Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
P
évek magyar lírája (1914); Komlós Aladár: A petőfieskedők (ItK, 1958); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (1959); Sőtér István: Nemzet és haladás (1963). Petőfi-ház: Petőfi Sándor és Jókai Mór emlékeit gyűjtő és megőrző múzeum. A múzeum felállításának eszméjével már az 1870-es évektől kezdve foglalkoztak, megvalósítására azonban csak akkor kerülhetett sor, amikor Bartók Lajos kezdeményezésére a Petőfi Társaság társadalmi úton összegyűjtött pénzen megvásárolta a Feszty Árpád-féle Bajza utca 21. számú házát, amelyben maga Jókai is közel egy évtizedig lakott. Az ünnepélyes megnyitót 1909. nov. 7-én tartották. A villa földszintjén az időközben összegyűjtött Petőfi-ereklyéket, az emeleti helyiségekben pedig a Jókai-hagyatékot helyezték el. 1945-ig a Petőfi Társaság, a felszabadulás után a Budapesti Történeti Múzeum kezelésében volt, 1954-ben anyagát és feladatkörét a Petőfi Irodalmi Múzeum vette át. — írod. Kéry Gyula: A P. története és katalógusa (1911). Petőfi Irodalmi Múzeum: 1954-ben a magyar irodalom írott és tárgyi emlékeinek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és megőrzésére, a feldolgozott anyag kiállítására létesített múzeum. Anyagát részben a Petőfi-ház adta. Gyűjtőkörének legfontosabb területe a kézirat és a megjelent mű, azaz a költők és írók életművének írásos dokumentuma; ehhez a feljegyzések, töredékes alkotások, levelezések, okmányok és olvasmányok is szervesen hozzátartoznak. Ez az anyagrész alkotja a gyűjtemény gerincét. Ezt egészítik ki a tárgyi emlékek: irodalmi ereklyék (bútorok, használati és emléktárgyak), a költőkről és írókról készült képzőművészeti alkotások (festmény, szobor, metszet, rajz), fényképfelvételek, a művekhez készült illusztrációk. 1957-ben az egykori Károlyi-palotában helyezték cl. Három állandó kiállítása Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila életét és életművét mutatja be, ezeken kívül állandóan vannak időszaki kiállításai is. A múzeum feladata egyúttal a vidéki emlékházak szakmai patronálása. Ezek: Petőfi szülőháza Kiskőrösön, a nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum, a dömsödi Petőfi-ház, a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeum, a Badacsonyi Irodalmi Múzeum, a tapolcai Batsányi Emlékszoba, a sümegi Kisfaludy Emlékmúzeum, a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeum, Berzsenyi szülőháza Egyházashetyén, a niklai Berzsenyi-kúria, Vörösmarty szülőháza Kápolnásnyéken, a váli Vajda János Múzeum, a horpácsi Mikszáth-kúria, az egri Gárdonyi-ház, a széphalmi Kazinczy Múzeum, az esztergomi Babits Emlékmúzeum és az agárdi Gárdonyi Múzeum. A múzeumban végzett tudományos munka eredményeit a P. évkönyvei tartalmazzák, melyek 1959 óta jelennek meg. Petőfi-Könyvtár: a Petőfi-kultusz ápolására, a költő életével és költészetével kapcsolatos adatok összegyűjtésére és feldolgozására, a Petőfi-ház anyagának ismertetésére indított kiadványsorozat. A harmincöt egységből álló sorozatot a Petőfi Társaság Két részlet a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi-kiállításából: baloldalt a költő utolsó útjára vonatkozó kutatásokat bemutató tabló, jobboldalt Petőfi Sándor íróasztala Petőfi Zoltán nyolcéves és tizennégy éves korában 32 Magyar Irodalmi Lexikon П.