Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)

J

sikerrel kísérletezett. Hosszú évtizedeken keresztül az egyik legnépszerűbb magyar regényíró volt. — Műveinek legteljesebb kiadása a Franklin Társulat 25 kötetes sorozata, ez a múlt század kilencvenes évei­től kb. 1910-ig jelent meg. Az Abafi és A csehek Magyarországon megjelent Mik­száth Magyar Regényírók c. sorozatában is (1908, 1905).. továbbá az Elő könyvek — Magyar Klasszikusok és a Filléres Klasszi­kusok c. sorozatokban. — Műveinek kül­földi kiadásai: Abafi (német, 1838, 1839, 1855, 186?; török, 194?), A csehek Magyar­­országban (német, 1840), A Cyerőfi ház (német, 1884), A hűtlen hív (cseh, 1894), A könnyeimnek (német, 1893), A Maillot család (német, 1850), A szegedi boszorkányok (német, 1863), Az isten ujja (német, 18 s 1), Az utolsó Báthori (lengyel, 1886; német, 1839),Jő a tatár (angol, 1904), Jósika István (német). Mátyás király és a koldnsgyerek (angol, 1896, 1902), Zrínyi, a költő (német, 1844). Összes művei németül (1839 — 1844) Pesten ielentek meg, 17 kötetben. — írod. Gyulai Pál: J. M. (Emlékbeszédek, 1879); Ferenczi Zoltán: J. és a történelmi regény (Élet és Irodalom, 1888); Papp Ferenc: J. M. és Kemény Zsigmond (Budapesti Szemle, 1909); Zsigmond Fe­renc: Scott és J. (It, 1913); Szinnyei Ferenc: J. humoros életképei (It, 1913); Dézsi Lajos: Báró J. M. (1916); Wéber Antal: A magyar regény kezdetei (1959)­W. A. Jósika Miklósné, Podmaniczky Júlia (1822— 93, Drezda): író, műfordító, J. Miklós regényíró második felesége. Világos után hűségesen követte férjét az emigrációba is. Brüsszelben csipkekereskedést nyitott. A háztartás gondos, takarékos vezetése mellett tollával is lényegesen segítette férjét a kenyérkereset gondjaiban. Férje több regényét németre fordította, s meg­jelentek önálló művei is: Éva (regény, i860); Családidét (regény, 1862); У aló és költött (elbeszélések, 1862); Pályavezető (Tanácsok a világba lépő ifjú leányok szá­mára, 1864) stb. jottisták: a 19. sz. elejének nyelvészeti vitáiban Révai Miklós párthíveinek el­nevezése. A — szemben a Verseghy Ferencet követő — ipszilonistákkA — a nyelvtörténeti tényeket figyelembe vevő, a szavak alkotóelemeit is feltüntető, eti­­mologikus helyesírás mellett szálltak síkra. Elveiket az írók túlnyomó része, majd később az MTA is elfogadta, s a reformkor folyamán a ~ helyesírási gyakorlata már általános érvényre emelkedett. Jovanovics Miklós (Csepel, 1932— ): kritikus. A szverdlovszki Gorkij Egyetem, majd a moszkvai Lomonoszov Egyetem ösztöndíjas hallgatójaként szerezte ok­levelét. 1956-tól a Magyar Nemzet, 1958- tól az Élet és Irodalom munkatársa; tanulmányait és kritikai írásait rendszeresen közlik a lapok és folyóiratok. jozefinizmus: II. József uralmi rendszere és ennek ideológiája, a felvilágosult abszo­lutizmus osztrák változata. A legelavultabb feudális intézmények felszámolására, a vallasüldözés megszüntetésére, centralizá­lásra törekedett. E reformpolitika a nemesi ellenállás dacára Mo.-on is elősegítette a polgári és kulturális fejlődést. A magyar jozefinisták (Berzeviczy, Hajnóczy, Kazin­czy, Szacsvay stb.) németesítő politikája ellenére sem fordultak szembe II. Józseffel. József Attila (Bp., 1905. ápr. 11. —1937. dec. 3., Balatonszárszó): költő, a 20. sz. lírájának világviszonylatban is egyik leg­kiemelkedőbb alakja. — A Ferencvárosban született, itt élte le egész gyermekkorát, ez a vüág határozza meg döntő mértékben költészetét is. Apja, József Áron — bánáti, félig román származású szappanfőző mun-Családi kép édesanyjával és két nővérével kás, vállalkozó kedvű, tehetséges, de szer­telen egyéniség — 1908-ban elhagyja a családot azzal a szándékkal, hogy kedve­zőbb munkalehetőségek kedvéért kivándo­roljon Amerikába, s így segítse jobb meg­élhetéshez mindnyájukat. A kapcsolat azon­ban hamar megszakad közöttük, csak Romániába jut el, segítséget nem tud kül­deni. A három gyermek így az anyára, a szabadszállási parasztcsaládból származó Pőcze Borbálára marad. Ö hamarosan 545 JÓZ József Attila szülőháza (Bp. DC. Gát u. 3.) A gyerek József Attila 35 Magyar Irodalmi Lexikon I.

Next