Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)
L
L Lábán Antal (Bp., 1884. dec. 2. —1957. nov. 24., Bp.): irodalomtörténész, kritikus. Tanulmányait a bp.-i, a marburgi és a heidelbergi egyetemen folytatta, s Bp.-en, 1908- ban szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1909— 23 között a bécsi Theresianum magyar nyelv és irodalom tanszékének professzora, majd a bécsi Collegium Hungáriáim szervezője és igazgatója volt. Ez utóbbi tisztségében sok fiatal magyar tehetségnek nyújtott támogatást (így József Attilának is). Ezzel egy időben a bécsi egyetemen magyar irodalmat tanított. Rendszeresen közölt magyar és német vonatkozású irodalmi cikkeket, kritikákat, tanulmányokat a Budapesti Szemlében, a Pester Lloydban és számos külföldi lapban; ezek mellett igen értékesek a bécsi titkos levéltárban a császári ház mo.-i besúgóinak jelentéseire vonatkozó kutatásait közlő cikkei. Művei: Ungarische Sprachlehre (Bécs, 1920); Ungarn in seiner Dichtung (uo., 1923). Lackner Kristóf (Sopron, 1571. nov. 22.— 1631. dec. 29., Sopron): író, a magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselője. A padovai egyetemen jogi doktorátust szerzett, majd 1597-től szülővárosa közügyeinek intézésében vett részt, 1613-tól mint polgármester. 1604-ben szülővárosában tudomány- és irodalompártoló társaságot alapított. Egész munkásságán érezhető az újsztoikus eszmevilág. Államtudományi munkáiban — Coronae Hungáriáé Emblematica descriptio (Lauingen, 1613 v. 1615); Maiestatis Hungáriáé Aquila (Kercsztúr, 1617) — II. Mátyás kormányzatát tekintette példának. Cura Regia . . . (Kassa, 1616) c. művében drámai dialógus keretében fejtette ki a helyes kormányzásról és az uralkodó neveléséről szóló nézeteit. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt; ezeket a soproni diákság előadta. Mint rézmetsző és ötvös is kiváló volt, több könyvét saját metszeteivel díszítette. — írod. Johannes Fridelius: Domini .. . Cristophori Lackneri. . . vitae curriculum (Regensburg, 1714); Payr Sándor: L. K. tudóstársasága (Sopron, 1915); Payr Sándor: L. K. (1931); Angyal Endre: Soproni Szemle, 1944. Láczai Szabó József (Sárospatak, 1764. júl. 14. —1828. szept. 21., Sárospatak): író. Tanulmányait szülővárosában és külföldi egyetemeken végezte, majd ref. lelkész lett. 1808-tól a lelkészi teendők ellátása mellett a kollégium tanára is volt. Sárospataki teológus korában írta Lapsus protoplastae c. verses moralitását (kiadta Szilády Áron: Egy sárospataki iskoladráma, ItK, 1905). A pápai és a sárospataki főiskolán a gyakorlati teológiát tanította. Lefordította és átdolgozott formában Oskolai tanítókönyv (Győr, 1793) címmel kiadta G. J. Luntz egyik művét; ezen kívül erkölcsnevelő és vallási műveket írt. Alkalmi versei korabeli folyóiratokban jelentek meg; temetésekre írt verses műveit Halhatatlanság oszlopa, vagy is némelly halotti versek (Vác, 1807) c. kötetében gyűjtötte egybe. Esküdt ellensége volt a nyelvújításnak, Kazinczyt durva, de szellemes pasquillusban támadta. — írod. Császár Elemér: A német irodalom hatása a magyarra a XVIII. században (1913)Laczka János (18. sz.): irodalomtörténész. Iskoláit Debrecenben végezte. Barátja és első életrajzírója volt Bessenyei Györgynek. A Hajdú megyei Egyeken volt rektor, majd a jászkunok főkapitánya. — Műve: Bessenyei György élete (a mű kéziratos vázlatát Ballagi Aladár adta ki A m. kir. testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére c., 1872-ben megjelent könyvében). — írod. Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (II. köt., 1887). Laczkó Géza (Bp., 1884. dec. 3. —1953 • dec. i., Bp.): író. A Nyugat első nemzedékének jeles elbeszélője, tudós stilisztája. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégista-ИА LH АТА TLAHSAG' OSZLOPA 'tor.ll NEMEU.Y HALOTTI VKASUL MiumiT PAPAI ГЯОГСМОН KORÁBAN » IIIITITT . LÁC7.AI SZ» JÓJIF-O.T L.TM»», t AT IO *, и. Чтя* лтЛ Láczai Szabó József egyik munkájának címlapja