Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
SZA és szerinte ezért gondtalan világát. Verseinek java része ezt az érzést fejezi ki, de rajzai idillként eszményítik a falu életét még akkor is, amikor nála súlyosabb írói egyéniségek már reális képét adták a szegényparasztok világának. Többnyire szüleiről, feleségéről, gyermekeiről és a természetről írt; kis körén nem tudott, de nem is akart túllépni. A Grand Caféban c. verse is — mely Párizsban írt kevés verseinek egyike — hazakívánkozásának, a magyar falu utáni vágyódásának kifejezője. Tudatosan egyszerű és rendkívül dallamos formája sikerének egyik fő oka. Művei: Időtöltésül (karcolatok, Debrecen, 1890); Költemények (uo., 1891); Hangulatok (költemények, 1894); A mai napról (költemények, 1894); Versek (1898); Újabb versek (1898); Szabad órák (költemények, 1900); Áhítat és szeretet (költemények, 1902); Csendes dalok (1904); A magam ösvényén (költemények, 1907); Dalok hazulról és egyéb versek (1910); Szívem szerint (költemények, 1916); Válogatott versek (19x8); Eszmények, álmok (költemények, Temesvár, 1921); Válogatott versek könyve (Г922): Isten közelében (költemények, Tahitótfalu, 1928); Őseim nyomán (költemények, 1928). — Verseit angol, francia, német, olasz, orosz és román nyelvre fordították. — írod. Oláh Gábor: írói arcképek (1910); Tóth Árpád: Nyugat, 1910; Reményik Sándor: Erdélyi Helikon, 1924; Dsida Jenő: Erdélyi Helikon, 1930; Móricz Zsigmond: Nyugat, 1930; Muraközy Gyula: Protestáns Szemle, 1930; Császár Elemér: Sz. M. emlékezete (életrajz és pályakép, Г934); Kristóf György: Erdélyi Múzeum, 1934; Papp Viktor: A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1936; Gárdonyi József: Sz. (regény, 1943); Szabolcska László—Ravasz László: Sz.M. (Életrajz és méltatás, Debrecen, 1943); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (1959). Szabóné Nogáll Janka (Gyula, 1861. okt. 13. —1924. nov. 7., Bp.): író, az ifjúsági irodalom hosszú időn át kedvelt művelője. Szabó Endre költő és műfordító felesége. 1876-ban Nagyváradon tanítónői diplomát szerzett, több nőlap (Divatszalon, Háztartás) szerk.-je volt, irodalmunkban első, aki leányregényeket írt. Ezek meglehetősen naiv történetek átlátszó nevelési célokkal. A felnőttek számára írott elbeszéléseiben modernebbnek tűnik, a századvéget frissebb, a problémák iránt érzékenyebb szemmel nézi. Sokszor szellemes, ügyes írói fogásokkal él (Fiirt, elbeszélések, 1911). Lefordította Turgenyev Ötödik kerék c. művét. 1891-től a Petőfi Társaság tagja volt. Ifjúsági regényei: Tizenkét hónap (1888); Zsófika naplója (1900); A nagyobbik leány (1907) stb. Más művei: Az erdei ház (elbeszélés, 1918); Vezeklés (regény, 1920) stb. — írod. Kadosa Marcell: Nyugat, 1924; Bánhegyi Jób: Magyar nőírók (1939)Szabó T. Attila (Fehéregyháza, 1906— ): nyelvész, etnográfus. Főiskolai, ill. egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Angliában végezte. Egy ideig mint tanár működött különféle erdélyi tanintézeteknél,majd 1936- ban az Erdélyi Múzeum szolgálatába lépett. Levéltári kutatásokat végzett 1940- ig; Észak-Erdély Mo.-hoz való csatolása után a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Később az Erdélyi Múzeum és a Tudományos Intézet irányítását is ellátta. Számos szakmunkája jelent meg önállóan és különféle nyelvészeti, néprajzi gyűjteményekben. Kutatásainak főbb területe a településtörténet, az erdélyi helynevek kialakulásának vizsgálata, művelődéstörténeti nyelvemlékek, a néprajz és a nyelvtudomány határkérdései. Farczády Elekkel együtt kiadta az ötödik magyar szövegemléket, a Marosvásárhelyi Sorokat (Bukarest, 1957) és az e tárgyról szóló vita anyagát, Bisztray Gyulával és Tamás Lajossal szerk. az Erdély magyar egyeteme (1942) c. kötetet. 1958-ban jelent meg Temesvári János deák c. dolgozata, melyben az irodalmi nyelv történetével foglalkozik. Főbb művei: Shakespeare: Hamlet és műfordítások (Torda, Г929); Közép Szamos vidéki határnevek (Kolozsvár, 1932); Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI. és XIX. századból (Zilah, 1934); Zilált helytörténeti adatai a XVI—XX. században (Torda, 1936); Dés helynevei (Torda, 1937); Kelemen Lajos munkásságának negyven éve 1897 — 1937 (1938); Bábony története és települése (Kolozsvár, 1939); A mi meséink (mesék, uo., 1939); A személynevek helyneveinkben (Debrecen, 1940); Kalotaszeg helynevei (Kolozsvár, 1942); Az Erdélyi Múzeum Egyesület története és feladatai (uo., 1942); A magyar helynévkutatás a XIX. században (uo., 1944); Kolozsvár települése a XIX. század végéig (Kolozsvár, 1946) stb. Szacsvai Sándor; Szatsvay (Marosvécs, 1752 — 1815. máj. 15., Kolozsvár): az első nevezetesebb magyar publicista. Székely kisbirtokos családból származott. 1779-től Rát Mátyás mellett dolgozott Pozsonyban, 131 Szabóné Nogáll Janka és két művének címlapja BIRl ÉS EGYÉB ELBESZÉLÉSEK KUTU. LEÁNYOK \ZAV \KA SZ*B«*e »eeíLL JANKA. i í 9*