Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
várott. A székesfehérvári Vörösmarty Társaság alapító elnöke volt (1931—45). Katolikus szellemű író. írásai az Életben, az Új Időkben, a Magyar Kultúrában, s a felszabadulást követően az Új Emberben, a Vigiliában, a Magyar Nemzetben és a Művészetben jelentek meg. Több hangjátékot készített. Művei: Elnémult ajkak (regény, 1928) ; Rádió kalózok (színdarab, Berlin, 1929) ; Szent Erzsébet (misztérium, Székesfehérvár, 1932); Örvény (regény, 1936); Székesfehérvár ünnepi éve 1938 (Székesfehérvár, 1939); Az osztály nem hagyja magát! (ifjúsági regény, 1943); Hívom az élőket (novellák, 1964). Szerk. a Vörösmarty Társaság Évkönyvét (1938). — írod. Marconnay Tibor: Protestáns Szemle, 1929; Brisits Frigyes: Katholikus Szemle, 1929; Farkas Gyula: Napkelet, 1929. szarkazmus <gör.>: csípős, maró gúny, a keserű irónia legkiélezettebb fajtája. Már az antik retorika mesterei (pl. Démoszthenész és Cicero) is sűrűn alkalmazzák szónoklataikban. Szarvady Frigyes (Szabadka, 1822 — 1882. febr. 2., Párizs): publicista, műfordító. Bécsben, Prágában és Pesten jogi tanulmányokat folytatott. 1847-ben mint ügyvéd Pozsonyban telepedett meg. A szabadságharc idején a kormány szolgálatában különféle diplomáciai megbízatásokat teljesített. 1849-ben Teleki László párizsi magyar követ munkatársaként fő feladata az volt, hogy a külföldi sajtót ellássa magyar vonatkozású cikkekkel. Két, a magyar ügyet népszerűsítő német nyelvű röpiratot is kiadott. 1849 után Párizsban maradt és haláláig ott élt újságíróként. Mindvégig kapcsolatban állt a magyar emigrációval és támogatta törekvéseiket. О rendezte sajtó alá Kossuth Irataim az emigrációból c. művének francia kiadását. 1851-ben Moritz Hartmann német költő az ő nyersfordítása alapján tette közzé kötetnyi Petőfi-fordítását: Alexander Petőfi’s Gedichte (Darmstadt, 1851). Szarvas Gábor (Ada, 1832. márc. 22.— 1895. okt. 12., Bp.): nyelvész, a magyar nyelvművelés egyik kiváló munkása. 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ez után a bencés szerzetesrend tagja lett, de miután letette az érettségit, 1852-ben kilépett onnan. 1857-ben tanári oklevelet szerzett. Tanári működésének állomásai: Baja (1858), Eger (i860), Baja (i860), Pozsony (1861), végül 1869-ben Pestre került. 1879-ben 10* Szarvady Frigyes és a közreműködésével készült német nyelvű Petőfi-fordítás címoldala súlyos szembaj támadta meg, látását el is vesztette; 1881-ben nyugalomba vonult. Eredményes munkássága elismeréséül 1871- ben az MTA levelező, 1884-ben rendes tagjává választották és tagja volt a Helsingforsi Finnugor Társaságnak is. Az MTA megbízta egy új, a nyelvészeti kutatások és a magyar nyelv művelését célzó folyóirat megindításával. így létesült a Magyar Nyelvőr c. folyóirat (1872), amelynek hasábjain megírta ortológus vitacikkeit és szófcjtéscit. Ezekben, éppúgy mint koráb-маяш'г raioTM. A Borsszem Jankó karikatúrája Szarvas Gáborról ORSSZEM JANKÓ ;AÍ#;