Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
elem fedezhető fel, legtöbbjük a középkori francia lovagi epikából származik. Ezek beköltözött francia szerzetesek révén juthattak Mo.-ra. Jelentékeny angol és délszláv elemek, Boccaccio-motívumok is kimutathatók benne. I. (Nagy) Lajos korában csakugyan élt egy Toldi Miklós nevű bihari birtokos nemes, aki egy ideig zsoldosvezérként Itáliában szolgált, majd több vármegye főispánja volt. Különleges testi erejéről tudósítás nem maradt fenn. Mindmáig tisztázatlan az is, hogyan tapadtak Toldi személyéhez a világirodalom említett vándormotlvumai. Nem lehetetlen, hogy ez a folyamat Itáliában, a Toldi Miklós alatt szolgáló magyar katonák között ment végbe, akik olyan vitézi tetteket ruháztak népszerű vezérükre, melyek egy (bajtársaiktól megismert) angol költeményben szerepeltek. A francia lovagi epika érintett mozzanatai ebben az 1340 táján keletkezett angol énekben is benne vannak. E mondái anyagot Ilosvai Selymes Péter dolgozta fel elsőnek Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles tselekedeteiről és bajnokoskodásárol való Historia (Debrecen, 1574) c. munkájában. E történet a nép ajkán tovább élt, s számos későbbi költő merített belőle, pl. Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály s elsősorban Arany János. — írod. Bartha József: A T. (1899); Fóti József Lajos: A T. két idegen epizódja (1906); Mcór Elemér: A T. és német kapcsolatai (1914); Bán Aladár: Ethnographia, 1917; Négyesy László: Magyar Múzsa, 1920; Mályusz Elemér: Hadtörténeti Közlemények, 1924; Solymossy Sándor: ItK, 1924; Mályusz Elemér: A T. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1934); Király Ilona: EPhK, 1934; Fest Sándor: Budapesti Szemle, 1938; Horváth János: A reformáció jegyében (1953); Korompay Bertalan: ItK, 1956. toldott rím: olyan, ún. mozaikrím, amelyben a rímszókat önrímet alkotó zárótag követi. Főleg a közel- és középkeleti népek költészetében divatos (gázéi). Omar Khajjám egyik négysoros versét Weöres Sándor így fordította: „Magammal harcot vívok. Mit tehetnék? Tettemért kínban rívok. Mit tehetnék? Talán irgalmaddal ajándékozol majd, Mégis szégyentől sírok. Mit tehetnék?" — Ismeri a magyar népköltészet is, mégpedig réja néven, a refrénnel is rokon alakban: „Három szabólegények, mek, tnek, mek, | Elindultak szegények, mek, mek, mek.” Keleties alakjában előfordul József Attilánál: „Amit szívedbe rejtesz, | Szemednek tárd ki azt; | amit szemeddel sejtesz, | szíveddel várd ki azt.” (Amit szívedbe rejtesz . . .). Toldy Ferenc; 1847-ig Schedel (Buda, 1805. aug. 10. —1875. dec. 10., Bp.): irodalomtörténész és kritikus, „a magyar irodalomtörténetírás atyja". Mo.-i német polgárcsaládból származott. Apja postatiszt volt. Szülei 1807-ben átköltöztek Pestre, gyereküket itt magyar iskolába adták, majd nyolc éves korában Ceglédre küldték magyar szóra. A gimnáziumot itt, majd Pesten és Kassán végezte el. 1819-ben a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára iratkozott be. Itt ismerkedett meg Bajza Józseffel, s a két — sokban eltérő egyéniségű — ifjú között egész életre szóló, mindkettőjük szellemi fejlődését előnyösen befolyásoló barátság szövődött. Első lírai próbálkozásai az 1820-as évek elejéről valók, 1822-ben már könyvet (egy latinból készült fordítást) jelentetett meg, s már ekkor kapcsolatba került Kazinczyval, Kisfaludy Károllyal és a kor irodalmi életének más vezéralakjaival. Igazi hivatásának kezdettől fogva az irodalmi tevékenységet tekintette, szülei kívánságára azonban 1822—27 között a pesti egyetemen az orvosi tanfolyamot is elvégezte. Orvosi oklevelének megszerzése után, 1829—30- ban hosszabb utazást tett Nyugat-Európában; többek között Goethét is meglátogatta Weimarban. Hazatérése után rövid ideig orvosi gyakorlatot is folytatott. Az MTA mindjárt megalakulása után, 1830- ban rendes tagjává, majd 1831-ben segédjegyzőjévé, 1835-ben pedig titkárává választotta. Ezt a tisztséget 1861-ig töltötte be; szervező munkájának nagy szerepe volt a magyar tudományos élet korszerű színvonalra emelésében. 1833—46 között a pesti orvoskaron a dietetika rendkívüli tanára, 1846-tól haláláig az Egyetemi Könyvtár igazgatója volt. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Társaság létrehozását, s annak 1841—60 között igazga-Toldy Ferenc és felesége RA* J Déwt: 7>Vy Furtiu a **•« З65 TOL Toldy Ferenc