Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 2. L-R - Magyar irodalmi lexikon 2. (Budapest, 1965)

M

90 MAG «ншхш НПЩ i 1 тмят» m ««»B t я «ммшк-tY. m А Magyar írás с. folyóiratok (г. és 2.) címlapjai mán készült könyvének egyik legszebb része: a béke dicséretéről és áldásairól írt fejezete. Munkája összekötő láncszemet alkot a 16. és 17. sz. haladó magyar irodal­ma között: a reformáció íróinak még tel­jesen vallásos keretben kifejtett politikai állásfoglalása után nála kezdődik meg a magyar nyelvű irodalomban is a politikai gondolkodás elvilágiasodása, mely egy fél évszázad múlva majd Zrínyi munkáival arat győzelmet. Nevezetessé és értékessé teszi a könyvet kitűnő stílusa is, melynek révén a régi magyar értekező próza fejlő­désében magas rang illeti meg. (Művének érdekessége, hogy az ország romlásának okai között a virágéneke két is felsorolja.) M. könyvére katolikus részről Pázmány Pé­ter válaszolt Felelet c. művével (1603), s bár M. társadalmi és politikai érvelése messze­menően helytálló volt, Pázmány, kihasz­nálva azt a körülményt, hogy M. teológiai tételekre vezette vissza állításait, fölénybe került a vita során. — Az országokban való soc tomlasoknac okairól c. művét Ferenczi Zoltán adta ki újra, 1911-ben. Verseit Dézsi Lajos közölte 1904-ben. — írod. Kovács Géza: M. I. (1902); Dézsi Lajos: Itk, 1903; Gáti Béla: M. I. nyelvi saját­ságai (1910); Payr Sándor: Protestáns Szemle, 1912; Turóczi-Trostler József: Az országokban való sok romlásoknak okairól (forrástanulmány, 1930). Magyari Péter (17 — 18. sz.): erdélyi szom­batos énekszerző. 1704-ben egy szombatos kódexet másolt, mely nagyrészt Bogáti Fazekas Miklós zsoltárfordításait tartal­mazza. Néhány saját éneke is van. — írod. Marmorstein Artúr: Szombatos kódexek (Magyar Könyvszemle, 1913). Magyar Ifjúság: I. a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) heti­lapja. 1945. máj. i-én indult és okt.-ben szűnt meg. Szerk.-je Szűcs Ferenc volt. 1945 októberében egy száma francia nyelven is megjelent. — 2. ifjúsági hetilap. 1957-ben indult meg a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lapjaként. Mozgalmas, friss hatású tördelésével új színt hozott a magyar sajtóba. Foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a fiatalságot érdekli. „Forrás — a fiatal írók fóruma” c. rovatában számos fiatal költőt és novellistát mutatott be a közönségnek. Magyar Ifjúsági Irodalmi Társaság: az ifjúsági irodalom ápolása, ellenőrzése és terjesztése céljából 1921-ben alakult iro­dalmi társaság. Elnöke Jakab Ödön, alelnöke Gyulai Ágost volt. A negyvenes években oszlott fel. Magyar írás: 1. irodalmi és művészeti folyóirat. 1921 ápr.-ában indult és 1927 jún.-ában szűnt meg. Szerk.-je és kiadója Raith Tivadar, ill. 1925—26-ban — Raith egyéves párizsi tanulmányútja idején — Melléky Kornél volt. Az 1920-as években az új utakat kereső fiatal baloldali írók egyetlen hosszabb életű folyóirata. Nem volt határozott programja; az új mű­vészet folyóiratának vallotta magát, de nem vált elkötelezett hívévé az izmu­soknak. Képet adott kora európai költésze­téről, külön számot szentelt a kelet-európai kérdésnek, ismertetéseket közölt a szovjet kultúra eredményeiről. Állást foglalt a képzőművészet és zene problémáiban; Bartók Béla és Kodály Zoltán művészeti eredményeit népszerűsítette. Első számai­ban a Nyugat-nemzedék tagjai (Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Schöpflin Aladár és mások) szerepeltek, majd helyet kaptak benne a fiatalok is (Erdélyi József, Gyergyai Albert, Kodolányi János). József Attilának is több versét közölte. A folyóiratban szóhoz jutó fiatalok jó része a haladó magyar polgári vagy éppen szocialista irodalom képviselőjévé vált. — írod. Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója (József Attila pályakezdése, 1963). — 2. csehszlovákiai magyar irodalmi, mű­vészeti és kritikai folyóirat. 1932 dec.­­étől 1937 jún.-áig jelent meg évente 10 száma. Megjelenési helye 1934-ig Kassa, majd Tornaija. Szerk.-i Győry Dezső, Mécs László, Sebesi Ernő, főmunka­társai Simon Menyhért, Darkó István és Szombathy Viktor voltak. Tornaiján a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövet­kezet adta ki. Mo.-i szerk.-je Simándy Pál, majd Possonyi László, romániai (erdélyi) szerk.-je Tamási Áron, jugoszláviai szerk.-je Szenteleky Kornél, kárpát-ukrajnai szerk.-je Rácz Pál, amerikai szerk.-je Reményi József volt. Célkitűzése a mo.-i és a szom­szédos országok magyar íróinak össze­fogása a haladó eszmék szolgálatában. 1935-től a lap szellemében a jobboldaliság jutott előtérbe, színvonala elmaradt a romániai és a jugoszláviai magyar irodalmi folyóiratokétól. Könyvkiadói tevékeny­séget is folytatott. Magyar Irodalmi és Művészeti Szövet­ség: 1928-ban, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított kulturális szervezet. Építészeti, festészeti, irodalmi, zenei, iparművészet^

Next