Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
L
tét. A 30-as években a Szakszervezeti Tanács egyik irodalmi pályázatán kórusszíndarabjával díjat nyert. A kórusmozgalommal és más munkásmozgalmi problémákkal foglalkozó írásai a Népszavában, a Typographiában, a Nyomdászsport és a Munkásifjúság c. lapokban jelentek meg. 1936-ban szerk. a Világirodalmi Szemle c. irodalmi-kritikai folyóiratot. Ebben cikkei is jelentek meg. Jelenleg vállalati diszpécserként dolgozik. Lestyán Mózes (Csíkszentkirály, 1720. szept. 17. —1774, Székelyudvarhely): kát. egyházi író. Iskoláit Kolozsvárott végezte. 1743-ban belépett a jezsuita rendbe. Teológusként Trencsénben és Nagyszombatban, tanárként Kolozsvárt és Egerben tevékenykedett. 1758 — 73 között Székelyudvarhelyt volt rendházfőnök, iskolaigazgató, hitszónok. Élete utolsó évében — a rend eltörlése után — plébános volt ugyanott. Megírta Xavieri Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác élete történetét. Lestyán Sándor (Bp., 1897. febr. 1.— 1956. nov. 12., Bp.): író, újságíró. A felszabadulás előtt a Világ, Az Est, az Újság, a Pesti Napló szerkesztőségében dolgozott, 1933 — 44-ben a Friss Újság szerk.-je (1949 —50-ben főszerk.-je), 1945 után a Szabadság munkatársa, majd a Kis Újság szerk.-je volt. 1945 — 47 között ő szerk. a legszebb magyar folyóiratot, a Budapestet. Mint várostörténész számos könyvben állított emléket a régi idők Budájának és Pestjének. Művei: Vah-ta-Vah és a Somos erdő mohikánjai (ifjúsági regény, 1923); Halálfejes pillangó (regény, 1935); Hatalmas ököl (kisregény, 1939); Cigánymuzsika (regény, 1940); Jóskönyv, álomfejtés (régi kalendáriumi furcsaságok, 1940); Pestbudai regélő (1940); Gróf Sándor Móricz, az ördöglovas (regény, 1941); Kiskutya, nagykutya (regény, 1941); Repülj fecském (Reményi Ede regényes élete, 1942); Az ismeretlen Táncsics (tanulmány, 1945); Pesti kávéház (tanulmány, 1946); 1848. március 15 — A Pilvax forradalma (1948); A százéves Lánchíd (1948); Muzsikál a Bükk (ifjúsági elbeszélések, 1950); Teleki Blanka (ifjúsági regény, 1951); Vadállatokból házi állatok (1951); A nyolcadik pont (regény, 1952); Hej, halászok (kisregény, 1953); Zúg a nádas (ifjúsági elbeszélések, 1954); Vadászrepülő leszek (ifjúsági regény, 1954); Utazás a fehér asztal körül (a hazai vendéglátóipar története, 1955); Medve anyó születésnapja (mesék, 1959) stb. 1929-ben IF-ntN SáNDOR ltazAs FEHÉR ASZTAL KURI L t: dramatizálta Dickens Copperfield Dávid c. regényét. — Írod. Kuncz Aladár: Nyugat, 1921; Abody Béla: Új Hang, 1952. Lesznai Anna (Bp., 1885. jan. 3.— ): költő, ifjúsági író. írásait a Nyugat, Auróra, (az erdélyi) Napkelet, Szép Szó, Huszadik Század, Munka, Testvér, Híd c. folyóiratok és a müncheni Látóhatár hozták. Sikerekre tekinthet vissza mint iparművész, festő és illusztrátor is. 1913—20 közt Jászi Oszkár felesége volt. 1919 —31-ben Bécsben élt; József Attilát részben ő ismertette meg az ottani magyar emigráns írókkal. 1939- ben az USA-ba költözött, ma is ott él, Gergely Tibor amerikai magyar festőművész felesége. Itthon is publikál. ,,L. Kaffka Margit mellett — írja róla Schöpflin Aladár — az asszonyi hang legdúsabb megszólaltatója háború előtti költészetünkben . . . Gazdag kedélyű, színes lélek. Egyike az elsőknek, akik szabadverset írtak, hosszú sorai kicsit bőbeszédűségre és a forma némi lazaságára csábítják . . .” Legkitűnőbb meseíróink közé tartozik. Néhány első kiadású Ady-kötet és egy Bartók népdalfüzet címlapterve is az ő nevéhez fűződik. Művei: Hazajáró versek (1909); A kis kék pillangó utazása (mesék saját illusztrációival, Bécs, 1913, németül Lestyán Sándor három könyvének címlapja Lestyán Sándor Lestyán Sándor három könyvének címlapja