Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)
A
ÁRV 62 Az Árvízkönyv címlapja Árvízkönyv, Budapesti Árvízkönyv: az 1838-as nagy pesti árvíz károsultjainak felsegélyezésére kiadott irodalmi antológia (I—V. kötet, Pest, 1839—41). Döbrentei Gábor, Erdélyi János, Fáy András, Gaál József, Garay János, Jósika Miklós, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan, Tóth Lőrinc, Vörösmarty Mihály és a kor szinte minden érdemes írójának közreműködésével szerkesztette Eötvös József. Itt jelent meg első ízben Eötvös József A karthausi c. regénye is. A kiadás költségeit Heckenast Gusztáv könyvkiadó és nyomdai vállalata fedezte. Asbóth János (Szatumik, 1845. jón. 7.— 1911. jún. 28., Bp.): író, újságíró, az MTA levelező tagja. Apja, A. Lajos a szabadságharc tábornoka volt. Miután 1863-ban összeesküvés gyanúja miatt haditörvényszék elé állították, műegyetemi tanulmányait Zürichben fejezte be. Beutazta Nyugat-Európát, a Közel-Keletet; a kiegyezés után megyei, majd minisztériumi szolgálatba lépett. Cikkei a hatvanas évektől jelentek meg. 1872-től a Kelet Népének, később az egyesült ellenzék lapjának, a Magyarországnak lett főmunkatársa, közben a kolozsvári Ébredés szerkesztője. Több ízben járt Afrikában, Bosznia-Hercegovinában. E tanulmány útjairól írt értekezéseiért s etnográfiai munkásságáért választották az MTA lev. tagjává. 1887- ben lett képviselő. A Semsey-párt ideológusa volt, élete végén szembefordult Tisza Istvánnal. Politikai írásaiban konzervatív és modern szociális tanok keverednek. Esztétikai, irodalmi téren is tevékenykedett. Már a 70-es években szembefordult a népnemzeti iránnyal, melyet már túlhaladottnak tartott. Hirdette, hogy a magas fokú kultúra részévé kell tenni a negyvenes években a népből merített művészi értékeket. Élete végén harcolt Vajda elismertetéséért, s elsők közt hangoztatta a proletár költészet fontosságát Munkácsyról írt tanulmányában. Főbb önálló művei: Három nemzedék (1873); Magyar konzervatív politika (1874); Irodalmi és politikai arcképek (1876); Álmok álmodója (regény, 1878); Új Magyarország (1880); Bosznia és Herczegovina (útirajzok, I—II., 1887); Korunk uralkodó eszméi (1896). — írod. Arany- László: Magyar konzervatív politikusok (Válogatott Műv., i960); Németh Géza: A próza zeneiségének kérdéséhez (MTA I. Oszt. Közi., 1958); Németh Géza előszava Arany László Vál. Műveihez (i960). Ascher Oszkár (Bp., 1897— ): előadóművész, színész, rendező. Apja egy nagy fatelepen volt előmunkás, ő maga szűkös körülmények között nevelkedett. Műegyetemet végzett. Művészi fejlődését Ódry Árpád irányította, 1921-ben már önálló esten lépett fel, 1926-tól 28-ig a Nagy Endre-kabaréban szavalóművész. Szoros kapcsolatba kerül a munkásmozgalommal: 1929-ben a Nyomdászok és az Építőmunkások szavalókórusait irányítja, csoportjaival fellép a Vasasok kultúrestjein és illegális műsorokban is. 1933-ban lesz a Színészképző Iskola Tanára, de a baloldali mozgalmakkal való kapcsolata miatt, s a fasiszta törvények következtében tanári állását elveszíti. A felszabadulás után a Pódium Kabaré tagja, majd igazgatója, később a Rádió dramaturg-főrendezője és az Úttörő Színház művésze. 1951-től az Állami Faluszínház fődramaturgja, 57-től igazgatója. Egyik kezdeményezője a hazai verskultúra reneszánszának, különösen önálló estjei és az Irodalmi Színpadon rendezett verses és prózai műsorai nevezetesek. 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1957- ben nyerte el a Kiváló Művész címet. — Számos cikket írt a színészképzésről és az előadóművészetről, írásai jelentek meg Kosztolányiról, Karinthyról, Tóth Árpádról, Babitsról és József Attiláról is. — Beszédművészet (1937); Láthatatlan Színház (1941, Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával); A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1952); Kis szavalókönyv (1956); Tiszta szívvel (1957). Sajtó alá rendezte Karinthy Frigyes Kiadatlan naplója és levelei (1938) c. könyvét. Ásguthy Erzsébet (Eperjes, 1904— ): csehszlovákiai magyar költő, író. Szülővárosában él. Versei és tárcái a különböző bp.-i és felvidéki lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Gázmérgezés a Domb utcában c. színművét, melyet Simor Miklóssal írt közösen (napihír 16 képben), 1938-ban mutatta be a Debreceni Nemzeti Színház, majd ugyanebben az évben a Budapesti Városi Színház is. Megjelent munkái: Most én táncolok a kötélen (versek, 1935); Ne kérdezd... (versek, Eperjes, 1941); Szerelem a nagy fejedelem árnyékában (Pozsony, 1942); Az üres bölcső (elbeszélések, 1942). — írod. Schöpflin Aladár: Nyugat, 1938. asszociáció <lat.>: társítás. Mint műkifejezés különböző tudományokban (kémia, fiziológia, pszichológia) előfordul. Az irodalomban a szó pszichológiai értelme vált