Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
S
SÁN л о Ш mm ШШт п Ш: Шч gyár—latin—filozófia szakos tanári diplomát. Hajdúböszörményben, majd Pápán tanított 1941-ben történt nyugdíjazásáig. Cikkei, versei bp.-i és vidéki lapokban jelentek meg. Nyomtatásban megjelent színművei: Vándorlantos (Pápa, 1926); Két gyöngy (uo., 1927); A királynő kedvence (uo., 1928); Diákálom (Celldömölk, 1928); Reklámbáró (Pápa, 1929); Agyafúrt góbék (uo., 1929); Négyszáz év (uo., 1931); Bolond Istók (uo., 1933); Thália papjai (uo., 1933); A provencei dalnok (uo., 1935); A föld varázsa (uo., 1938); A bugaci kiskirály (uo., 1940) stb. Sándor Kálmán A legsoványabb tehén esztendeje c. munkájának első magyar és orosz nyelvű kiadása Tolnai Gábor: Evek — századok (1958); Bajai Ferenc: Kortárs, 1961; Nyerges András: Új írás, 1962; Simor András: Új írás, 1962, 1963; Tabák András: Kortárs, 1963; Imre Katalin: Kritika, 1964. Sándor László (Bp., 1909. márc. 20.— ): kritikus, művészettörténész, műfordító. Osvát Erzsébet költő férje. Kereskedelmi akadémiát végzett, később a leningrádi Repin Intézetben művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Részt vett a csehszlovákiai Sarló mozgalomban. Marxista felkészültségű kritikusi-irodalomtörténészi munkássága úttörő jelentőségű volt Kárpát- Ukrajna magyar irodalmi életében. 1932 — 33-ban Losoncon a Figyelő c. antifasiszta hetilapot szerk. 1935 — 40 közt a kolozsvári Korunk csehszlovákiai szerk.-je volt. 1947- től 52-ig az általa megszervezett Kárpátukrajnai Területi Képtár igazgatója, 1952 — 62 között mint szerk. dolgozott a Kárpátukrajnai Területi Könyvkiadónál és a Kárpátukrajnai Területi Rádió magyar osztályán. 1962 óta Bp.-en él, jelenleg a Kiadói Főigazgatóság osztályvezetője. Cseh, szlovák, orosz, ukrán nyelvből fordít (Capek, Saida, úrban, Gorkij, Solohov, Mirnij, Franko, Honcsar és mások műveiből). Művei: Magyar népmesék (szerk., Ungvár, 1954); Glück Gábor élete és munkássága (Kijev, 1959); Kárpát-Ukrajna művészei (uo., 1961); Grabovszky Emil élete és munkássága (uo., 1962). — írod. Két szovjet magyar költő (Igaz Szó, 1956); A kárpátukrajnai magyar könyvkiadás irodalmi bibliográfiája (It, 1961); Krecsmári László: Magyar nyelvű irodalom Kárpát-Ukrajnában (Alföld, 1962). Sándor Pál (Alcsút, 1881. febr. 21.— ): író. A kolozsvári egyetemen szerzett maSándor Pál (Szolnok, 1901. ápr. 1.— ): filozófus, író, műfordító, a filozófiai tudományok doktora. Az ELTE bölcsészettudományi karán a dialektikus materializmus és logika tanszékének vezetője. 1918-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1928 —30-ban a 100% munkatársa, 1931—33-ban a Társadalmi Szemle szerk.-je. A 40-es években Európa néven könyvkiadó vállalatot alapított; szovjet és baloldali műveket adott ki. A munkásmozgalomban, az illegális kommunista párt munkájában éveken át jelentős szerepet játszott, kapcsolatban állt József Attilával is. Róla szóló írásai több — részben vitatott — adatot közölnek a költőnek a párthoz való viszonyáról, s költészetének filozófiai vonatkozásaival is foglalkoznak. Érdeklődésének középpontjában a dialektikus materializmus problémái és a filozófia története áll. Főbb művei: Marx vagy Hendrik de Man (1934); A történelmi materializmus története (1938); Az igazi József Attila (1940); Filozófiai lexikon (1941); A dialektika története (1943); Engels, mint filozófus (1945); A természettudományok fejlődése a Szovjetunióban (1945); Filozófiai hátramaradottságunk okairól (1946); Aristoteles logikája (1958); A filozófia története (I— III. köt., 1965). Regényei: Szabadságos halottak (1924); Raszkolnyikov Szibériában (1933); Fajok (1936). Ezenkívül számos regény és filozófiai munka fordítója; regényfordításainál gyakran használta a Sáfáry Ferenc álnevet. — írod. Nagypál István: Nyugat, 1933; Kardos László: Nyugat, 1934-Sándor Pál (Bp., 1925. szept. 19.— ): történész, a történettudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait a bp.-i egyetem történelem szakán végezte 1945 — 48 között, majd 1960-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, 1960—63 között az Országos Levéltár