Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
ugyanaz. A régen szabad szótagszámú formák igen gyakran váltak a későbbi fejlődés során '--se; ez a folyamat figyelhető meg az ún. magyaros verselésben is. A görögrómai lírai versformák (pl. a logaoedi versek ) és nyugat-európai metrumaink java része szintén szótár, dictionarium, vocabularium <lat.>: •valamely nyelv szókincsének v. e szókincs meghatározott részének többnyire betűrendbe szedett jegyzéke. Jellege szerint megkülönböztetünk : i. általános szótárt, amely egy nyelv köznyelvi szavait, szóösszetételeit, esetleg kifejezéseit tartalmazza; 2. szakszótárt, amely egyes szakmák, foglalkozások, tudományágak szavait öleli fel; 5. tájszótárt, amelyben egy-egy tájszólás jellegzetes szavai, a szavak tájak szerint változó kiejtése és használata található; 4. nyelvtörténeti szótárt, amely a régi nyelvemlékek szavainak mai megfelelőjét v. magyarázatát adja; j. írói szótárt, amelyben az egy-egy író által használt szókészlet (v. jellegzetes szavak) felsorolását kapjuk; 6. értelmező szótárt, amelyben egy-egy szó megfelelőit (szinonimák), más szavakkal történő magyarázatát talájuk; 7. szinonimaszótárt, amely a rokon értelmű szavakat gyűjti csoportokba; 8. etimológiai szótárt, amely a szavak eredetét és rokonságát ismerteti; 9. helyesírási szótárt, amely olyan szavakat gyűjt egybe, amelyeknek helyesírásánál kétség merülhet fel; 10. rímszótárt, amely a rímként használható, összecsengő szavakat csoportosítja; 11. képes szótárt, amely az egyes szavakat illusztrációkkal magyarázza meg (az ilyen ~ak rendszerint nem betűrendesek, hanem tárgykörök szerint gyűjtik össze a szavakat). — A felsorolt ■~fajták lehetnek egy-, két- v. többnyelvűek aszerint, hogy a szavak jelentését hány nyelven adják meg. Az idegen szavak szótára a magyar nyelvben használt idegen szavakat sorolja fel és magyarázza. Különleges '—fajta a thesaurus, amely egy nyelv teljes köznyelvi, tájnyelvi és nyelvtörténeti szóanyagát felöleli. Mo.-on az első kísérlet szótár összeállítására Pesti Gábor hatnyelvű, fogalomkörök szerint rendezett szótára volt. Az első teljes értékű magyar—latin szótárt Szenczi Molnár Albert szerkesztette (1604). — írod. Melich János: A magyar szótárirodalom (1907); Országh László: MTA I. Osztályának Közleményei, 1954; Bárczi Géza; Magyar Nyelv, i960. szótártan, szótártudomány, lexikográfia: az a — különösen újabban föllendült — tudományág, amely a szókincs szótári feldolgozásával, a különféle szótárak sajátságaival s az ezek szerkesztésére vonatkozó elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Az irodalomtudománnyal egyfelől a stilisztika révén érintkezik: ugyanis az irodalomtudományt is közelről érintő értelmező, szinonima- és stílusszótáraknak, szólásgyűjteményeknek, valamint a nyelvművelő szótáraknak (idegen szavak, új szavak, helyes magyarság szótárainak) szinte alapja a stilisztika, a szavak stilisztikai finomságainak a megállapítása. Másfelől — közvetlenül — az ún. írói, költői szótárak révén érintkeznek. Ezek a szótártípusok egy-egy író, költő szó- és kifejezéskészletét gyűjtik össze és dolgozzák fel szótárszerűen, de szem előtt tartva az irodalomtudomány érdekeit s felhasználva a stilisztika eredményeit is. Folyamatban vannak a Petőfi-, Juhász Gyula- és József Attila-szótár munkálatai. — írod. Országh László: A magyar szókészlet szótári feldolgozásának kérdései (MTA I. Osztályának Közleményei, 1954); Gáldi László: A magyar szótárirodalom története a felvilágosodás korában és a reformkorban (1957); Bárczi Géza: Szótáraink (Magyar Nyelv, i960). SZOT-díj: a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) művészeti díja. 1958- ban alapították. A különböző művészeti ágakban elért kiváló eredményeket jutalmazzák vele. Minden év máj. elsején kerül kiosztásra, egyenként tízezer forint értékben. Az irodalmi SZOT-díjat műfaji korlátozás nélkül az előző év legjobb mai tárgyú, lehetőleg munkástémájú műveinek alkotói kapják. szóvirág: -*■dagály Szózat: politikai napilap 1919 — 26 között. Alapítója és első főszerk.-je Ulain Ferenc, majd 1924-től Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Felelős szerk.-ként Farkas Zoltán, főmunkatársként pedig Kádár Lehel szerepelt. Szellemi vezére Gömbös Gyula volt, és ennek megfelelően fajvédő eszméket képviselt. Az 1932-ben kiadott Képes Almanachjának irodalmi színvonalát Bársony István és Kosáryné Réz Lola fémjelezte. Utóda a Magyar Újság lett. Szőcs István (Marosvásárhely, 1928. júl. 2.— ): romániai magyar irodalomkritikus. Tanulmányait szülővárosában és a kolozsvári egyetemen végezte. Kolozsvárt él; az Utunk belső munkatársa. Tanulmányai, cikkei, bírálatai többnyire az Utunkban jelentek meg. SZŐ 279