Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
R
kolc, 1909). Verseskötetei: Az életen kívül (1911); Őszi üdvözlet (1922); A változó napokkal (1936). Munkásságáért 1932-ben Baumgarten-díjat kapott. Elbeszéléseiben is egyéni élményei jelennek meg. Finom megfigyelésekről és alaposságról tanúskodó tanulmányokat, cikkeket és bírálatokat írt és angol műfordításokat készített. A fasizmus térhódítása idején öngyilkos lett. — írod. Füst Milán: Nyugat, 1922; Elek Artúr: Nyugat, Г936; Elek Artúr: Magyar Csillag, 1943; R. Kocsis Rózsa: It, Г962. Reinel János (Szatmárnémeti, 1888. máj. 15.— ): csehszlovákiai magyar újságíró, szerkesztő. A bp.-i egyetemen szerzett jogi doktorátust, és nyugdíjaztatásáig Pozsony vármegye tisztviselője volt; jelenleg Pozsonyban él. Mint szerkesztő, jelentős irodalomszervező tevékenységet fejtett ki. 1919—21 között Galántán szerk. a Mátyusföldi Lapokat. 1928-ban átvette Dobai Jánostól a pozsonyi Új Aurora c. irodalmi évkönyv társszerkesztését. Megalapítója s tíz éven az (1930—39) főszerk.-je volt a pozsonyi Magyar Minerva c. szépirodalmi és tudományos havi folyóiratnak. Schubert Tódorral együtt szervezte meg a csehszlovákiai írók és költők első bemutatkozását Г93Г. febr. 16-án a bp.-i Zeneakadémián. Tanulmányait csehszlovákiai magyar lapok (Prágai Magyar Hírlap, Híradó, A Hét, Új Szó) közölték. Reinitz Béla (Bp., 1878. nov. 15. —1943. okt. 26., Bp.): zeneszerző, zenekritikus. Az egyetemet Bp.-en és Kolozsvárt végezte, 1907-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1906 — 07-ben a Népszava zenei rovatát vezette, 1910 —18-ban az Országos Munkásbiztosító Pénztár titkára. 1917-ig a Népszava, 1918-ban a Világ zenekritikusa, a modern magyar muzsika, főként Bartók és Kodály műveinek lelkes híve és propagátora volt. Ady Endre fellépése vonzotta a magyar költészethez, Ady-dalaival hozzájárult a költő népszerűsítéséhez. Politikai tevékenysége és alkotóművészete során mind közelebb került a munkásmozgalomhoz (fa ira címmel forradalmi dalokat adott ki); kuruc kori verseket és a magyar líra klasszikusait is megzenésítette (Balassi, Csokonai, Petőfi, Vajda stb.). A Tanácsköztársaság idején a zenei ügyek vezetője volt, a bukás után Bécsbe emigrált. r93i-ben tért haza. Újabb Adyverseket zenésített meg, s József Attila néhány költeményére is zenét szerzett. Utolsó kötete: Halottak énekelnek (1943). Magányban, szegénységben halt meg. — írod. Csáth Géza: R. Ady-dalai (Nyugat, 1910); Balázs Béla: Az Ady-magyarázó R. (Ady-könyv, 1924); Németh Andor: A R.dalokról (Ady-könyv, 1924); Szabolcsi Bence: Magyar Csillag, 1943; Ady Endre: Vallomások és tanulmányok (1944); Molnár Antal: Magyarok, 1945; Kristóf Károly: Új Zenei Szemle, 1953; Molnár Antal: Új Zenei Szemle, 1964. Reiter László (Bp., 1894. okt. 15.— 1945. febr. Г2., Sopronbánfalva): író, könyvkiadó, grafikusművész. Képzőművészeti és műegyetemi tanulmányai után, 1920-ban Angyal Géza társaságában megalapította az Amicus Könyvkiadót, amely rövid fennállása alatt a haladó magyar könyvkiadás és bibliofília egyik bázisává nőtte ki magát. Olcsó kiadványait ízléses megjelenés, tipográfiai gondosság jellemezte; könyvei illusztrálására a korszak legkitűnőbb művészeit: Kozma Lajost, Márffy Ödönt, Rippl- Rónai Józsefet, Fáy Dezsőt, Molnár C. Pált és Derkovits Gyulát nyerte meg. Alapító és vezetőségi tagja volt a Magyar Bibliophil Társaságnak, ő gondozta a Társaság kiadványait. Könyvművészetiillusztrátori munkásságáért több magas külföldi díjat és elismerést kapott, köztük az Г927. évi párizsi világkiállítás oklevelet. Amicus Ady-könyvének szerk.-je volt (Dokumentumok az Ady-kérdéshez, 1924). A fasizmus áldozataként pusztult el. — írod. Elek Artúr bevezetője a R. L. könyvművészete c. kötethez (1943); Szíj Rezső: A Könyvtáros, 1964. Reiter Róbert (Temesvár, 1900— ): költő, dramaturg. Versei a Ma c. lapban jelentek meg. Az 1930-as években újságíró lett, majd Bécsbe emigrált. A temesvári lapokban adta közre expresszionista verseit. Temesváron a Német Színház dramaturgja. réja: a toldott rímhez és a refrénhez hasonló verssorzárlat; az a kurjantás, felkiáltás, amellyel olykor, magyaros hangulatú dalban, egy-egy sor (sőt esetleg a versszak is) zárul: Pesten jártam iskolába, kukk! Térdig jártam a nagy sárba, kukk! Rejtő István (Bp., 1928. febr. Г7.— ): kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa. A bp.-i egyetemen 1950-ben tanári oklevelet szerzett, majd az Irodalomtörténeti Intézetben dolgozott. 1961-től az Akadémiai Könyvtár REJ 583 Rinitz Béla Adydalainak kötete Reiter László könyvművészetét bemutató kötet címlapja REITER LÁSZLÓ KÖNYVMŰVÉSZETE ElEK ARTOR BEVEZETÉSÍVEI HUNGÁRIA BUDAPEST