Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
igazgatója. Első írásait a Sorsunk, írott Kő, a későbbieket a Dunántúl, a Jelenkor stb. közölte. Napilapokba szatírákat, tárcákat, filmkritikákat is írt. Művei: Hetedhétország (mesék, Pécs, 1955); Szőlőszem királyfi (mesék, 1962); Megzöldült Jánosból király lesz (mesék, 1963). Szöllősy Klára (Bp., 1913. júl. 28.— ): író, műfordító. Bölcsészeti tanulmányokat folytatott, tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyike a legtermékenyebb és leggondosabb prózafordítóinknak. Munkásságáért 1957-ben József Attila-díjat kapott. Művei: Krisztina élni tanul (regény, 1943); Testvérek voltak (regény, 1944). Szépirodalmi munkáin kívül, irodalomtörténeti és műfajelméleti cikkeket, tanulmányokat jelentetett meg irodalmi lapokban. — Fordított többek között Szaltikov- Scsedrin-, Lev Tolsztoj-, Dosztojevszkij-, Thomas Mann-, Goethe-, Leonov-, Pausztovszkij-, Csehov-, Katherine Mansfield-, Graham Greene-, Albert Maltz-, Herzen-, Csemisevszkij-, Korolenko- és Balzacregényeket és novellákat. Szőlősy Benedek; Szőllősi; Szölősy (Nagyszombat, 1609 — 1656. dec. 10., Tűre?): jezsuita szerzetes. 1630-ban lépett be a rendbe s több évig a humaniórákat tanította, majd hittérítőként működött ugyancsak Mo.-on. О állította össze a Cantus Catholici c. énekeskönyvet. Szőnyi Benjámin (Alsónémedi, 1717. dec. 10. —1794. szept. 14., Hódmezővásárhely): énekszerző. Debrecenben és külföldön tanult, azután ötven évig volt Hódmezővásárhelyen ref. lelkész. Irodalmi téren is buzgón munkálkodott. Leghíresebb műve a Szentek hegedűje c. énekeskönyv (Kolozsvár, 1762), mely igen sok kiadást ért meg. Fennmaradt egy elmélkedésekkel átszőtt krónikás verse is az 1753. évi Hódmezővásárhelyi parasztlázadásról, mely a kát. papság templomfoglalásai miatt tört ki. — írod. Ifj. Szinnyei József: Irodalmunk története 1711 —1772 (1876); Szeremlei Samu: Sz. B. és a hódmezővásárhelyiek (1890). Szőnyi Magda (Bp., 1909. mire. 2.— ): költő. Hat elemit végzett Bp.-en, jelenleg is ott él. A női munkásélet hétköznapjait ábrázoló költeményeit keresetlen egyszerűség, bensőséges lírai hang jellemzi. Versei a 20-as évek végén és a 30-as évek elején a Kortársban, a Munkában, az Új Pegazuson c. antológiában (1932) stb. jelentek meg. Művei: Szobakonyhák (1933, a kötetét Radnóti Miklós válogatta); Falak között (i935)- — írod. Radnóti Miklós: Két asszonyköltő (Szocializmus, 1935); M. Pásztor József: Tiszatáj, 1964. Szőnyi Sándor (Bp., 1910. márc. 5.— ): író. Lakatossegéd volt, 1929-ben öntőinas lett az Athenaeum nyomdában, s ott doldozott 1948-ig. A felszabadulás után esti egyetemen jogot végzett, s vállalati jogtanácsos lett. Széthulló világ (1947) c. regénye a munkásság életét mutatja be. Elbeszéléseiben a városi emberek világa elevenedik meg, mesterekről, inasokról, özvegyasszonyokról, utcalányokról ír, jövőben reménykedő fiatalokat rajzol meg .Álarcos istenek (i960) c. regényében sok eltérő jellemű figurán keresztül érzékelteti az utóbbi huszonöt év bonyolult történetét és társadalmi mozgását. írói világa némely tekintetben rokon Tersánszky Józsi Jenő és Gelléri Andor Endre világával, de ő inkább az üzemi munkások életét ábrázolja. Megújhodás (1956) c. regényéért 1957-ben József Attila-díjjal tüntették ki. — Egyéb művei: Rosszlányok utcájában (elbeszélések, 1957); Farsang októberben (kisregények, novellák, 1963). — írod. Keszi Imre: Forum, 1947; Pándi Pál: Magyarok, 1947; Vajda Endre: Magyarok, 1947; Bőgel József: Alföld, 1956; Varga Imre: Kortárs, 1958; Gondos Ernő: Kortárs, i960. Szőnyi Zoltán (Bp., 1909. aug. 16.— ): író. Jogi tanulmányait Párizsban, Bolognában és Bp.-en végezte. Versei, elbeszélései 1925-től kezdve jelentek meg a fővárosi lapokban. 1946 óta a Magyar Rádió állandó munkatársa. Harminc nagyobb hangjátékot és öt rádióregényt írt. Társszerzője a Rádió országszerte népszerű, Csinn- Bumm Cirkusz c. gyermekkabaréjának. — Művei: Pillanatok (versek, 1935); Telihold (regény, 1936); A nyugdíjas betörő (kisregény, 1937); Magda hazatér (regény, 1937); Strichnin! (regény, 1937); Házasság az komoly (regény, 1937); Hódító Bruttó (regény, 1946); Könnyű a nehéziparnak (regény, 1947); A póruljárt páter (Erdődy Jánossal, bábjáték, 1953). Szőnyi Nagy István (?, 1641 —1709, ?): ref. prédikátor. Utrechtben tanult. Sokfelé lelkészkedett: Tornán, Zilahon, Kolozsvárott, Debrecenben stb. 1675-ben az üldöztetésük miatt bujdosó protestánsok között működött. Teológiai műveken, üdvözlő- és gyászverseken kívül nyelvtankönyvet is Szőllősi Zsigmond egy szabadkőműves páholyban tartott előadásának címlapja Szőnyi Benjámin énekeskönyvének címlapja SZENTEK [HEGEDŰJE. J3JU V, #. % 9. H Ш. t. *, t, 1 , IDVESSÉGES ITJ E^gKEK, В fd Rt fa eh ' - FMktkwki*lí í* A' Miaieaiisp« ésts&íp 7 ? ' mm* у • * enifoMk Rt ft Üt* t ír, a ía,'*>«£** tJete , л***#**» <«**«■ « l*«a «мí m n. *. V " *» *«ЙтШ « Ы Щ- t«s* Ш »«t*,». I ШШт * t>># « ГА*No°ЛГШиг telÉSjMi, Щ*.