Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
V
VÁR GONDÜZÖ вгмонол вмгеагйь&жк. 1NTVÄS BAJZÁIVAL. \\\тш t-vif,A. V 497 I Városy Gyula cs egyik munkájának címlapja Varságh János (versek, Szeged, 1884); Hitvirágok (versek, Arad, 1885); Anyósdalok (versek, uo., 1893); Népdalok (versek, uo., 1893); A Családok hóhéra (regény, 1899); A zárda titkai (regény, 1902). Több versantológiát is szerk., melyekbe saját verseit is felvette. Városy Gyula; Várossy (Szeged, 1858. febr. 9. —1926. jan. 10., Szeged): író, költő. Várossy Mihály író testvére. Katolikus pap volt, előbb káplán Világoson, majd Lúgoson hittanár, végül Kisteleken plébános. 1896- ban függetlenségi (Ugron-párti) programmal Csíkkarcfalván országgyűlési képviselő lett. Számos, humoros elbeszéléseket tartalmazó kötetet adott ki: Tik-tak (Szeged, 1889); Mosolygó lapok (Lugos, 1892); Lélekidomár (1901); Gondüző (1902); Káplán, plébános és kanonok (1905) stb. Regényei: Apák bűne (Szeged, 1886); Gyémánt a homokban (1891); Vörös Dániel (Lugos 1898). Varrók Sarolta: —Valkay Sarolta Varságh János (Bp., 1875. okt. 8. —1953. okt. 18., Bp.): költő, műfordító. Három felsőkereskedelmi osztályt végzett Bp.-en. 1900-tól 1935-ig, nyugdíjaztatásáig a Nemzeti Bank tisztviselője volt. Verseskötetei: Ibolyák (Arad, 1902); Egy pár szál virág (1909); Szélcsend (1923); Őszi napsugár (1937). Regényeket fordított. Varsányi György (16. sz.): versszerző. Életét nem ismerjük. 1561-ben Medgyesen írta verses művét: Egy szép História az Persiai Kiralrvl Xerxes neue, mikcpen rouidden időben elvezted volt tizzer száz ezer embert (Debrecen, 1574). Nagy része elmélkedés a szerencse változandóságáról. Bibliai jóslatokkal figyelmeztet a világ végének közeli időpontjára. Újabb kiadása: RMKT, VII. — írod. Horváth János: A reformáció jegyében (1953). Varsányi Gyula (Varsány, 1863 — 1908. aug. 21., Bp.): költő, újságíró. A Magyar Családi Lapok főmunkatársa, majd 1886-tól az Üj Nemzedék társszerkesztője volt. A Gyulai-féle hivatalos irányzattal szemben álló ellenzéki írócsoporthoz tartozott a 19. sz. végén. Két drámája (Úria, 1890; Kun László, 1905) akadémiai pályadíjat nyert. Vígjátéka: A rózsabokor (1905). Verseskötetei: Költeményei (1885); Múlandóság 1883—189-} (1894); Vallomások (1899). írt elbeszéléseket is. Műveit franciára és németre fordították. Varsóczy István (17. sz.): versszerző. Életéről nincs adatunk. Versbe szedte Keresztelő Szent János történetét. Kézirata az ún. Mihály deák kódexében maradt fenn. Nagy Sándor adta ki az EPhK 1885. évfolyamában. Várszínház: az első fővárosi kőszínház. II. József császár Pest-Buda német irányban történő fejlesztése során a megszüntetett karmelita rend templomát színházzá alakíttatta át 1784-ben. Eleinte német színészek használták. Itt rendezték 1790. okt. 25-én az első magyar színielőadást: Simái Kristóf: Igazházi c. drámamagyarítását adták elő. Ez volt Kelemen László társulatának bemutatkozása. 1800-ban Beethoven tartott benne hangversenyt. A magyar színjátszás ügye szempontjából jelentős volt még az 1833—37 közötti időszak, amikor a Nemzeti Színházat előkészítő társulat szereplésének volt a színhelye. A századforduló tájékán a Nemzeti Színház játszott benne, általában hetenként kétszer, az I. világháborúig. Az I. világháború után pár évig vidéki színvonalú társulat szere-Varsányi Gyula két munkájának címlapja ÚRIA TRAOJ-DU f»T FELVON ASIIAS VARSÁNYI GYULA 32 Magyar Irodalmi Lexikon III.