Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 1. A-K - Magyar irodalmi lexikon 1. (Budapest, 1963)

B

BAB 70 Babits és Ady Portréja és három verskötetének címlapja Madonna c. elbeszéléskötet, a Nyugtalanság völgye c. verseskönyv s kisebb műfordí­tásainak gyűjteménye Pávatollak címmel. 1921-ben a Laodameia c. verses dráma és Erato címmel (Becs) versfordításai az ero­tikus költészet remekeiből (ez utóbbi köte­tét a bp.-i királyi táblabíróság erkölcs­telenség címén elkoboztatta); 1922-ben a Tímár Virgil fia, Gondolat és írás c. tanul­mánykötete; 1923-ban Dante Paradicsoma, Baudelaire A romlás virágai c. kötete (melyet Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal együtt fordított) s a Kártyavár. — Г921. jan. 15-én feleségül veszi Tanner Ilonát, aki később Török Sophie néven jelen­tette meg verseit, elbeszéléseit, regényeit, tanulmányait. Minthogy Ignotus ekkori­ban már nem él Mo.-on, Osvát és Schöpf­­lin mellett mind nagyobb szerep jut B.-nak a Nyugat irányításában. A hivata­los, akadémikus irodalomtól elkülönülő, de a szocializmus vagy radikalizmus harcait nem vállaló polgári írói tábor vezetője. — 1925-ben jelenik meg Sziget és tenger c. verseskötete, majd 1927-ben Halálfiai c. nagy regénye, melyen hat évig dolgozott. Baumgarten 1927-ben bekövet­kezett halála után az tin. Baumgarten­­alapítvány kurátora (-»Baumgarten-díj ), mely magyar írók segélyezését és díjazá­sát tűzi ki célul. Ugyanebben az évben jelenik meg A kettészakadt irodalom c. tanulmánya (válasz Berzeviczy Albert­­nek); azokat a kérdéseket tárgyalja, me­lyek a Nyugat táborát elválasztják az akadémikus, hivatalos irodalomtól, de egyben a megbékélés útját keresi. Mint a Nyugat szerkesztőjének és a Baumgarten­­alapítvány kurátorának hatalom is van a kezében. Megnyitja a Nyugat kapuit a népi irodalom tehetségei (főként Illyés) s a fiatal prózaírók (Gelléri, Pap Károly) előtt, de elzárkózik a szocialista lírától, csaknem haláláig nem ismeri fel József Attila költészetének jelentőségét. — 1928- ban jelenik meg Versek c. kötete, költe­ményeinek válogatott gyűjteménye, 1929- ben Élet és irodalom címmel tanulmány­­kötete és új verseskönyve, Az istenek hal­nak, az ember él. 1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választják. 1931-ben adja ki új novelláit A torony árnyéka címmel, valamint Oedipus király és egyéb mű­fordítások c. munkáját, 1935-ben Versenyt az esztendőkkel c. verseskötetét és közép­kori himnuszokból válogatott műfordítá­sait (Amor Sanctus), valamint új regényét (Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom). — Neve 1916-tól szerepel a Nyugat cím­lapján, mint szerkesztőé; 1920 és 1922 között Osvát Ernő egyedül jegyzi a folyó­iratot, majd különböző, váltakozó szer­kesztőtársakkal ismét B. 1939. jan. i-től egyedül ő szerkeszti. — 1932-ben sok­ízületi gyulladás támadja meg; 1933 tava­szát a János Szanatóriumban tölti. 1934- ben Svájcban jár. 1934 —35-ben jelenik meg hatalmas műve, Az európai irodalom története, majd 1937-ben a Hatholdas rózsá­kért c. novelláskötet. 1937 elején meg­állapítják, hogy gégerákja van. 1937 és 1939 között tíz kötetben az Athenaeum kiadja Összegyűjtött Munkáit, köztük Ösz­­szes Verseit is, kötetben még meg nem jelent költeményeivel. 1938 elején súlyos gégeműtétet hajtanak végre rajta félsiker­rel. 1939-ben a gyűjteményes sorozattól függetlenül jelennek meg önéletrajzi jel­legű irasai (Keresztül-kasul az életemen). 1940-ben az olasz állam a San-Remo­­díjjal tünteti ki Dante-fordításáért; az MTA tagjává választják. Ebben az évben jelenik meg a Jónás könyve (1937 — 1938- ban írta), majd utolsó tanulmánykötete, melyben magyar kortársairól írt bírála­tait, Könyvről-könyvre c. rovatának egy

Next