Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
L
csönhatás lehetőségét az irodalom v. általában a művészetek és a pszichológia között. Mindenesetre a 19. sz.-tól kezdve a regényirodalom középpontjába került a ~ (lélektani regény), nemegyszer a regény kizárólagos tárgya lett egy ember lelki jelenségeinek, lelki fejlődésének, vagy tudata mechanizmusainak ábrázolása. A túlzott pszichologizálás viszont a pszichologizmus veszélyét is magában rejti; a pszichologizmusban legvégső fokon annak a téves, szubjektív idealista szemléletnek hatása jelentkezik, amely az objektív valóság minden jelenségét lelki jelenségekre vezeti vissza. — írod. Halász László: Művészet és pszichológia (1964). lélektani regény, pszichológiai regény: olyan regény, melyben a hangsúly nem a külső történéseken, hanem a szereplők lelkivilágának ábrázolásán van. A ~ és a társadalmi regény szokásos szembeállítása nem helytálló: az igazán jelentős regényekben összefonódik a lélek- és társadalomrajz, legfeljebb a különböző elemek más-más arányáról lehet szó. Bár a fogalmát csak a 19. sz. végén alakította ki P. Bourget, valójában az első ^nek Mme de Lafayette Cleves hercegnő c. műve (1677) tekinthető. A szentimentalizmus, majd a romantika különösen kedvezett az elmélyült lélekelemzés fejlődésének (Rousseau: Új Héloise,Goethe: Werther,B.Constant: Adolphe stb.). Igen sok impulzust merítettek a ~ újabb művelői Dosztojevszkij művészetéből. A modem polgári vekben a lélektani analízis gyakran elszakad a reális társadalmi viszonylatoktól, és öncélúvá válik. A 20. sz. polgári irodalmában — főleg a freudi pszichoanalízis hatására — központi helyet kapott az ösztönélet, a tudat alatti szférában lezajló folyamatok bemutatása. A magyar irodalomban a ~ legnevesebb képviselője Németh László (Gyász, Iszony). Leleszy Béla (Pusztakengyel, 1887. okt. 10.— ): író. Főiskolai tanulmányait az egri jogakadémián elvégezve újságíró lett. Rendkívül termékeny, fantáziadús kalandregényíró. Főbb művei: Kamhoa titka (1926); Az opálsziget (1927); A sakálfejű csoda (1928); A Cardigan-sugár (1928); A fekete veszedelem (1929); A vörös sirály (1930); A tűzhányók völgye (1932); A Zürzüm-légió (1933); A Gihson-express (1933); Hajsza életre-halálra (1936); Farkaskölyök (1937); Az aranykaraván (1938); Az őrs (1940); Nyugat felé! (1940); Éva asszony (1942); A hét bűn ágya (1943); Rabszolgalázadás (1948); Fehér tigrisek (kisregény, 1948). Az idegen asszony c. színművét a kolozsvári Magyar Színpad mutatta be 1919-ben. 1955 — 60 között több munkáját Tel Avivban is kiadták. Lelkes István (Körmend, 1905. dec. 21.— ): irodalomtörténész, kritikus, műfordító. Az 1940-es évek elején Lölkös István néven is publikált. A bp.-i egyetemen magyar— francia szakos tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1930 — 38 között Győrben, majdBp.-en magyar—francia szakos tanár, 1938-tól 45-ig a bp.-i bölcsészettudományi kar dékáni titkára, a dékáni hivatal vezetője és francia szakos előadó volt. 1946-tól 49-ig a Párizsi Magyar Intézetet vezette, 1950-től Bp.-en gyakorló gimnáziumi tanár. Részt vett Arany, Ady és József Attila verseinek francia fordításában. Művei: A magyar—francia barátság^ aranykora 1879 — 1889 (1933); Franfois-Étienne Adam (Petőfi ismeretlen francia utánzója, 1939). Lemouton Emília; Adorján Boldizsárné (Pest, 1824. márc. 22. —1869. jan. 22., Gortvakisfalud): író, műfordító. Francia származású családból származik; apja angol, francia, olasz nyelvmester volt a pesti egyetemen. Eredeti és nyugati nyelvekből fordított elbeszéléseit a Pesti Divatlap és az Életképek közölte. Hozzákezdett Shakespeare drámáinak lefordításához prózában; vállalkozása az ötödik füzettel abbamaradt (Shakspeare Vilmos összes színművei; 1. füzet: A szélvész; 2. A két veronai nemes; 3. A windsori vígnők; 4. Viola — a Vízkereszt fordítása —; 5. Szeget szeggel; 1845). — írod. Czeke Marianne: L. E., Shakespeare összes drámai műveinek első magyar fordítója (1911); Czeke Marianne: L. E. Shakespeare-fordítása (1911). Lendvai György (Pápa, 1932. okt. 25. — ): író, dramaturg. Nagykőrösön érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1958-ban dramaturgdiplomát kapott. 1958 óta a Magyar Rádiónál dolgozik mint dramaturgszerkesztő. Művei: Epeiosz az ács (dráma, 1963; a rádió 1959-ben mutatta be); Szegény Iphigeneia! (dráma, 1961); A próféta harangjai (rádiójáték). Elkészítette Irwin Shaw Oroszlánkölykök c. regényének rádióadaptációját (1964). Lendvai István (Bp., 1888. júl. 5. —1945. márc. vége, Szombathely): költő, újságíró. 31 LEN Lemouton Emília Shakespeare-f ordításának címlapja 4IIAKSP*.\Rf. ftssm szimCvbi *XI\J ITKk i nttvos VMMV '