Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)

M

MAG 58-ban színházi dramaturg, 1963-tól a Filmvilág munkatársa. A harmincas évek végétől számos hetilap és folyóirat közölte elbeszéléseit és cikkeit. Művei: Diplomaták (színmű, Belvárosi Színház, 1950); Nyári délután (színmű, 1955; előadta a Magyar Rádió); Márványmenyasszony (színmű, 1957; előadta a Magyar Rádió); A szélhá­mos (televíziós vígjáték, 1961). Magos Ernő; Magas (Pozsony, ? —1855. dec. 9., Josefstadt): műfordító. Az 1840-es évek elején szerzett ügyvédi oklevelet. A szabadságharc idején Táncsics környeze­téhez tartozott, s a lapokban forradalmi verseket jelentetett meg. Táncsicsnak a sajtószabadságról szóló röpiratát németre, Robespierre néhány beszédét magyarra fordította. Költeményei egy elevennek (Pest, 1848) címmel jelentette meg Georg Herwegh német költő egyik forradalmi szellemű verskötetének magyar fordítását. Virtuóz rímtechnikájú átültetéseiben sok modoros, erőltetett megoldás is akad. A Makk irányította erdélyi függetlenségi szervezkedés összekötőjeként 1852-ben el­fogták és várfogságra ítélték. A josefstadti börtönben halt meg. — írod. Turóczi- Trostler József: Költeményei egy elevennek (Magyar irodalom—világirodalom, 1961). Magvető Könyvkiadó: az új magyar irodalom fokozottabb támogatására 1955- ben, Bp.-en alapított könyvkiadó. Első­rendű feladatán kívül 20. sz.-i magyar klasszikus értékek, köztük egyes életmű­vek (Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Szerb Antal stb.), valamint modem külföldi szer­zők világsikert aratott műveinek kiadásá­val foglalkozik. Az egyedi kiadványok mellett jelentősebb vállalkozásai közé tar­tozik a fiatal írók műveit publikáló Új Termés sorozat, a Világkönyvtár sorozat és a Versbarátok Köre mozgalom szervezése. Magyar Elek (Bp., 1875. aug. 14. —1947. ápr. 16., Bp.): író, újságíró. 18 éves korától több fővárosi lap munkatársa, 1917-től a Magyarország szerk.-je. Főleg műkritiká­val foglalkozott, de írt szatirikus és vidám verseket is (Tiszavirágok, 1910). Ő volt a Pesti Napló közismert ínyesmestere. Karcolataiban (Pesti históriák, 1920) a szá­zadforduló Bp.-jéről, hangulatos házakról, hős és jóságos papokról, úri gondolkodású krakélerekről fest idilli képet, a Tanács­­köztársaság iránti gyűlölete miatt egy-egy mellékmondattal utal a „vörös hónapok”-ra és bizonyos „fanatikus csavargókéra. Magyar Lajos (Istvándi, 1891. nov. 25.— 1937) ?, SZU): író, újságíró. Iskoláit Pécsett végezte, azután jogász, majd bölcsész lett, de tanulmányait nem fejezte be. Újságírói pályáját a Pécsi Hírlapnál kezdte, 1911-ben Bp.-re került és a Világ munka­társa lett. Feltűnést keltő cikkeivel hozzá­járult az októberi polgári demokratikus forradalom előkészítéséhez; a forradalom kitörésekor a Nemzeti Tanács tagja volt. A Tanácsköztársaság idején a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Az ellenfor­radalom idején letartóztatták és 10 évi börtönre ítélték. Az 1922-i fogolycsere­egyezmény révén az SZU-ba került. Moszkvában előbb a ROSZTA sajtóiroda, majd a Pravda munkatársa volt, 1927-től Kínában sajtóattasé. Visszatérése után a keleti egyetem tanára lett. 1934 végén letartóztatták és elítélték; a fogságban halt meg. Az SZU-ban két könyvet írt Kínáról. О fordította le először Gorkij Gyermek­éveim c. művét. Sok cikke jelent meg a nyugati kommunista pártok lapjaiban és folyóirataiban is. — írod. Péchy Blanka: Regény (1963). Magyar László (Szombathely, 1818. nov. 13. —1864. nov. 9., Ponto do Cujo, S3 Magos Ernő egyik munkájának címlapja Magyar Bálint Magyar Lajos Magyar Bálint (Pátyod, 1886. nov. 23. — 1957. dec. 14., Nagysomkút): költő, műfordító. Katolikus pap volt, a Hírnök és a Pásztortűz munkatársa. 1916—21 között az Ungvárott megjelenő Határszéli Újságot szerk. 1922-ben Szaniszlón lett plébános, majd tanügyi esperes; 1957-ben Nagysomkútra költözött. Eleinte esztéti­kai tanulmányokat, majd verseket írt. Ver­seit az Elet közölte. Művei: Kincses éjsza­kák (Versek, 1912); Bíboros hajnal (Új versek, 1914); Katonák (Versek, 1917); Harangjáték (Versek 1919—29, Arad, 1930). Műfordításait Francia költők (Szatmár, 1911) címmel publikálta. Magyar László útikönyvének címoldala és egy illusztrációja magyar labzlo 6*

Next