Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
M
Makai Ödön (Nagyszentmiklós, 1889. okt. 27. —1937. febr. 16., Bp.): ügyvéd. József Attila sógora és gyámja, József Jolán, később József Etelka férje. Haladó szellemű, baloldali pártállású jogász volt. Felismerte József Attila tehetségét, s jóindulatúan segítette pályáján. Makai Nyíró János (17. sz.): a mo.-i könyvnyomtatás egyik korai képviselője. Ifj. Heltai Gáspár nyomdájában működött 1616—21 között, mint a nyomda vezetője. Ekkorra ennek a nyomdának a kiadványai már erősen megritkultak, de még így is több értékes munka fűződik nevéhez. — írod. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története (Kolozsvár, 1896). makáma <arab ’gyülekezet’): rímes próza. Az arab irodalomban keletkezett a 7. sz. körül, sfőként Hariri híres^gyűjteményenyomán terjedt el, elsősorban a Közel-Keleten, de ismertté vált Európában is. Rendszerint szellemeskedő, gúnyolódó tartalmat kísérnek az egyenlőtlen terjedelmű mondatok, illetve mondattagok végén felcsattanó páros rímek. Legismertebb magyar példája Arany János kis szatirikus írása, A poloska, valamint Babits Mihály Isten kezében c. „keresztény makámája”. makaronikum: -+• keverékszó makaronikus költészet: latin szavakból és valamely nemzeti nyelv (latinos végződéssel ellátott) szavaiból összetevődő keverék nyelven írt költői művek alkotása. A ~ kifejlődése 15. sz. végi olasz humanisták nevéhez fűződik. Első tudatos művelője T. Odasi, legnagyobb mestere T. Folengo. A 16. és 17. sz.-i német költészetben is előfordul. Moliére A képzelt beteg c. komédiájának utójátékában alkalmazza. Ilyen jellegű költemény a magyar irodalomban Petőfi: Deákpályám c. verse. — írod. Tolnai Vilmos: Magyar Nyelv, 1930; Kardos Tibor: Magyar Nyelv, 1932. Makáry György (Eger, 1799. ápr. 28.— 1857. nov. 13., Eger): költő. Az egri jogakadémián végezte tanulmányait, majd Pesten lett patvarista. 1823-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Ebben az időben Szemere Pál, Kisfaludy Károly és Bajza József baráti köréhez tartozott. 1828-tól Egerben ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1841-től a líceumban a magyar nyelv tanára volt. 1842-ben adta ki Magyar verstan c. művét Egerben. 1849-ben Egerben és Debrecenben adta ki Második Rákóczi Ferenc szózata 12* 1707-dik évből c. kiadványát. Kisebb megszakítás után, 1851-től újból Egerben tanított. Verseit — melyeket Kazinczy és Kisfaludy Károly hatása alatt írt — érzelmes és didaktikus hang jellemzi. Költeményei az egykorú zsebkönyvekben és folyóiratokban jelentek meg. — írod. Négyesy László: EPhK, 1891; Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai (1955). Makay Béla; Makkay (Heves, 1863. okt. 4. —1942. máj. 9., Bp): író. Az egyetemet Bp.-en végezte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, 1919-ben helyettes államtitkár lett. 1923-ban vonult nyugalomba. Jogi, társadalmi és kulturális kérdésekről írt cikkei jelentek meg. Szépirodalmi jellegű művei: Verőfényben (Természeti és vadászképek tollal, ecsettel, 1905); Hegyenvölgyön (Természeti és vadászképek tollal, ecsettel, 1911); A láp virága és egyéb írások (elbeszélések, 1912); Őshaza (elbeszélés, 1925). Egyes műveit rajzaival illusztrálta. Makay Gusztáv (Pécs, 1910. márc. 12.— ): irodalomtörténész, kritikus. Egyetemi tanulmányait Bp.-en az Eötvös-kollégium tagjaként és Párizsban az Ecole Normale Supérieure-ben végezte. Magyar—francia szakos tanár, 1941-től a bp.-i gyakorló gimnázium vezető tanára. Művei: A halál költészete a magyar lírában Vörösmarty tói Adyig (Pécs, 1937); Illyés Gyula (1940); József Attila (1941); Babits Mihály, a Szellem költője (Pécs, 1941); „Édes hazám, fogadj szívedbe!” (versértelmezések, 1959); Irodalomtanítás (1964). 1945 óta főleg az irodalomtanítás módszertanával, tankönyvek (francia nyelvkönyvek, magyar irodalomtörténet) írásával foglalkozik. Ilyen irányú munkája még a Dallos Györggyel közösen írt Hogyan olvassunk? (1952). Makkai János (Erzsébetváros, 1905. márc. 5. — ): újságíró, publicista.Jogi egyetemet végzett Bp.-en. Újságírói pályafutását a Magyarságnál kezdte. 1934-ben az Új Magyarsághoz ment át, majd állami támogatással létrehozta az Esti Újságot, amelynek hamarosan felelős szerk.-je lett. 1935-ben a Nemzeti Egység Párt programjával lett képviselő; kezdeményezője volt a zsidótörvényeknek. Germánia új utakon c. könyvében 1933-ban mint a jövő emberét üdvözölte Hitler Adolfot. Később szembefordult a német fasizmussal, s ezért 1944-ben a Gestapo elhurcolta. Hazatérése után, 1947- ben Bécsbe szökött, jelenleg Amerikában él, sott szakácskönyvet adott ki. Művei: MÁK 179 WUWJJ UILH fi jAp viííAm iiuiliipiül fstiuXiljp íüriuJul Makay Béla egyik könyve