Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
melyben a leghevesebb az összeütközés, Szegedi Középiskolai Tanár vizsgáló Bizotta konfliktus. A ^on dől el a küzdelem az ság jegyzője lett. 1928-ban doktorált a egymással szembenálló szereplők, pártok szegedi egyetemen, 1932-ben egyetemi között. A remekművekben minden részlet magántanári, 1939-ben címzetes nyilvános éppen a konfliktus elmélyítését szolgálja, rendkívüli tanári címet kapott. 1936-tól a ezért a bemutatása az epikus és drámai gyakorlógimnázium tanára, 1942-től 44-ig művekben egyik legfőbb és legnehezebb az Országos Közoktatási Tanács előadója feladat. volt; 1947—49-ben a kolozsvári, 1949-től haláláig a szegedi egyetemen volt a pcdatetralógia: négy önálló részből álló, gógia professzora. 1945 után kivette részét tematikailag azonban összefüggő művészi a szocialista közoktatási rendszer és nevealkotás. Az ókori görögöknél pl. így léstudomány megteremtéséből; ebből az nevezték azt a három tragédiából és egy időszakból való tanulmányaiban marxista szatirikus drámából álló drámaciklust, szemlélet és módszer érvényesül. Főbb amelyet egy műsor keretében mutattak be művei: A közösség gondolata Kármán Mór drámai versenyeken. Modern ~ az iroda- neveléselméletében (Szeged, 1928); A személomban pl. Th. Mann-nak a József és lyiség nevelésének magyar elmélete (Schneller testvérei c., négyrészes regényciklusa, a István rendszere, uo., 1932); A szókincs zenében pedig R. Wagner négy részből szerepe a nyelvtanításban (uo., 1943); álló zenedrámája, a Nibelung gyűrűje. Pedagógia és pszichológia (uo., 1956); Művelődés és nevelésügy az ókori városállatetrameter <gör. ’4 metron'>: négy mok virágzásának és válságának korában -+dipodia v. metrón összekapcsolásával alko- (1956). О állította össze a Marx—Engels— tott sorfaj. Babits csonka (katalektikus) Lenin —Sztálin: A nevelésről (szemelvénytrochaikus ~t alkalmazott A Danaidákbzn. gyűjtemény, 1955) c. munkát. Szerk. Geréb Györggyel: Vita Comenius világ- Tett, A: irodalmi és kritikai folyóirat, nézetéről és ismeretelméleti állásfoglalásá-1915- ben Kassák Lajos indította meg. ról (Szeged, 1957). — írod. Pedagógiai A lap köré, amely az ún. „izmusok” első Szemle, 1959. magyar orgánuma volt, azok a fiatal írók és művészek csoportosultak, akik a Nyugat- Tevan Andor (Békéscsaba, 1889. aug. 15. Európában kialakult új, „forradalmi” mű- —1955. okt. 5., Bp.): nyomdászattörténeti vészeti irányzatokat igyekeztek Mo.-on is szakíró, a békéscsabai Tevan Nyomda, meghonosítani. A munkatársak közül kü- Könyvkereskedés és Könyvkiadó tulajdolönösebben kiemelkedett egy aktívabb nosa. Szakismeretét a bécsi grafikai főiskocsoport, amelynek tagja volt pl. Komját Ián 1907 —10-ben szerezte. Tanulmányai Aladár és Uitz Béla festő is, s ez határozott befejezése után átvette apja, Tevan Adolf politikai céllal a haladó, háborúellenes békéscsabai kis nyomdáját és rövid idő mozgalom orgánumává akarta tenni a alatt modern üzemmé fejlesztette. Kiadói lapot. Az ő cikkeik miatt a rendőrség tevékenysége során, 1911-ben megindí-1916- ban, a 17. szám után betiltotta a tóttá a filléres Tevan Könyvtárat, amelyfolyóiratot. Kassák Lajos még ugyanabban nek keretében kiadta a haladó magyar és az évben Ma címmel indított új folyóiratot, külföldi irodalom számos kiváló alkotását, — írod. Kassák Lajos: Egy ember élete majd a Tevan Amatőrsorozatot, mely(1928—39); József Farkas: „Rohanunk nek kötetei szép nyomdai kiállításuk réa forradalomba” (1957); Kassák Lajos: vén a modern magyar bibliofillá ki- A magyar avantgarde három folyóirata emelkedő termékei. 1944-ben a fajüldö(Helikon, 1964). zés következtében deportálták, 1945-ben tért haza. 1949-ben, az államosítás előtt Tettamanti Béla (Bp., 1884. szept. 30.— nyomdáját felajánlotta a magyar állam-1959- jún. 28., Szeged): pedagógiai író, nak. 1950-től a Művelt Nép kiadónál a neveléstudományok kandidátusa. 1910- működött, majd még ez évtől egészen benBp.-en szerzett tanári oklevelet. 1912- haláláig az Ifjúsági Könyvkiadó képszerben került Makóra, ahol gimnáziumi tanár- kesztési vezetője volt. Műve: A könyv ként működött 1927-ig. József Attilát is évezredes útja (1956). — írod. D. Szemző tanította. A Tanácsköztársaság idején aktív Piroska: Magyar Könyvszemle, 1956; Szíj szerepet vállalt a helyi pedagógusszervek- Rezső: Magyar Könyvszemle, 1964. ben. 1925—26-ban a bécsi Collegium Hungáriáim tagjaként folytatott pedagógiai Tevan Könyvtár: a békéscsabai Tevan és lélektani tanulmányokat. 1927-ben a Nyomda és Könyvkiadó könyvsorozata 345 TEV Tettamanti Béla Tevan Andor