Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
A zene története (1940); Mozart élete és művei (Tóth Aladárral, 1941); Beethoven (Művész és műalkotás két korszak határán, 1947); A magyar zenetörténet kézikönyve (1947); Európai virradat (a klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig, 1948); A melódia története (vázlatok a zenei stílus múltjából, 1950); A XVII. század magyar világi dallamai (1951); A XIX. század magyar romantikus zenéje (1951); A művész és közönsége (195z, bővítve 1964); Népzene és történelem (tanulmányok, 1954); Liszt Ferenc estéje (1956); Bartók Béla élete (1956); Mozart és a népi színjáték (1956); A válaszút és egyéb tanulmányok (1963). A magyar zene évszázadai (I—II. köt., sajtó alá rend. Borús Ferenc, 1959—1961) c. kötet három évtized elszórtan megjelent zenetörténeti tanulmányait fogja össze. Vers és dallam (i960) c. tanulmánykötetében főleg irodalmi vonatkozású írásait gyűjtötte össze. Szerk. Tóth Aladárral a Zenei Lexikont 1930—31-ben; átdolgozott új kiadásának (főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit) eddig az első kötete (A—F) jelent meg (1965). Válogatta a Régi muzsika kertje (1946) c. kiadványt. Egyik szerkesztője a Zenetudományi Tanulmányok c. sorozatnak. — írod. Keszi Imre: Nyugat, 1937; Bartha Dénes: Magyar Csillag, 1941; Bartha Dénes: Csillag, 1955. Szabolcsi Éva (Bp., 1934. febr. 28.— ): műfordító. Szabolcsi Bence zeneesztéta leánya. Az ELTE olasz szakán szerzett tanári diplomát 1957-ben. Olasz szépprózai és költői műveket fordít (Buzzati, Dessi, Fellini, Gasperini, Michelangelo, Petrarca, Pratolini, Tempesti, Venturi stb.). Szabolcsi Gábor (Makó, 1921. febr. 15. — ): kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő. A szegedi egyetemen szerzett bölcsészdoktorátust 1948-ban. Még egyetemi hallgató korában szerk.-je volt a Szegedi Híd c. folyóiratnak. 1945 után Makón és Szentesen a szabadművelődés területén, 1950 — 52 között Szegeden az egyetemi könyvtárban, 1954 — 56 között művelődési otthonban, 1956 — 58 között a Délmagyarországnál működött, 1957—60 között a Tiszatáj, 1959—60-ban a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár szerk.-je, 1958 — 63 között a szegedi egyetem adjunktusa volt; 1964 óta Bp.-en él, rokkantsági nyugdíjat kap. Kritikáit, tanulmányait az irodalmi folyóiratok közlik, irodalomtörténészi munkája során elsősorban József Attila kéziratainak gyűjtésével foglalkozott. Művei: A Szegedi Kenderfonó Gyár 75 éves története (monográfia, Szeged, 1959); író és valóság (tanulmányok, uo., i960). Szabolcsi Lajos (Bp., 1889. okt. 17.— 1943. nov. ii., Bp.): író, újságíró. Sz. Miklós irodalomtörténész apja. Bölcsészeti tanulmányait a bp.-i egyetemen végezte. 1907-től az apja: Sz, Miksa (1857— 1915) által 1886-ban indított Egyenlőség című zsidó felekezeti hetilap munkatársa, 1911-től helyettes, 1915-től haláláig felelős szerkesztője volt. Pubücisztikai tevékenységét az antiszemitizmus, a faji megkülönböztetés elleni, liberáüs alapról vívott harc jellemzi. — írói pályája 1908-ban kezdődött. A Hétbe írt bírálatokat, verseket; önállóan is közölt irodalomtörténeti tanulmányokat (Az új héber költészet története, 1908; Nagy Ignác vígjátékai, 1912). Szépirodalmi műveiben a mo.-i zsidóság múltját és jelenét elevenítette meg. Művei: Vasárnapok (versek, 1910); Rokoko (versek, 1913); A csillag fia (regény, 1918); Az áruló (tragédia, 1923); Délibáb (elbeszélések, 1927); Szól a kakas már (versek, 1929); Középkor (dráma, 1930); Vigasztaló (versek, 1940); A mainzi rabbi és más történetek (1941); Elsüllyedt világ (útiképek, 1941); Chasszideus könyv (novellák, 1942); Rejtélyes utazás (novellák, 1943); Egy az isten (3 egyfelvonásos, 1943). — írod. Karinthy Frigyes: Nyugat, 1910; Kosztolányi Dezső: írók, festők, tudósok (1958). Szabolcsi Miklós (Bp., 1921. márc. 3.— ): kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1965). Sz. Lajos író fia. A bp.-i egyetemen szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. A felszabadulás után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, majd középiskolai tanár lett, 1948—49-ben a Köznevelés munkatársa, 1953-tól 56-ig a Csillag c. irodalmi folyóirat rovatvezetője és helyettes szerk.-je, 1957-től az Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa, utóbb a 20. sz.-i osztály vezetője, 1964-től a debreceni tudományegyetem tanára. 1959—61 között az Élet és Irodalom felelős szerkesztői tisztét is betöltötte. 20. sz.-i irodalmunknak szinte minden részlete foglalkoztatja; számos kérdés vizsgálatában, pl. a szocialista irodalmi fejlődés problémáinak felvázolásában, Szabó Lőrinc,Weöres Sándor, a népi írók marxista értékelése terén jelentős úttörő munkát végzett. Különösen figyelemre méltóak József Attila-kutatásai; a József Attilafilológiát lényegében ő teremtette meg, s úttörő érdemei vannak a József Attila 129 SZA Szabolcsi Lajos 9 Magyar Irodalmi Lexikon П1.