Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
TÉL ЗЗ6 ATHÍN НАВМШЛ ZSARNOKA. e*OlSTTllFT ItiK i: |ít**i* fii#»* ; íj __________ Télfy Iván egyik munkájának címlapja Bárdos: Tanya a viharban, 1958. márc. 21.). 1965 nyaráig a magyar televízióban bemutatott drámai művek száma meghaladta a százhúszat, kibővültek a ~gyártás anyagi, szervezeti és technikai feltételei. Indulásakor a magyar televízió dramaturgiája szervezetileg is csak alárendelt csoportja volt a Rádió Televíziós Főosztálya művészeti osztályának; néhány évvel később már önálló osztályként, létszámban is megerősödve, saját rendezőivel és gyártási csoportjával dolgozik. Ezzel párhuzamosan egyre szélesedő tevékenység indult meg a művészi gyakorlatból leszűrhető tapasztalatok elméleti általánosítására. A magyar televízió művészeti munkatársai 1959 febr.-jában, az OIRT (Organisation Internationale de Radiodiffusion et de Television) bp.-i konferenciáján léptek elméleti dolgozataikkal először a nemzetközi nyilvánosság elé; 1960-tól már külön televíziórendező tanszak indult a bp.-i Színház- és Filmművészeti Főiskolán. D. G. Télfy Iván; 1847-ig Zima (Nagyszombat, 1816. jún. 18. —1898. aug. 2., Bp.): klaszszika-filológus, műfordító. Szülővárosában papnövendék volt, majd nyelvészetet tanult Pesten és Bécsben. 1834-ben a pesti egyetemen, 1836-ban Bécsben bölcsészdoktorátust szerzett. 1838-tól Pesten jogot tanult, 1841-ben ügyvéd lett. 1843 —44-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen, mint a távollevők követe. 1847-ben a pesti egyetem görög nyelv- és irodalomtanárává nevezték ki. Sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki: volt hírlapíró, írt művelődéstörténeti, jogi és statisztikai műveket, valamint görög tankönyveket. Számos görög írótól fordított magyarra, fordította többek közt Homéroszt, Hérodotoszt, Platónt. 1864-ben az MTA levelező tagjává választották, tiszteletbeli tagja volt a padovai akadémiának és több görög tudományos társulatnak is. Legfontosabb irodalmi és nyelvészeti jellegű művei: Ruth (dráma, Zima János néven, 1841); Magyarok őstörténete (1863); A classica philologia encyclopaediája (1864); Az Ilias szerzőjének egységéről (Akadémiai Értesítő, III. köt.); Athén harmincz zsarnoka (regény, 1871); Aeschylos (1876); Újgörög irodalmi termékek (1883); Középkori görög verses regények (1883); Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél (1885); Jelentés újhellén munkákról (1887); Újabb hellén munkák és a hellén nyelv tanítása (1890); Kisfaludy Károly ,, Mohács”-a görögül (1891); Újgörög munkák ismertetése (1894). — írod. Pecz Vilmos: Emlékbeszéd T. I. felett (műveinek felsorolásával, 1902). teljes rím: -»tiszta rím Teliér Gyula (Bp., 1934. júl. 20.— ): költő, műfordító. A bp.-i pedagógiai főiskolán végzett 1955-ben; általános iskolai tanár. Verseit, prózai írásait a Jelenkor és a Rádió publikálta. Orosz (Majakovszkij, Jevtusenko, Pasztyernak stb.), angol (Blake, Yeats), francia (Reverdy, Verlaine, középkori költők), szanszkrit (Kálidásza), olasz (Petrarca) és latin (Ovidius, Janus Pannonius) fordításai ismeretesek. téma: az irodalmi alkotásban ábrázolt jelenség; a műalkotás tárgya. A kész műalkotásban a mű eszmei mondanivalójával (elvont tartalmával) elválaszthatatlan egységben jelentkezik, mint a mű konkrét tartalma. Bár az egyes művek ójukban mindig körülhatárolt életdarabokat ábrázolnak csak, ezekben — mint cseppben a tengernek — tükröződni kell az össztársadalom valamennyi lényeges meghatározottságának (ha általában áttett, hangulati motivációval is). — Ugyanazt a ^t a különböző szemléletű írók más és más módon dolgozhatják fel. Meglátása, felfedezése gyakran önmagában is jelentős. Petőfi demokratizmusának és művészi látásmódjának nagyszerű felfedezései pl. a nép addig észre sem vett alakjai, s ezeknek érzésvilága, tettei; József Attila forradalmiságának kiemelkedő felfedezései a külváros, a munkások élete. Az irodalmi társaságok, társadalmi szervezetek és politikai fórumok pályázatok formájában sokszor javasolnak ~t a költőknek. így mozdította elő a Kisfaludy Társaság pályázata Arany Toldijának megírását. Előfordul olykor, hogy költői verseny formájában ugyanazt a <~t többen is megéneklik. Ilyen versenyt rendezett Petőfi is, amikor felvidéki útján Tompával és Kerényivel megénekelte a közösen meglátogatott erdei házat. Temérdek: -*■ Jeszenszky Danó Temesi Alfréd (Temesvár, 1911. febr. I,— ): pedagógiai iró, irodalomtörténész. A Pécsi Tudományegyetem francia— német szakának elvégzése után, 1933-ban bölcsészdoktori, 1935-ben tanári oklevelet szerzett. 1934—36-ban a Pécsi Tudományegyetem francia intézetének tanársegéde, majd Győrött, Pápán és Bp.-en volt középiskolai tanár, ill. igazgató. 1952 — 56 között