Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
I beszéd T. В. felett (1887); Benkóczy Emil: T. В. élete és költészete (Eger, 1910). Tar Lőrinc pokoljárása: több irodalmi műben feldolgozott, részben költött, részben valóságos eseményeken alapuló történet. A történeti források szerint Tar Lőrinc (egyesek szerint Тагу Lőrinc, vagy Pászthói Rátholdi Lőrinc), Zsigmond király udvari embere, 1408-ban kezdődő nagy utazása során, 1411-ben eljutott íro.-ba, Szent Patrick barlangjába (purgatóriumába), a középkor híres zarándokhelyére. Ebből keletkezett a legenda, hogy a barlangban feltárult előtte a pokol. Jacobus Yonge, dublini jegyző jegyzőkönyve szerint Tari Lőrinc hitetlen volt, kételkedett a kereszténység egyes tanításaiban. Az utazás legendás történetét latinul többször feldolgozták. Tinódi Sebestyén is hosszabban megénekli. — írod. Kropf Lajos: Századok, 1896; Katona Lajos: Túl világi látomások kódexeinkben (Akadémiai Értesítő, 1907); Horváth János: A reformáció jegyében (1953)Tamai Andor (Gyula, 1925. aug. 23. — ): irodalomtörténész. Egyetemi tanulmányai után az OSzK-ban dolgozott, 1957 óta az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa. A magyar felvilágosodás és az ezt megelőző kor irodalmának kutatója. Az MTA megbízásából sajtó alá rendezi (Keresztury Dezsővel) Batsányi János összes műveinek kritikai kiadását (I—III. köt., 1953, 1960-61). társadalmi regény: olyan regény, amely az író saját korából, jelenéből meríti témáját. (Olykor szembe szokták állítani az ún. lélektani regénnyel, ez a felosztás azonban eléggé mesterkélt, hiszen a regényirodalom legnagyobb alkotásaiban a lélek- és társadalomábrázolás szerves egységbe olvad, s nagy társadalmi folyamatok egyéni jellemek sorsában, fejlődésében tükröződnek.) Szűkebb értelemben az olyan regények tekinthetők veknek, amelyeknek szerzője különös súlyt helyez a gazdagon áradó kömyezetrajzra, s társadalmi viszonyok extenzív, részletező bemutatására. Ezekben a regényekben rendszerint erős, közvetlen társadalombíráló célzat érvényesül. Az első jelentékeny ~ a magyar irodalomban Fáy András A Bélteky ház c. műve. A 19. sz.-i magyar kritikai realista ~ kiemelkedő művelője Eötvös József (A falu jegyzője), majd a századfordulón Mikszáth Kálmán, a 20. sz.-ban pedig Móricz Zsigmond. Társadalmi Szemle: tudományos marxista folyóirat. 1931-ben indult a KMP utasítására, mint legálisan megjelenő lap. Szerk.-je Madzsar József és Sándor Pál volt. Nagyobb tanulmányokat közölt a mo.-i politikai és gazdasági helyzetről; külön számban leplezte le az új háborút előkészítő imperialistákat; népszerűsítette az SZU-t. Cikkeinek egy részét külföldről csempészték be az országba. Szembenállt az SZDP vezetőségével és ideológiájával, leleplezte a személyek és elméletek mögött rejlő revizionizmust. Helyenként azonban dogmatizmus nyilvánult meg a lap hasábjain, pl. a József Attila verseiről írt 1933-as bírálatban. — Ismertebb munkatársai voltak: Antal János, Danziger (Agárdi) Ferenc, Haraszti Sándor, Madzsar József, Molnár Erik, Révai József, Sándor Pál, Schönstem Sándor, Újvári Imre, Újvári László. 1933-ban az egész szerkesztőséget xárkányi Béla József tiltott gyűlés ürügyén elfogták, s így a folyóirat megszűnt. — 1946 januárjában az MKP tudományos folyóirataként újra megindították. 1957. máj. óta az MSZMP Központi Bizottsága elméleti és tudományos folyóirata. Havonta jelenik meg. Főszerkesztője 1946 — 53 között Fogarasi Béla, 1953 — 55 között Révai József, 1955 — 56. márc. között Friss István, 1956 ápr.—szept.ében Komor Imre, 1958-ban Kállai Gyula volt. 1957-ben és 1958 óta szerkesztő bizottság szerkeszti. A szerkesztő bizottság a Politikai Bizottság közvetlen irányítása alatt áll, vezetője 1962 óta Benke Valéria. Elvi jelentőségű tanulmányai állást foglalnak az időszerű kérdésekben, irányt mutatnak ideológiai, politikai, tudományos, irodalmi és művészeti téren. társadalmi színmű: olyan dráma, mely az író korából veszi témáját és középpontjában az adott társadalom valamilyen különösen égető, meg nem oldott problémája áll. (Mivel a színművek az emberi élet s így az emberi társadalom legközvetlenebb ábrázolói, tágabb értelemben tulajdonképpen minden dráma egyben ~ is.) Ibsen, Hauptmann, Shaw, Tolsztoj, Gorkij, Brecht, Visnyevszkij, Miller, O’Neill, Sartre említhetők legkiválóbb alkotói sorában, a magyar irodalomban főképp Csiky Gergely, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Németh László alkottak e nemben értékeset. Társadalmunk: Bp.-en 1931—38 között megjelenő hetilap. 1931 júniusa és 1932 márciusa között Újvári Sándor és Szebenyi Sándor szerkesztésében társadalomtudomá-A Társadalmi Szemle egyik korai számának címoldala