Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
P
s az Új Magyar Színháznak volt dramaturgja. 1945 — 51 között a Magyar Nemzet és a Magyar Vasárnap munkatársaként dolgozott. Publicisztikai munkái mellett több szépirodalmi alkotása is napvilágot látott. Művei: Szegény háború (versek, Nagyvárad, 1916); Rádiókrónikák (felolvasások, 1931); A mai Magyarország erkölcsrajza (kritikai tanulmányok, 1933); Menekülő fiatalember (regény, 1941); Krónikák könyve (felolvasások, 1942); Nyitány (elbeszélések, 1942); Ismerős paradicsom (regény, 1944); Szívügyeink (vallomások, 1944); Infláció (színdarab, 1946). — írod. Divinyi Mihály: Diárium, 1941. PappJózsef; Cs.Papp; Cserkó Papp (Makó, 1858. aug. 10. —1917. okt. 15., Kolozsvár): műfordító, irodalomtörténész. Az 1880-as évek közepén a bp.-i Magyar Föld munkatársa. 1886-ban Resicabányán tanító, 1888- ban a fiumei állami felsőbb leányiskola tanára, s Mócs Zsigmond Fiume c. lapjának szerkesztője lett. Sokat fordított (Boccaccio, Goldini, Dante). 1892-ben Kolozsvárra helyezték át, 1897-ben ott doktorált, 1902- ben pedig az olasz nyelv és irodalom egyetemi magántanára lett. Politikailag 48-as alapon állt, lelkesen emlékezett meg Garibaldiról. Terjedelmes tanulmányt szentelt Dante különböző ó- és középkori forrásokból eredő elképzeléseinek a vallásos értelemben vett ,,lélek"-ről (Dante lélektana a Divina Commediában, Kolozsvár, 1897). Művei: Dante politikai rendszere (Kolozsvár, 1897); Gyakorlati olasz nyelvtan (Pozsony—Bp., 1902); Garibaldi emlékezete (Kolozsvár, 1907); Gyakorlati olasz nyelvtan és olvasókönyv (1912); II Boccaccio in Ungheria (Firenze, 1913). Papp Lajos (Hódmezővásárhely, 1936. ápr. 21.— ): költő, újságíró. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári diplomát, majd a Délmagyarország munkatársa lett. Jelenleg a Szegedi Egyetem c. hetilap szerkesztője és a szegedi írócsoport titkára. A fiatal költőnemzedék egyik ígéretes tagja. Verseit magas fokú lírai hév, a szocializmus ügyét szolgáló elkötelezettség és a magánéleti problémák őszinte feltárása jellemzi. Verseskötetei: Kikiáltó (Szeged, i960); Friss szélben (1961); Áramlások (Szeged, 1964). — Költeményeiért 1961-ben József Attila-díjat kapott. — írod. Kiss Ferenc: Kortárs, 1961; Farkas László: Új írás, 1961; Ferenczi László: Új írás, 1961; Bőgel József: Jelenkor, 1965; Csetri Lajos: Tiszatáj, 1965. Papp László (Békés, 1928. nov. 26.— ): költő. A bp.-i Közgazdaságtudományi Egyetemen tanári oklevelet szerzett. Később újságíró lett, 1957 óta a Magyar Ifjúság munkatársa. Líráját a népköltészeti formák egy szerűségejellemzi. Verseskötete: Borkóstoló (1958). — írod. Szabolcsi Gábor: Kortárs, 1959; Szabó György: Elet és Irodalom, 1959. Papp Miklós; Pap; K. Papp; Keresztesi Papp (Dés, 1837. okt. 29. —1880. febr. 12., Kolozsvár): újságíró, író, történész. 1860- ban tűnt fel mint hírlapíró, a Korunk, majd a Kolozsvári Közlöny munkatársaként. 1867-ben megalapította a Magyar Polgár c. „balközép” (később szabadelvű párti) politikai lapot, melyet haláláig szerk. Szerk. még a Történelmi Lapokat (1874 — 76) és a szépirodalmi Hölgyfutárt (1876 — 78). Elbeszélései jelentek meg a bp.-i és kolozsvári lapokban; kisebb értékű regényeket, vígjátékokat, népszínműveket is írt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak és a Kemény Zsigmond Társaságnak. — Művei: Tarka Lapok az élet és történet könyvéből (Kolozsvár, 1861); Egy szép asszony története (regény, uo., 1866); A művészek (regény, uo., 1869); A vádlottak padján (regény, uo., 1874); A rab asszony (regény, uo., 1878); Absolon papa (vígjáték, uo., 1879); Itt is, ott is (elbeszélések, h. és é. n.); Száz elbeszélés (I —XII. köt., Kolozsvár, é. n.). Lefordította és 1870-ben Kolozsvárt kiadta Széchenyi: Ein Blickjét. Történeti tanulmányai is inkább „korrajzok” (Caraffa és az eperjesi vér-törvényszék, 1863 ; Régi képek a krónikákból, Kolozsvár, 1864; Az ty35-iki zendülés története, uo., 1865 stb.) Papp Viktor (Szilágysomlyó, 1881. ápr. 13. —1954. máj. 10., Bp.): újságíró, zenei szakíró. Középiskolát és jogot Bp.-en végzett. A Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője volt. Már egyetemi hallgató korában foglalkozott zenével és hírlapírással. Később több fővárosi lap zenekritikusa lett, 1929 —30-ban a Muzsika c. szaklap főszerk.-je volt. Számos zeneesztétikai tanulmányt írt, szerk.-je volt a Zenei Pantheon c. sorozatnak. Több kiváló zeneművész életét és munkásságát ismertette (Bach, Beethoven, Haydn). Ady Endre baráti köréhez tartozott, Ady verset is írt Papp Viktor valceréhez címmel. A Nyugat 1919-es Ady-számában P. közzétette a költőre vonatkozó emlékeit, Ady és a zene viszonyáról később könyvet is írt (kéziratban). Főbb művei: Bach élete ВАИТЕ # PURGATORIUM Cs. Papp József egyik fordításának címlapja Papp Miklós Papp Viktor egyik könyvének címlapja •*h j ARCKÉPEK A MAGYAR ZEN EVILÁGBÓL PAPP VIKTOR BUDAPEST. И» »TABIC* •*iTO**tt*t*t ».-T