Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
S
Sándor Kálmán (Újpest, 1903. jan. 14.— Németo. amerikai megszállási övezetének SAN 1962. dec. 24., Bp.): író, újságíró. Thury kavargó, különös életét festi meg a realista Zsuzsa író férje. Iskoláit Bp.-en végez- ábrázolás eszközeivel. Szégyenfa c. regénye 29 te. Kereskedelmi levelező, majd köny- (1951), mely a Tanácsköztársaság bukása velő lett. Részt vett a Szocialista Diá- utáni napok története, drámai felépítésével kok illegális tanulóköreinek munkájá- és sűrítésével tűnik ki. Végkicsengése: az ban. 1926-ban Párizsban József Attilával ellenforradalom hínárja nem fojthatja meg együtt az École des Hautes Etudes Sociales a győzelmes munkásholnapot. Ugyancsak (Társadalomtudományok Főiskolája) hall- a jövőbe vetett hit szól az író első drámájágatója volt. 1927-ben hazatért és újság- ból is. A harag napja (1952) egy kisváros írással foglalkozott. Szépirodalmi munkás- életének konfliktusát tárja fel a Tanácsközságát 1929-ben kezdte. A Nyugat, a Nép- társaság hónapjaiban. A drámát a Magyar szava és a Pesti Napló közölték elbeszéléseit, Néphadsereg Színháza mutatta be 1952-esszéit. írásainak témaanyagát ekkor az ben (film is készült belőle). Következő elesett kisemberek, a nyomorgó munkások drámája, a Senki városa a felszabadulás élete adta. Két regényt írt a 30-as években, idejében játszódik (a Nemzeti Színház de nyomtatásban csak a sivár munkáséletet mutatta be 1955-ben). A Széplányok sisakábrázoló, formanyelvét tekintve avant- ban (1957) c. kötet harmincéves munkásgardista Ártatlanok c. jelent meg (1935). ságának válogatott novelláit tartalmazza. Másik regénye, az 1930-ban írt A legsová- A felszabadulás után kiadott harmadik nyabb tehén esztendeje tizenhat évig nem novellás kötete, a Díszes esküvő 1961-ben talált kiadóra; korfestő realizmussal tárja jelent meg; összegyűjtött novelláit 1965- fel a Horthy-korszak számkivetettjeinek ben, Éjszaka Európában címmel adták ki. kilátástalan, sötét életét. A reménytelen- S. szerk.-je és írója volt az 1948-ban ségből az író sem lát számukra kiutat, megjelenő Idegen szavak marxista magya- Következetes baloldaliságáért, írásainak le- rázatokkal c. szótárnak. A dachaui táborleplező erejéért S. éveken át a háttérbe ban szerzett, ki-kiújuló betegsége vetett szorított írók közé tartozott. 1941-ben végett életének. — Müvei cseh, észt, jelent meg Kórház az őserdőben c. kisregé- francia, lengyel, német, orosz, román és nye. 1944-ben a dachaui koncentrációs szlovák nyelven is megjelentek. — Tolvajok táborba deportálták, s ott súlyosan megbe- kertje c. művéért 1950-ben, a Szégyenfáén tegedett. A háború után egy ideig külföl- 1951-ben József Attila-díjat, A harag napja dön gyógykezelték. 1946-ban tért haza, és c. drámájáért 1953-ban Kossuth-díjat karövidesen jelentős szerepe lett az újjászülető pott. — írod. Kardos László: Nyugat, irodalmi életben. írásait ebben az időben 1935; Pándi Pál: Magyarok, 1947; Kelea Forum és a Csillag közli. 1947-ben men János: Forum, 1948; Király István: jelentkezik A neandervölgyi főkönyvelő c., Csillag, 1948; Ruttkay Kálmán: Magyasajátos hangú novellás kötetével.Különleges rok, 1948; Havas Endre: Forum, 1949; történetei a kispolgárok világába vezetnek. Németh Andor: Csillag, 1949; Gábor Ábrázolásmódjában egyre határozottabban Andor: Csillag, 1951; Bajai Ferenc: Új fordul a realizmus felé. 1948-ban szerk. a Hang, 1952; Zolnay Vilmos: Csillag, Szikra Könyvkiadó irodalmi lapját, az 1952; Hont Ferenc: Irodalmi Újság, 1955; Irodalmi Szemlét. Egyik legjelentősebb Ungvári Tamás: Színház-és Filmművészet, művében, a Tolvajok kertjében (1949) 1955; B. Nagy László: Kortárs, 1957; Sándor Kálmán három munkájának címlapja SZÉCYEN FA