Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
L
LAK Lakatos Ottó (Székesfehérvár, 1802. okt. Lakits Pál (Magyaróvár, 1928. okt. 30.— ): 4. —1881. aug. 16., Arad): író. Miskolcon irodalomtörténész, műfordító. Az ELTE 10 és Nagybányán volt minorita rendi gim- magyar—francia szakán szerzett tanári náziumi tanár, majd igazgató Aradon, diplomát 1952-ben. 1951 —62 közöttBp.-en 1854. szept.-ben az osztrák hatóságok az volt általános iskolai, tanítóképzői, ill. Arad vidéki függetlenségi mozgalom fel- gimnáziumi tanár, azóta a Művelődésügyi göngyölítése során letartóztatták és börtön- Minisztérium főelőadója és a Debreceni büntetésre ítélték. Az 1857-i amnesztiával Kossuth Lajos Tudományegyetem román szabadult ki. Ez után egy ideig nevelős- nyelvi és irodalmi tanszékének adjunktusa, ködött, majd újra gimnáziumi tanár lett 1954 óta jelennek meg irodalomtörténeti Miskolcon és Aradon, 1868-ban házfőnök tanulmányai, kritikái; tankönyveket, szö- Kolozsvárt, 1871-ben pedig Aradon. Műve: veggyűjteményeket és francia irodalmi Arad története (Arad, 1881; függelék: antológiákat szerkesztett, francia prózai és Három év egy compromittált életéből.) verses műveket fordított. Műve: Közép- Kéziratban maradt munkái: Üti naplóm iskolásaink és az irodalom (irodalomszocio- Erdélyben (1836); Csókavári visszhang (ver- lógiai tanulmány, 1962). ses elbeszélések a magyar előidőkből, 1836); Gyónásom Fankónak (önéletrajz, 1864). Lakner Kristóf: Lackner Kristóf Lakatos Péter Pál (Kővágóörs, 1898. ápr. Lakó György (Jánoshalma, 1908. szept. 7. —1959. aug. 26., Tapolca): újságíró, 26.— ): nyelvész, egyetemi tanár, az MTA költő. Az 1920-as évek második felében levelező tagja (1948-tól). Tanulmányait a Bartha Miklós Társaság baloldali csoport- a bp.-i, a helsinki, a tartui és a stockholmi jának tagja, az Új Magyar Föld munka- egyetemen végezte, ezt követően a stocktársa volt. Itt kötött barátságot József Attilá- holmi egyetem lektora, majd hazatérve val; bensőséges barátság fűzte RadnótiMik- az OSzK munkatársa lett. Jelenleg az ELTE lóshoz is. Az illegális KMP tagja lett, több finnugor nyelvtudományi tanszékének proízben szenvedett börtönben és internáló tá- fesszora és a Nyelvtudományi Intézet borban. 1945 utánvidékenvégzettpártmun- osztályvezetője. Főleg a permi nyelvekkel, kát. Első, modernista jellegű versei a Nyu- lappológiával és finnugor összehasonlító gatban és a Magyar írásban jelentek meg, hangtannal foglalkozik. A helyszínen tanul- Verseit a húszas évektől közölte a Nép- mányozta a lív (1933), a lapp (1935) és szava, a 100%, az erdélyi Korunk, az Új a komi (zűrjén, 1952) nyelvet. 1955-től Magyar Föld, az Új Kultúra, a Híd, a Kor- a Nyelvtudományi Közlemények szerk.-je. társ (1929 — 30) stb. 1929-ben a haladó Főbb művei: A permi nyelvek szóvégi fiatal költők Jóság c. antológiája közölte magánhangzói (1934); Unkarin Lukemisto verseit. Nyeverov és Solohov több elbe- (magyar olvasókönyv finnek számára, szélését magyarra fordította. — írod. Helsinki, 1940); Magyarok és svédek (1948); Szalai Imre: Új írás, 1961. Svéd nyelvtan (1948); Északi-manysi nyelvtanulmányok (1956). Kis falu a világ végén Lakatos Vince (Mikelaka, 1907. jan. (1938) címmelMóricz Virággal lefordította 21.— ): újságíró, filmrendező, író. Kis- Arvi Jarventaus finn író egyik regékunhalason érettségizett. Szegeden jogász- nyét. kodott, majd 1933-tól a Halasi Hírlap, később a Halasi Újság felelős szerk.-je. Első lakonikus <gör. lakón ’Spárta lakója’): írásai a Halasi Hírlapban jelentek meg. rövid, szűkszavú, tömör. A hagyomány 1941-től a Nemzeti Újság főmunkatársa szerint az ókori Spárta (Lakónia) népének volt Bp.-en. Jelenleg a Magyar Film- jellegzetes kifejezésmódja volt a szófukar gyártó Vállalat munkatársa. Másfélszáz tömörség, rövidfilmet írt. Elbeszéléseiben, regényeiben a Kiskunhalas vidéki homokpuszták Lakos György (Békéscsaba, 1921. aug. világának életét örökíti meg; e vidék 20.— ): író. Békéscsabán érettségizett, parasztságának sajátos nyelve és életmódja A felszabadulás előtt a Makói Újságnál volt jelenik meg írásaiban. Művei: Árva népem gyakornok, ahonnan a helybeli rendőrség (elbeszélések, 1941); Zúg a nádas (regény, korrupcióját leleplező cikke miatt el-1942); Hatrongyos (regény, 1943); Egy- bocsátották. 1947 óta ismét újságíró; kutyások (elbeszélések, 1944); Virrasztó fény 1962 óta a Nógrád c. megyei lap mező(regény, 1944); A rab fia (kisregény, 1946); gazdasági rovatvezetője. Számos novel- Kiskunsági krónika (1958). — írod. Dénes Iája jelent meg különböző irodalmi folyó- Tibor: Vigilia, 1943. iratokban; több novellájának drama-Laky Demeter Lakatos Ottó egyik munkájának címoldala