Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
dalmi lét legkülönfélébb területein játszik fontos szerepet. A természeti felfedezését a természet objektív tulajdonságainak és az ember társadalmi létének kölcsönhatása tette lehetővé. A művészeti ~ az esztétikum része: ott találkozunk vele, ahol a különféle művészetek közegében a harmonikus vagy harmóniára törő, torzítatlan ember jelenik meg előttünk érzékletesen, a maga teljes gazdagságában. Mindebből az következik, hogy a ~ esztétikai jelentősége abban az ütemben fog növekedni, ahogyan az ember legyűri az őt eltorzító és nyomorító hatalmakat. — írod. Komlós Aladár: A sz. sorsa (Tegnap és ma, 1956); V. V. Vanszlov: A szép problémája (1958); A marxista-leninista esztétika alapjai (1961); Zolnai Vihnos: Miért szép a szép? (1962); Sziklay László: Szovjet viták az esztétikumról (Kritika, 1964); Vöröss László: Vita a szépről a szovjet esztétikában (Helikon, 1964). E. I. Szepsi Csombor Márton (Szepsi?, 1595 — 1623, Varannó): útirajzíró, a 17. sz. eleji prot. polgári irodalom egyik legjelentősebb alakja. Kassán, Nagybányán, Göncön tanult, majd a telkibányai iskola rektora lett. 1616 májusában külföldre indult, több hónapig tanult Danzigban, innen útra kelve, a Keleti-tengeren tett hosszú hajóút után, Dánia érintésével Hollandiában kötött ki. Meglátogatta Angliát, s Franciao.-on, Németo.-on, Cseho.-on, Lengyelo.-on keresztül 1618-ban tért haza.Útleírását —mely Mo.-on e műfajban első — 1620-ban tette közzé Kassán Europica varietas címmel (modern, bár nem teljes kiadását Kolozsvárott 1943-ban Szeremlei László álnéven Gaál Gábor szerkesztette). A sikerült útleírásnak csak a címe latin. Sz. a szegény deák szemével látja a világot, s a látottakat keresetlenül, jóízű humorral adja elő. Csaknem mindig gyalog ment, a szegény emberek pártfogását élvezve. Élénk érdeklődéssel figyelte meg a polgári nyugat mozgalmas kereskedő-iparos városainak életét: Danzigot, Londont, Amszterdamot. Csodálja az áruk, a nép bőségét, az öntudattal párosult polgári fegyelmet, a gazdagságot. Legnagyobb elragadtatással Párizsról ír (ez Párizs igézetének első híradása irodalmunkban). Nagy európai körútjáról hazakerülve előbb Kassán tanárkodott, majd a bedegi Nyáry család udvari papja lett Varannón. Korán elhunyt tanítványa, Nyáry Ferenc számára írta erkölcsbölcseleti művét, az Udvari Scheldt (Bártfa, 1623). Az útleírás keresetlen stílusával szemben az utóbbi mű a későhumanista SZÉ retorikus próza sikerült terméke, s jól mutatja Sz. széles körű olvasottságát: 221 Dantéra is hivatkozik benne. Két lírai verse is maradt ránk. Az Europica varietas angol vonatkozásai angol fordításban is megjelentek (Angol Filológiai Tanulmányok, 1938); a lengyel fejezeteket külön kötetben adták ki lengyelül (1961). — írod. Bán Imre: ItK, 1954; Bán Imre: ItK, 1956; Wittman Tibor: Az Europica varietas (ItK, 1956); Szíj Rezső: It, 1957; Kovács Sándor Iván: Acta Universitatis Szegediensis, 1957 — 58; Kovács Sándor Iván: ItK, 1958; Kovács Sándor Iván: Filológiai Közlöny, 1959; Kovács Sándor Iván: Filológiai Közlöny, i960; Kovács Sándor Iván: ItK, i960. Szepsi Korocz György (16 — 17. sz.): ref. prédikátor, versszerző. A Hegyalján működött a 17. sz. első harmadában. Üdvözlő és gyászverseket írt, lefodította I. Jakab angol király államelméleti művét, mely Szenczi Molnár Albert előszavával jelent meg (Basilikon doron, Oppenheim, 1612). — írod. Kerecsényi Dezső: Fejedelmek órája (Protestáns Szemle, 1929). szép stílus: a régi stilisztikákban — a helyesség mellett — a stílus általános követelménye, amely a stílus esztétikai sajátságait foglalja egybe, s azt hivatott biztosítani, hogy a tárgytól, a céltól, a körülményektől függően a közlés gyönyörködtessen is, a megértésen kívül az olvasó érzelmeire, hangulatára, képzeletére is hasson. Sajátságai: a szemléletesség, az élénkség, a jóhangzás, a természetesség és a változatosság. Szép Szó: szépirodalmi és kritikai folyóirat. 1936-ban Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében indította meg a Cserépfalvi-kiadó, de a folyóirat mögött nagytőkés mecénás is állt (Hatvány Bertalan). A lap köré egy antifasiszta baloldali írócsoport tömörült, amely élesen harcolt a fasizmus, a fajelmélet, a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. A folyóirat polgári szelleme azonban ellentmondásokat tartalmazott. így támadta pl. a népi írók jobbszárnyát a fasizmushoz vezető állásfoglalásai miatt, de a népi írók mozgalmának pozitívumait is elvetette, pl. a földkérdésben sem tudta a parasztság jogos igényeit magáévá tenni. A szerkesztőségben József Attila sok tekintetben egyedül és elszigetelten állott. Ő igyekezett a lap ideológiai ellentmondásait kiküszöbölni, a felbuk-A Szép Szó első számának külső és belső címlapja SZÉP SZÓ S~A—ü KiNOTVJ m *. )Ozai *mu tud кат