Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
S
20 SAJ Salamon Ernő két művének címlapja elterjedjenek. Mo.-on az 1790-es években kezdődött a harc a ~ kivívásáért, de a siker csak sokkal később, 1848. márc. 15-én következett be, amikor a pesti forradalmi ifjúság a cenzor engedélye nélkül kinyomatta a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Néhány nappal később megszületett az első sajtótörvény is, amely eltörölte a cenzúrát. A azonban igazán csak a szocialista államokban valósul meg, mert ott nem csupán jogi,hanem anyagi feltételeit is biztosítják; a hírlapok, könyvek előállításához szükséges eszközök (nyomda, papír, szállítóeszközök, terjesztő szervezetek stb.) nem a tőkés, hanem a nép tulajdonában vannak. Ez a ~ azonban nem korlátlan; illetékes irányító szervek arra törekszenek, hogy a szerkesztők kiválasztása stb. révén olyan termékek ne kapjanak nyilvánosságot, melyek erkölcsileg, művészileg v. politikailag káros hatásúak lennének. így pl. fasiszta, nacionalista szellemű, háborús uszító, valamint a tőkés rend visszaállítását célzó, a népi demokratikus rendszert támadó reakciós írások, nyilvánvalóan giccses művek v. pornográfiák, továbbá bűnügyi szenzációk részletes leírásai stb. nemjelenhetnek meg. — írod. SzanaTamás: A sajtó felszabadulása (1898); Avar Gábor: Szocializmus, 1938. sajtótörvény: az a legmagasabb fokú jogszabály, mely a gondolat közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket összefoglalja. Az első magyar ~ az 1848. évi XVIII. törvénycikk volt, amely kimondta a polgári sajtószabadságot. A sajtó útján történő közlésekkel kapcsolatos feltételeket, kötelezettségeket és jogokat meghatározó, ma érvényben levő jogszabály, a 26/1959/V. I. kormányrendelet részletesen szabályozza a sajtótermékek előállítását, terjesztését, meghatározza a sajtóvétségeket s azok büntetését. Különös gondot fordít arra, hogy valótlan v. hamis színben feltüntetett tények közlése esetén a sértett szerv v. egyén sürgős helyreigazítással védhesse meg igazát a sajtóval szemben. Meghatározza, hogy milyen sajtótermékek előállításához van szükség engedélyre, körülírja a nyomda és a megrendelő (időszaki lapoknála felelős szerk.) sajtójogi kötelezettségeit, s meghatározza az impresszumot. A kormányrendelet végrehajtási utasítását a 4/1959. jún. 9. M.M. rendelet tartalmazza. — írod. Both Ödön: Az 1848. évi s. létrejötte (Szeged, 1956). Salamon Béla (Beregrákos, 1885. márc. 4. —1965. jún. 15., Bp.): színész. Érdemes művész. Kereskedősegéd volt, 35 éves korában került színpadra. A Terézkörúti Színpadon szerepelt. Amikor 1939-ben a fasiszta törvények letiltották onnét, megírta Hej, színművész c. vidám kötetét, melyben életéről és pályájáról rajzol képet (r939-ben öt kiadást, a felszabadulás után is két kiadást ért meg). 1945-től a Vidám Színpad tagja volt. Vidám karcolatokat is közölt a lapokban, elsősorban a Népszabadságban. Humoreszkjeinek gyűjteménye : Szódásüveg és környéke (1964). Salamon Elemér: Sallai Elemér Salamon Ernő (Gyergyószentmiklós, 1912. máj. 15. —1943. febr. 27., Mihajlovka-Sztari, SZU): költő. Munkáscsalád fiaként nagy nehézségek árán végezte el Marosvásárhelyt a gimnáziumot. Erős hatással voltak rá az 1925—28-as marosvölgyi sztrájkok. A kolozsvári egyetem jogi fakultásán ismerkedett meg a marxizmussal, és került kapcsolatba a kommunista párttal. A mozgalom tette barátjává Józsa Bélát, a párt egyik vezetőjét és Brassai Viktort, a tehetséges költőt. Politikai tevékenysége miatt egy időre letartóztatták. !933~ban a Brassói Lapok riportere; itt és a Korunkban jelentek meg első versei. 1937-ben Marosvásárhelyen a Korunk, majd a Reggeli Újság szerk.-je lett. Ettől kezdve jelentek meg kötetei: Gyönyörű sors (Marosvásárhely, 1937); Szegények küszöbén (uo., 1938). Verseire kezdetben Ady, Kassák, majd egyre inkább József Attila költészete és a népdal hatott. Forradalmi indulattal szólt a jogfosztott munkásság sorsáról, harcos versekben reagált a munkásmozgalom eseményeire, de volt mondanivalója az élet örömeiről is: sajátos feladatának érezte a „szegénység átpoetizálását”. Költészetében hangot kap a szenvedélyes szerelmi érzés, de nem idegen tőle az idill és a játékosság sem. Hitt a szocializmus győzelmében, saját sorsáról pedig így vallott híres Végrendeleté ben (1942): „gyönyörűnek kell látnunk azt a sorsot, mely hőssé avat bennünket”. Meggyőződéssel hirdette a magyar és román dolgozók testvériségének eszméjét, s értékes műfordításokban szólaltatta meg magyarul a kortárs román költőket. Színpadi műve, az Ének a szolgák sorsáról (Marosvásárhely, 1938) a szavalókórusok nyelvén, oratóriumszérűén szólt a munkásság életéről. Észak- Erdélynek Mo.-hoz való visszacsatolása után elbocsátották állásából, verseit csak a Kelet Népe és a Magyar Csillag közölte. Munkásként dolgozott, Marosvásárhelyen