Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
R
Pesti Hírlap stb.). A halála előtti évtizedben főként ifjúsági irodalommal foglalkozott. Művei: Bazsarózsa (vígjáték, BékeffyLászlóval, Magyar Színház, 1926); Fortuna szekerén (regény, 1927); Velencés és egyéb régi históriák (elbeszélések, 1927); Va banque . . .! (regény, 1932); Kikszi (ifjúsági regény, 1958); Tavasztól tavaszig (verses képeskönyv, 1958). ragrím: azonos raggal v. képzővel ellátott két szó összecsendítése (az utóbbit nevezik képzőrímnek is). Régebben, amíg költőink elsősorban tiszta rímet kerestek, vagyis teljes összecsengést (pl. Csokonai, Kölcsey), mint ennek egyszerű — bár egyhangú — megoldásához, gyakran folyamodtak ^hez is. Raguzai Félix: Petantius Raics István (Baja, 1912. máj. 25.— ): műfordító, zenekritikus. Egyidejűleg végzett jogot és zenei tanulmányokat. Sokat foglalkozott a népköltészettel is. Zongoraművészi, zeneszerzői munkásságán kívül egyike a legismertebb zenei fordítóknak, tömegdalait országszerte éneklik. Fordított többek között Verlaine-t (1939), mari népdalokat (1942), Chestertont (1943), madrigálokat (1947), orosz népdalokat (1947), oratóriumokat és operákat (Honegger, Sztravinszkij, Muszorgszkij stb.). Zenei tanulmányokat írt, szerk.-je volt a Magyar Zene c. folyóiratnak. Ismert gyermekhangjáték-szerző. — Tömegdalszövegeiért 1952-ben József Attila-díjat kapott. Raith Tivadar (Bp., 1893. szept. 21.— 1958, Kolozsvár): költő, író, üzemgazdasági szakíró. Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Párizsban végezte. 1921-ben Magyar írás címmel irodalmi és művészeti folyóiratot alapított és szerkesztett 1927-ig. Fiatal baloldali írókból álló kör csatlakozott hozzá és az izmusok korában azt követelte, hogy a líra az emberi közösség kollektív megnyilatkozásává váljék. Ideológiailag megalapozatlan elméletüknek azonban nem tudtak íróilag érvényt szerezni. R. később (Rajty Tivadar néven) a kolozsvári egyetem üzemgazdaság tanáraként szakkönyveket írt és a Magyar Könyvvitel főszerk.-je volt. Szépirodalmi művei: Alkonyi szimfónia (versek, 1914); Párizs — Liege—Trencsénteplicz (novellák, 1917); Szerelem, Harc, Hit (karcolatok, 1922); Küzdelem, Halál, Isten (karcolatok, 1922): Ölelés keresztje (versek, 1923); A XX. század magyar irodalma az európai szellem áramlatában (Kolozsvár, 1928). Fordítása: Rainer Maria Rilke: Ének Rilke Kristóf kornétásról (1923). — írod. Bányai Kornél: Nyugat, 1922; Rédey Tivadar: Napkelet, 1923. Rajcsányi Gyula (Nagypetrös, 1875. nov. 8. 1949. jan. 2., Pozsony): író. Kolozsvárott jogot végzett, 1909-től pozsonyi tanfelügyelő, a 20-as években a pozsonyi Toldy Kör irodalmi bizottságának elnöke volt. Bp.-i lapokban is jelentek meg írásai. Művei: A sovinizmusról (Kolozsvár, 1899); Népek hervadása (esszé, Pozsony, 1921); ,,Rajkó világa” (novellák, útleírások, uo., é. n.). Rajcsányi Károly (Bp., 1921. jan. 22.— ): író, újságíró. Középiskoláit a fővárosban végezte; a felszabadulás előtt könyvkiadó vállalati lektor; 1945-től a Szabadság, 1948-tól a Népszava és Független Magyarország, 1953-tól a Szabad Nép, 1954-től a Szabad Ifjúság, 1955-től a Magyar Nemzet munkatársa, ill. szerk.-je. Verseit és elbeszéléseit a 30-as évek végétől közölte a Népszava és számos munkásmozgalmi antológia (Mai könyv, 1941; Új almanach, 1941; Mérleg, 1942; Március, 1942; Hét hang, 1942; Májusi kórus, 1945). Kötetben megjelent színművei: Hugolin (1946); Szüreti mulatság (1946). Rajeczky Benjámin (Eger, 1901. nov. I. — ): népzenekutató és zenetörténész, Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Innsbruckban szerzett teológiai és zenetörténeti abszolutóriumot; később a bp.-i Zeneakadémián Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést. 1926 —45-ben gimnáziumi tanár volt. 1946-tól a Néprajzi Múzeumban dolgozott, i960 óta az MTA Népzenekutató Csoportjának egyik vezetője, s egyben a Magyar Népzene Tára c. vállalkozás szerk. munkatársa. Számos tanulmánya jelent meg a középiskolai zeneoktatás köréből. A Magyar Népzene Tára V. kötetének (siratok) szerk.-je. Számos tanulmányt írt és publikált a zenetörténet és a népzene kapcsolatáról. Középkori forráskiadása a Melodiarium Hungáriáé Medii Aevi I. (Himnuszok és szekvenciák, 1956). Rajk András (Nagysurány, 1920. febr. 26.— ): újságíró, író. Kaposvárott érettségizett 1938-ban. 1960-ban elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem esztétikai tagozatát. 1945-ig betűszedő volt, 1938-tól részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban, tagja volt a Vándorkórusnak. 1945-től újságíró, előbb a debreceni Néplapnál és a bp.-i Szabadságnál; 555 RAJ SZERELEM 11H An&*> i R CM T RAITH TIVADAR A MAGYAR IRAS KIADÁSA Raith Tivadar egyik munkájának címlapja Rajcsányi Gyula egyik munkájának címlapja NOVEUÄK. ÚTLEÍRÁSOK AZ ÉJSZAK! SABKPÖl ÉS A SPlTZBEBGÁKBÓL Dr RAJCSÁNYI GYULA