Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
írod. M. Pásztor József: Magyar Könyvszemle, 1963. Szabadkay (Szabatkai) Mihály éneke, Cantio Petri Bcrislo (1515): a „veszedelem” műfaj egyik első darabja. A szerző Beriszló Péter veszprémi püspök, horvát bán, törökverő hadvezér íródeákja lehetett. Neve a versfőkben és az utolsó szakaszban található. Gazdáját, Beriszlót valami veszedelem és sikertelenség érte, még életét is kockáztatta a török elleni harcban. A vers közepén Szandzsák vajda, Beriszló egyik török foglya veszi át a szót, dicséri a „haragos pap-bán” vitézségét, s végül a magyar huszárokat, a bán katonáit magasztalja. A befejezésben újra a szerző szólal meg. A rab török valóságos személy: Báli vajda, kit Beriszló 1513-ban ejtett foglyul. Tizennégyszótagos, háromsoros, hármas rímű szakokból áll. Az 51 sorból álló költeményt 16. sz. végi másolatban Jankovich Miklós gyűjteménye (OSzK) őrizte meg. Kiadásai: RMKT, II. (1881); Ábel Jenő: Beriszló Péter énekéhez (EPhK, 1888); RMKT (I. köt., 1921). — írod. Gerézdi Rábán: A magyar világi líra kezdetei (szövegkiadással, 1962). Szabad Magyarság: a Károlyi Mihály által 1942. ápr.-ban meghirdetett Új Demokrata Magyarország antifasiszta népfronttömörülés havi folyóirata. 1942. jún. — 1946-ban jelent meg Mexikóban. Szerk. Tamás Aladár. А II. világháború éveiben a fasizmus elleni harc fokozását, akkor és azután is Mo. demokratikus átalakulását szorgalmazta. A politikai cikkek mellett Petőfi, Ady és József Attila verseit, valamint a legismertebb szovjet írók (Ehrenburg, Solohov, A. Tolsztoj és mások) háborús írásait közölte. Szabad Nép: politikai napilap. 1942. febr. i-én indult a KMP illegális központi orgánumaként. Az első időben a mártírhalált halt Rózsa Ferenc és Schönherz Az illegális Szabad Nép Г f/A W H ff ^ И»КШШ1 KTBÖUtTtt! Zoltán szerk. 1942 máj.-ában — a negyedik szám megjelenése után — a rendőrség megtalálta a nyomdát és a szerkesztőséget, s felgöngyölítette a terjesztő szervezetet. A letartóztatások miatt a lap csak 1944 szept.-ében jelenhetett meg újra, ekkor azonban a korábbi sokszorosított forma helyett már nyomtatva. A felszabadulásig újabb öt száma jelent meg. Szerk.-je 1944. szept.-ben, elfogatásiig Horváth Márton, majd Donáth Ferenc volt. Bp. felszabadulása után, 1945. márc. 25-én indult meg a legális ~, az MKP központi napilapja. A fordulat évéig főszerk.-je s egyben vezető publicistája Révai József volt, majd szerkesztő bizottság szerk., melynek vezetője 1951-ig Horváth Márton, 1951—53 között Betlen Oszkár, 1953-tól ismét Horváth ***» Мша» üis M 6C S ZABÁD Ш HARCOS A Szabad Nép első legális száma Márton volt. 1948-ban, a munkáspártok egyesülésekor az MDP központi lapja lett. Cikkei a jelentős eredmények mellett az ötvenes években mutatkozó hibákat is tükrözték. Az újjáalakuló MSZMP 1956 nov.-ében folytatásaként a Népszabadságot indította meg. — írod. Az illegális Sz. N. (1954)Szabadon: baloldali irodalmi folyóirat 1931— 32-ben. Az első szám — Mód (Oszkó) Aladár felelős szerk., valamint G. Kovács Tibor és A. Szabó István szerk. szabad írás A Szabad írás egyik száma