Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
302 ТАМ Tanárky Gedeon két képe Protestáns Szemle, 1925; Makkai Sándor: Erdélyi Helikon, 1927; Gaál Sándor: Pásztortűz, 1928; Németh László: Napkelet, 1928; Moher Károly: Erdélyi Helikon, 1928; Schöpflin Aladár: Nyugat, 1929; Kerecsényi Dezső: Protestáns Szemle, 1930; Sárközy György: Nyugat, 1930; Németh László: Nyugat, 1931; R. Berde Mária: Erdélyi Helikon, 1931; Kerecsényi Dezső: Protestáns Szemle, 1932; Reményik Sándor: Erdélyi Helikon, 1932; Babits Mihály: Nyugat, 1933; Benedek Marcell: Nyugat, 1933; Németh László: Tanú, 1933; Schöpflin Aladár: Nyugat, 1933; Halász Gábor: Protestáns Szemle, 1934; Moher Károly: Erdélyi Helikon, 1935; Schöpflin Aladár: Nyugat, 1935; Kós Károly: Erdélyi Helikon, 1936; Halász Gábor: Protestáns Szemle, 1937; Rónay György: Magyar Kultúra, 1938; Féja Géza: Kelet Népe, 1939; Schöpflin Aladár: Nyugat, 1939; Babits Mihály: írók két háború közt (1941); Németh László: Készülődés (I. köt., 1941); Németh László: Magyar Csillag, 1942; Vajda Endre: Sorsunk, 1942; Schöpflin Aladár: Magyar Csillag, 1943; Czine Mihály: Csillag, 1954; Szabó Ede:Új Hang, i954;Poszler György: It, 1955; Ruzsiczky Éva: Magyar Nyelvőr, 1955; Kárpáti Aurél: Főpróba után (1956); Illés Endre: Krétarajzok (1957); József Attila: Összes művei (III. köt., 1958); Fodor Ilona: Kortárs, i960; Béládi Miklós: Kortárs, 1961; Bata Imre: Új írás, 1962; Osváth Béla: Elet és Irodalom, 1962; Féja Géza: Új írás, 1964; Czine Mihály: Új írás, 1965. Bé. M. Tamási Lajos (Nagykónyi, 1923. jan. 1. — ): költő. Pesterzsébeten és Bp.-en tanult. 1941—44 között szellemi szükségmunkás volt. A felszabadulás után politikai munkásként dolgozott, 1950-től 56-ig az írószövetség titkára. Korábbi pártos költészete az ellenforradalom napjaiban a revizionizmus hatása alá került; újabb verseit a valóság vívódó keresése jellemzi. 1958 óta üzemi lapszerkesztő. Verseit a közérthetőségre s a világos szerkesztésre való törekvés jellemzi. — A harmadik szerszám c. kötetéért 1950-ben, Munkások c. kötetéért 1952- ben József Attila-díjat kapott. Kötetei: A harmadik szerszám (1950); Munkások (1952); Dal az ifjúságról (1955); Keserves fáklya (1957); A ledöntött kőfal (1963). Egyes verseit angol, bolgár, francia, orosz és román nyelvre fordították. — írod. Tóth Gyula: Csillag, 1950; Fekete Sándor: Csillag, 1951; Lányi Sarolta: Irodalmi Újság, 1955; Görgey Gábor: Új Hang, 1956; Jobbágy Károly: Csillag, 1956; Bihari Sándor: Napjaink, 1963. Tamássi György (Bp., 1910—1944, ? Harka): költő, politikai író. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Bp.-en végezte; ügyvédi oklevelet szerzett. Eközben a szépirodalom is foglalkoztatta. Versekkel mutatkozott be, s szerk.-je volt az 1928 c., majd a Kortárs c. irodalmi orgánumnak. Politikai tanulmányai jelentek meg a Korunkban és a Szocializmusban. A TAMÁSSI GYÖRGY ÁH ITAT VERSEK TAMÁSSI GYÖRGY A TOTÁLIS ÁLLAM Tamássi György köteteinek címoldala fasizmus áldozataként a harkai táborban hah meg. Verseket, kritikákat és tanulmányokat írt. A Jóság (1929) c. antológiában Radnóti Miklóssal és hét másik költővel együtt jelentek meg versei. Művei: Áhítat (versek, 1930); A totális állam (tanulmány, 1937). — írod. Radnóti Miklós: Kortárs, 1930. Tamkó Sirató Károly: Sirató Károly Tanácsköztársaság: az 1919-i magyar proletárdiktatúra hivatalos lapja. A Budapesti Közlöny folytatásaként jelent meg, naponta, 1919. márc. 26-tól aug. i-ig. Tanárky Gedeon; Tanárki (Nagykőrös, 1815. okt. 26. —1887. nov. 23., Bp.): politikai író. T. János műfordító fia. Jogi diplomát szerzett a pesti egyetemen, majd 1842 — 48 között szülővárosában volt főjegyző. Az 1848-as országgyűlésen képviselő volt, s követte a kormányt Debrecenbe; a szabadságharc után haditörvényszék elé állították s 1852-ig Nagykőrösön internálták. 1861-től ismét részt vett a politikai életben, a Határozati Párt képviselője volt, majd 1867 — 87 között vallás- és közoktatásügyi államtitkár. Az MTA 1867-ben levelező tagjává választotta. Vezércikkeket írt a Pesti Naplóba. Fő műve: Magyarország helyzete az európai államrendszerben (1866).