával; 1932-ben részt vesz a Sallai és Fürst statáriális tárgyalásakor a halálbüntetés eltörléséért indított mozgalom röpiratának szövegezésében, amiért el is ítélik. Tevékenységéért ismételten vád alá helyezik, egy ízben — a kommunista mozgalom több tagjával együtt — rövidebb időre letartóztatják. A népi írók mozgalmának szervezésekor azonban csatlakozik hozzájuk, s az ő csoportjuknak lesz legjelentősebb költője, folyóiratuknak, a Válasznak pedig munkatársa. A Gömbös-kormány fasiszta célzatú szociális reformdemagógiája társaival együtt részben őt is megtéveszti, s ha tévedését — legtöbb társával együtt — hamarosan föl is ismeri, a forradalmi munkásmozgalommal való kapcsolata meglazul. Az ellenzéki írók laza táborának azonban továbbra is egyik legkiemelkedőbb személyisége. 1934-ben őt hívják meg a moszkvai írókongresszusra, utazásairól, élményeiről a Magyarország c. lapban számol be: őszinte jóindulattal és a föltéden tárgyilagosság igényével megírt műve a legjelentősebb és legjobb alkotás, amely ez idő tájt a Szovjetunióról megjelenik. A Nyugat egyik szerkesztője lesz, majd Babits halála után, 1941-ben teljesen átveszi a lap irányítását: Magyar Csillag néven szerkeszd tovább 1944 áprilisáig. A német megszállást követően hosszabb ideig vidéken kénytelen rejtőzködni. A felszabadulás után nemzetgyűlési, majd a Nemzeti Parasztpárt tagjaként rövid ideig országgyűlési képviselő lesz, 1948-ig az újjáéledt Válasz szerkesztője. A közéleti szerepléstől azonban — noha egy ideig az írószövetség vezetőségének is tagja — meglehetősen visszahúzódik, s közvetlenül leginkább csak irodalmi munkásságának él, amelynek elismeréséül ismételten (1948, 1953) megkapja a Kossuth-díjat. — Költészete egyéni módon ötvözi magába a legjobb realista hagyományok és a modern líra fontos 497 ILL Illyés András egyik könyvének címlapja а* fcm&a*4vi ix.tr fv4t>.r. S 7, К N T E KJ К I. Б Г K. 4«:ni U L Y f. $ A N О И Л S 'i-. "T гир<ьл» tKw« 32 Magyar Irodalmi Lexikon I.