Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
V
500 VÁS A Vásárhelyi-daloskönyv első kiadásának címoldala ;с1-Ааслля KÖNYVTÁR ИП.чые£ aufzxM »V I . VÁSÁRHELY! d DALOS KO N’Y V. I és Pécsett végzett papi munkát; később Bethlen Gábor kívánságára a gyulafehérvári rendház főnöke volt. Hitbuzgalmi jellegű művei részben fordítások, részben eredeti alkotások. Különösebb figyelmet érdemel Kempis Tamás négy könyvének fordítása (Kolozsvár, 1604). — írod. Jenei Ferenc: V. G. Kempis-fordítása (ItK, 1961). Vásárhelyi Júlia (Hódmezővásárhely, 1891. márc. 17.— ): újságíró, író. Egyéves kereskedelmi iskolai tanfolyamot végzett Szegeden, majd 1945-ig tisztviselő volt, azóta különböző lapok külső munkatársa és a Rádió állandó munkatársa. Főbb művei: Mária és más nők (novellák, Szeged, 1912); Asszonysorsok (novellák, Szeged, 1914); Tavasz a tengeren (regény, Békéscsaba, 1929). Vásárhelyi Miklós (Fiume, 1917. okt. 9.— ): újságíró, műfordító. 1942-ben, a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát. 1939-től tagja volt az illegális kommunista pártnak, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 — 50 között a Szabad Nép belső munkatársa, 1951 —52-ben a Művelt Nép felelős szerk.-je, 1952—55-ben a Vengrija c. lap főszerk.-je s emellett 1954 — 55-ben a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese volt. 1955 —56-ban a Művelt Nép Könyvkiadó lektora. Nagy Imre köréhez tartozott, 1957-ben a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétele miatt letartóztatták és 5 évi börtönre ítélték. 1960-ban,kegyelemmel szabadult, 1961—64 között a Képzőművészeti Kiadó lektora volt, azóta az Elet és Tudomány belső munkatársa. Angol (Dimphna Cusack, Henry Cooper, Allan Sillitoe) és francia (Jean Chatenau, Pierre Gamarra) nyelvű regényeket, antológiákban közölt novellákat fordított. Vásárhelyi-daloskönyv: kéziratos énekeskönyv a 17. sz. második feléből. A kolozsvári Egyetemi Könyvtár tulajdona. A 340 leveles, kis alakú énekeskönyv szinte kivétel nélkül szerelmi énekeket tartalmaz, s ezáltal régi szerelmi költészetünk legfontosabb forrásainak egyike. Az énekeskönyvet 1670 körül állították össze, s a Háromszék megyei Vásárhelyi család őrizte egészen a múlt század közepéig. Lehet, hogy a család valamelyik 17. sz.-i tagja volt a kézirat másolója. A 16. sz. végétől az 1660-as évekig csaknem száz esztendő szerelmi költészetéből ad gazdag válogatást. Megtalálható benne Balassi néhány versének a másolás, illetve a szájhagyomány útján való terjedés következtében erősen torzult szövege is. Az énekek egy jelentékeny részén Balassi költészetének hatása ismerhető fel, ezeket többen egyenesen neki tulajdonították, de ezt semmiféle bizonyíték sem igazolja. Jó példák azonban arra, hogy Balassi költészete erősen hatott az utána következő évtizedek szerelmi költőire. Énekeinek szerzői kevés kivétellel ismeretlenek. Ez a kézirat a közszájon forgó versek gyűjteménye. Az itt olvasható énekek közül soknak a változata megtalálható más énekeskönyvekben is (pl. Mátray-kódex, Teleki-énekeskönyv stb.). Ez is annak jele,hogy a kor népszerű énekeiről: a nemesi udvarházakban, kollégiumokban, városi összejöveteleken kedvelt versekről van szó. Ferenczi Zoltán adta ki az RMKtár 15. számaként: Vásárhelyi daloskönyv (1899). — írod. Imre Ilma: Balassa Bálint hatása a XVII. század névtelen költőire a V. alapján (1930); Esze Tamás bevezetője a magyar költészet Bocskaytól Rákócziig c. kötethez (1953)Vásárhelyi találkozó: a romániai magyarság népfrontba tömörülésének megvalósítása céljából rendezett írói találkozó 1937 októberében. Balogh Edgár — a szlovákiai Sarló mozgalom tapasztalatai nyomán — kezdeményezte és az Ady Endre Társaság nevében fogalmazta meg a találkozóra szólító felhívást. Elnök Tamási Áron volt. A legkülönbözőbb társadalmi és írói irányzatok képviselői vettek rajta részt; a szocialista munkásmozgalmat Nagy István és Jordáky Lajos képviselte. Magáévá tette a parasztság, a demokratikus értelmiség és a munkásság szövetségének gondolatát, valamint a magyar—román megbékélés eszméjét. A találkozón azonban szervezetet nem alakítottak; ez és a tábor belső gyengesége, de főként a román fasizmus előretörése a további szervezkedést megakadályozta. — írod. Vita Zsigmond: Válasz, 1937. Vasárnap: x. a bécsi emigráció irodalmi hetilapja 1920-ban. Főszerk.-je és kiadó laptulajdonosa Erdély Jenő, felelős szerk.-je Oblatt Ottó, szerk.-je Kaczér Illés volt. A legjobb magyar irodalmat ígérte olvasóinak, és igyekezett is eleget tenni ígéretének. Nyugatosok, szociáldemokraták és kommunisták egyaránt helyet kaptak a lap hasábjain: Füst Milán és Gábor Andor, Révész Béla és Biró Lajos, Nagy Endre és Barta Lajos, Krúdy Gyula és Nagy Lajos, Hatvány Lajos és Franyó Zoltán. A külföldi írók közül Romain Rol-