Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
Sz
Irodalom, esszéit és jogpszichológiai tanulmányait a Valóság, a Muzsika és az Elet és Tudomány közölte. Szűcs Andor (Reformátuskovácsháza, 1926. júl. 27. — ): író. A gimnáziumot Hódmezővásárhelyen végezte, egyetemi tanulmányait a bp.-i orvoskaron kezdte, majd bölcsészkari végzettséget szerzett. 1949 — 56 közt a Rádió irodalmi osztályán dolgozott, 1956-ban a Televízió művészeti osztályának vezetője lett. Elbeszélései jelentek meg a szegedi Tiszatájban s az Elet és Irodalomban. Művei: Az ünnep harmadnapján (rádiójáték William Saroyan nyomán, i960); Déli harangszó (elbeszélések, i960). Szűcs Béla (Királyhelmec, 1930. máj. II,— ): csehszlovákiai magyar író. Tanulmányait Miskolcon és Pozsonyban végezte. Az Alkotó Ifjúság főszerk.-je. Verseket, _ .... _ novellákat és riportokat írt. Művei: Virág-Szudi György és kct ко,, r . ° tétének címlapja ttiűjűlts (mesék, Pozsony, 1955)* SZÜDI GYÖRGY VITÉZ LÁSZLÓ irjŰlAQ! KÖNYVKIADÓ Szűcs Jenő (Debrecen, 1928. júl. 13.— ): történész, a történettudományok kandidátusa. Az ELTE történész—levéltáros szakán szerzett diplomát 1952-ben; 1950-ig (megszűnéséig) az Eötvös-kollégium tagja volt. 1952—60-ban az Országos Levéltár, azóta az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Korábban a középkori magyar várostörténettel, újabban ideológiatörténettel foglalkozik, s e témakörökből több tanulmányt publikált. Fő műve: Városok és kézművesség а XV. századi Magyarországon (1955). Szűcs Sándor (Biharnagybajom, 1903. okt. 23. — ): író, etnográfus. A debreceni egyetemen történelmi, földrajzi ésnéprajzi tanulmányokat folytatott, s 1930-ban abszolvált. Ez után az egyetem Földrajzi Intézetébe került gyakornoknak, de néhány év múlva hazatért szülőfalujába, s földműveléssel és kertészkedéssel foglalkozott. 1946-ban részt vett a Bihartordán létesült sárréti népfőiskola szervezésében is, ennek igazgatója volt 1949-ig. 1952-től 63-ig nyugdíjba meneteléig a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumnak volt a vezetője. Már középiskolás korában érdeklődött a néprajz iránt, meséket, dalokat, hiedelmeket gyűjtött. Cikkei 1929-től jelentek meg a Debreceni Szemle, Ethnographia, Néprajzi Értesítő és a Néprajzi Közlemények hasábjain. Művei: Hogyan utaztak a régi sárrétiek? (Püspökladány, 1937); A régi sárréti betyárok (uo., 1938); A bajomi vár (uo., 1939); A régi Sárrét világa (1942); Pusztai krónika (1946); Lúdas Matyi cimborái (Szolnok, 1954); Háry János bajtársai (uo., 1956); Pusztai szabadok (1957); Szól a duda, verbuválnak (1962). Szűcs László István (Abony, 1901. febr. 14.— ): dramaturg. 1924—27 és 1929 — 32 között Bécsben élt, ahol színházi, operai és filmdramaturgiát tanult és zenetudományi tanulmányokat folytatott. Cikkei,novellái és tanulmányai folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. A Rádiónak 1934 óta munkatársa. 1935-től 49-ig a Nemzeti Színház, utána egy ideig az Opera dramaturgja volt. Több színpadi játék fordítója, zenés mű librettójának szerzője. Német nyelven, folytatásokban megjelent szakkönyve az Über homophone und polyphone Dramabaukunst. Szüdi György (Újpest, 1909. júl. 23.— 1964. szept. i., Bp.): költő. Fiatal korában nagy nyomorban élve mint fizikai munkás dolgozott Párizsban és más francia városokban. A párizsi munkások között lett kommunista; hazatérése után Mo.-on is tagja volt az illegális pártnak, s tevékenységéért többször letartóztatták, bebörtönözték. Első verseivel a 30-as évek végén jelentkezett. Pályája kezdetén a kommunista pártosság és az egyéni sors felmutatásának őszinte vágya uralkodik verseiben. A 40-es években költészete elmélyült, filozofikusabbá vált, veszített forradalmi tüzéből. A felszabadulás költészete számára is döntő fordulatot jelentett, ekkor bontakozott ki maradéktalanul egész pályájának állandó ihletője: mély kommunista hite és humánuma. A forradalom katonája c. művéért 1951-ben, Magunk törvénye c. kötetéért 1964-ben József Attila-díjat kapott. — Művei: Kitagadva (versek, 1939); Három leány (mese, 1942); Sötét évek után (versek, Újpest, 1947); Bányász vagyok (versek, 1951); A forradalom katonája (elbeszélő költemény, 1951); Tiszta hittel (versek, 1953); Vitéz László (mese az örökké fiatal magyar népről, 1955); Szülőföldem Budapest (költemény, 1955); Esztendők (versek, 1956); Szerelmünk az élet (versek, 1958); Magunk törvénye (válogatott versek, 1963). — Verseit bolgár, lengyel, orosz és román nyelvre fordították. — írod. Sebestyén Gyula: Új Szántás, 1948; Rajcsányi Károly: Csillag, 1951; Hárs László: Új Hang, 1952; Vészi Endre: Csillag, 1954; Földeák János bevezetése Sz. Gy. Esztendők c. kötetéhez (1956); Szabó György: Csillag, 1956; Harsányi Zoltán: Kortárs, 1959;