Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
R
(It, 1943); Hegedűs Géza: A magyar г. (1948); Erdélyi János: Valami a romanticizmusról (Válogatott esztétikai tanulmányok, 1953); Turóczi-Trostler József: A r. problémái, Vörösmarty romantikájának néhány megoldatlan kérdése, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, VI. köt., 1954); Forgács László: Forradalmi r. — vagy szocialista realizmus? (Irodalmi Figyelő, 1956); Sőtér István: A magyar r. (R. és realizmus, 1956); Barta János: A r. mint esztétikai probléma (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Intézetének dolgozatai, 4. sz., 1957); Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály (1957); ZolnaiBéla: Körmondat és tiráda (Tanulmány a klasszikus és romantikusstílus kérdéséhez, Nyelv és stílus, 1957); Klaniczay Tibor: Népiesség és r. (Kortárs, 1958); Szabolcsi Bence: A r. prózaritmusához (Vers és dallam, 1959); Horváth Károly: Széchenyi és a magyar r. (ItK, 1961); Szauder József: A r. útján (1961); Mezei József: Az irodalom romantikus folytonossága (ItK, 1962); Almási Miklós: Realizmus vagy r.? (Kritika, 1964). H. K. Rómer Flóris Ferenc (Pozsony, 1815. ápr. 12.-1889. mire. 18., Nagyvárad): régész, a magyar művészettörténet és műemlékvédelem egyik úttörője. A Benedek-rend tagja volt. 1839-től Győrben gimnáziumi, 1845-től Pozsonyban akadémiai tanárként működött, emellett — az 1850-es évek végéig főleg természettudományi, azután — régészeti, levéltári és könyvtártudományi kutatásokat végzett. Részt vett a szabadságharcban, ezért 8 évi börtönre ítélték. 1854-ben kegyelmet kapott. Az MTA 1860-ban levelező, 1864-ben rendes tagjává választotta. 1868-ban a pesti egyetemen az archeológia tanárává nevezték ki, 1869-től egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre is volt. 1877- ben mint kanonok Nagyváradon telepedett le. Művei: A Bakony (Győr, i860); Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1865); Műrégészeti kalauz (1866); Árpás és a móriezhidai Szent Jakabról címzett prépostság története (1869); Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-codexből (1871); A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (1873); A régi Pest (1873); Régi faliképek Magyarországon (1874) stb. Számos munkája kéziratban maradt. Sok hírlapi cikket is írt. Szerk. az Archeológiái Értesítőt és az Archeológiái Közleményeket. — írod. Hampel József: R. F. F. emlékezete (1891); Kumlik Emil: R. F. F. élete és működése (Pozsony, 1907); Börzsönyi Arnold: R. F. F. (Győr, 1911). Romhányi József (Nagytétény, 1921. márc. 8.— ): író. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. A Rádió dramaturgja és az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett, majd a Magyar Rádió és Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. Sugár Rezső: Hunyadi (1952) c. oratóriumának, Hajdú Mihály: Kádár Kata (1959), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (i960), Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója, számos operett és kabaréműsor versszerzője. Lefordította Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja és Orff: Az okos lány c. operájának szövegkönyvét. Humoros verseit Bolondos állattan (1964) címmel adta ki. Róna Béla (Ácsa, 1871. nov. 13. —1928. aug. 6., Bp.): újságíró, író, lapszerkesztő. Bp.-en Gyulai Pál, Beöthy Zsolt és Heinrich Gusztáv tanítványa volt, külföldi tanulmányútja után élénken bekapcsolódott az irodalmi életbe. 1897-ben megalapította az Irodalmi Tájékoztató c. kritikai folyóiratot. írt verseket, irodalmi tanulmányokat, ifjúsági műveket, és lefordította Daudet, Knut Hamsun, Sienkiewicz és mások néhány művét. Irodalomtörténeti munkái: Petőfi és Juliskája (1894); Az újabb magyar irodalom (1897); A magyar irodalom 1902-ben (1903); Új magyar irodalom (1904). Fontosabb verseskötetei: Tavasz (1892); Délibábok (1893); Pipacsok (1898). Róna Éva (Bp., 1907. máj. 17.— ): irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa. A bp.-i egyetemen 1929-ben bölcsészdoktorátust, 1945-ben magántanári képesítést szerzett. 1929-től a bp.-i egyetem, később ELTE munkatársa, jelenleg adjunktusa. Kutatási területe az anglicisztika; több angol tankönyv, szótár és irodalmi mű szerkesztésében vett részt. Fő művei: Magyar vonatkozások a XVI—XVII. századi angol irodalomban (1936); Piers Plowman és az 1381-es parasztforradalom (1954). Róna Ilona (Bp., 1904. júl. 16.— ): műfordító. Közgazdasági egyetemet végzett Bp.-en, majd 1926—48 között a Mészárosok és Hentesek Lapjának szerk.-je volt. 1948-tól előbb a Szikra Könyvkiadó, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957-től az Európa Könyvkiadó szerk.-je. Elsősorban a modern angol széppróza köréből fordít Rómer Flóris Ferenc és egyik munkájának címoldala A BAKONY, TKHMÉ.WR AJ/.I KS. RÉGÉSZETI VÁKJJLT. Róna Béla egyik verseskötetének címoldala 4° Magyar Irodalmi Lexikon П.