Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
szí szerkezet: az irodalmi mű egészének és részeinek egymáshoz való viszonya; az egyes részek sorrendje és kapcsolata. Az epikai és drámai művekben a ~ elsősorban a cselekmény folyamatának rendszerességét és tervszerűségét biztosítja. Első része az expozíció, melyben a költő bemutatja a főbb szereplőket és a színhelyet. Ezt követi a bonyodalom, az eseménysor megindítója. A cselekmény folyamata vezet el a tetőponthoz, ahol a küzdelem, a konfliktus eldől. Végül a megoldás a küzdelem végét hozza el, ezzel a cselekmény lezárul. — A lírai költeményeknél a ~en általában a kifejtett gondolatok és az ezeket megjelenítő költői képek sorrendjét és egymáshoz való viszonyát értik. szerző: valamely irodalmi mű alkotója. Névtelen, ill. álneves munkák esetében a <—» kilétének megállapítása néha fáradságos kutatómunkát igényel. A népköltészet alkotásai nem köthetők egyetlen meghatározott ~ személyéhez. A ~i jogot (a műveknek a jogosulatlan utánnyomás és fordítás, valamint a plágium elleni védelmét) ma már a legtöbb ország törvényei, továbbá nemzetközi egyezmények biztosítják. szerzői jog: irodalmi mű szerzőjének az a joga, hogy alkotását csak az ő engedélyével lehessen kiadni. A ~ törvényes védelme (1921. évi LIV. te.) a szerző halálától számított 50 évig tart. A ~ átruházható és örökölhető. A szerzői jogvédelemmel kapcsolatos teendők ellátására 1953-ban létesítették Mo.-on a Szerzőijogvédő Hivatalt. A külföldi kiadások és a fordítások terén történő visszaélések megakadályozására nemzetközi egyezményeket is kötöttek. A ~ nemzetközi alapokmánya az 18 86-i „berni egyezmény”, amelyben az aláíró országok kötelezték magukat, hogy a többi csatlakozó ország alkotásait ugyanolyan védelemben részesítik, mint a hazaiakat. 1952-ben Genfben 50 állam újabb, általános egyezményben állapodott meg, amely 1955 őszén lépett életbe. A jogvédelemhez a könyvön a copyright ©jelzése kötelező. — írod. Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (1959). szerzői szövegív: prózai műveknél 40 000 betűt, verses műveknél 500 sort számláló nyomdai kézirat, ill. ennek nyomata. Rendszerint a a szerzői, szerk.-i díjak kiszámításának mértékegysége. A nyomdák a betűmennyiség megállapításához a közepes szélességű „n” betűt veszik alapul. (-►még nyomdai ív) — írod Beck Péter: Útmutató a kézirat elkészítéséhez és helyes szedéséhez (1963). Szidor: —Szilágyi Sándor Sziget: tanulmánykötet-sorozat. Három kötete jelent meg 1935-, 1936- és 1939-ben, Kerényi Károly szerkesztésében és kiadásában, Bp.-en. Ókor- és vallástörténészek, eszszéisták egy csoportjának vállalkozása volt, akik a szellemtörténet irányába tájékozódva az ókor- és vallástörténet tanulmányozásával, ill. annak aktualizálásával próbáltak válaszolni koruk problémáira. Munkatársai Brelich Angelo, Dobrovits Aladár, Gallus Béla, Gulyás Pál, Hamvas Béla, Kerényi Károly, Kövendi Dénes, Németh László, Prohászka Lajos, Szerb Antal. A ~ sorozattal egyidejűleg és annak a szellemében Kerényi Károly kétnyelvű klaszszikus sorozatot is szerkesztett. Szigethy Ferenc (Heves, 1893. aug. 15. — ): költő. Sajószentpéteri, majd abaújbaktai ref. lelkipásztor volt. Nyugdíjas. Verseskötetei: Pataki versek (Sárospatak, 1912); Tábori posta (uo., 1915); Nehéz idők (1920); Vidéki versek (Tahitótfalu, 1925); Szavalókönyv (uo., 1926); Ezüstharangszó (Sárospatak, 1932); A lélek szól hozzátok (1939); Évszázadok énekelnek (a magyar irodalom története költeményekben); Testvéreim: a tárgyak; Levelek a harctérre katonafiamhoz (Miskolc, 1942). Szigethy Vilmos (Gyorok, 1877. márc. 9.— 1956. febr. 18., Szeged): író, költő, újságíró. Középiskolát végzett Nagybecskereken és Szegeden. 1895-től a Toron tál, 1900-tól a Szegedi Napló c. lap munkatársa, 1903 — 50 között szegedi főlevéltáros volt. Több kötetre menő tárcacikkei többnyire vidéki lapokban jelentek meg. Humoreszkjeinek, novelláinak tárgyát a torontáli, szegedi földesúri-hivatalnoki világból merítette. Juhász Gyulával együtt az elsők között vette pártfogásába az induló József Attilát.Művei:Nebántsvirág (versek,Nagybecskerek, 1897); A trubadúr a királykisasszonynak (versek, uo., 1900); Mesék a nagy gyerekeknek (humoreszkek, Szeged, 1902) ;A közigazgatási majom (humoreszkek, 1906); A vármegyéből (elbeszélések, 1908); Bőrszobor (humoreszkek, 1918); A régi Szegedből az újba (anekdoták, 1932); A vármegyeház kapujából (elbeszélések, 1933); Torontáli fametszetek (elbeszélések, Í937); Őszi szántás (elbeszélések, 1942); A szegedi kormányok pénzügyei (1942). 229 Szigethy Vilmos két munkája $2. SZtGCTHY YKMOS ŐSZI SZÁNTÁS