Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
T, Ty
Filmművészeti Főiskolán dramaturgi diplomát szerzett 1953-ban. 1953 — 57 között a Szabad Föld belső munkatársa, 1957 — 61-ben filmgyári dramaturg, 1962—63-ban segédmunkás, majd 1964-ig a József Attila Művelődési Otthon művészeti előadója volt, azóta írásaiból él. Fácán és madár, valamint Becsületes ember c. novelláiért 1952-ben József Attila-díjat kapott. Művei: Kálvária (filmforgatókönyv, 1961); Vallomás (dráma, 1963); Bocsánatos bűn (regény, folytatásokban a Képes Újság 1962—63-as évfolyamaiban); Szerelem a viharban (regény, folytatásokban a Képes Újság 1963 — 64-es évfolyamaiban). túlzás: nagyítás Turcsányi Elek (Bp., 1889. máj. 28.— 1944. nov. 2., Bp.): költő, író, kritikus. Fővárosi tisztviselő, főjegyző volt. írásai főleg a Nyugat és az Esztendő c. folyóiratokban jelentek meg. Rendkívül keveset írt. Köteteiben elbeszélések váltakoznak versekkel. Elbeszélései prózában írt költemények, finom, légies, nagy mesterségbeli tudásra valló versei egy nem mindennapi tehetségű költő érzéseit, merész képzeletét tükrözik lírai közvetlenséggel. Művészete rokon Karinthy Frigyes, Kosztolányi, Tóth Árpád írásaival, akiknek baráti köréhez tartozott. Súlyos betegen, megtört lelki állapotban öngyilkos lett. — Művei: Koronelli dóm (versek és novellák, 1921); A távolodó (versek és novellák, 1927). írod. Kosztolányi Dezső: írók, festők, tudósok (1958). Turczel Lajos (Szalka, 1917. szept. 2. — ): csehszlovákiai magyar irodalomtörténész, kritikus. Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte. Pesten tagja volt a baloldali gondolkodású parasztfiatalok kollégiumának, a Bolyai-kollégiumnak (később Györffy-kollégium). A pozsonyi Komensky Egyetem magyar nyelvű tanszékének vezetője, több egyetemi és középiskolai tankönyv szerzője. Kritikusi működése is figyelemre méltó. Válogatott tanulmányai két önálló kötetben jelentek meg: írások mérlegen (Pozsony, 1958); írás és szolgálat (uo., 1965). — írod. Sziklay László: ItK, i960. Túri András; Túri Turgonyi (Pozsony, 1918. márc. 9.— ): író,újságíró. T. Elemér fia. Két évig jogot hallgatott a bp.-i egyetemen, majd a sajtófőiskolán szerzett diplomát. Újságírói pályáját a 30-as évek végén az Est-lapoknál kezdte. A felszabadulás után dolgozott a Magyar Napnak, a Valóságnak, jelenleg az Esti Hírlap rovatvezetője. írásain a modern francia elbeszélők hatása érződik. — Művei: Titkok (elbeszélések, 1942); Átok (regény, 1942); Ősszel kezdődött (regény, 1943); Vihar a baba körül (vígjáték, T. Elemérrel, Kassa, 1943) ; Gergő megfizet (regény, 1951); Kaland (kisregény, 1951); A legragyogóbb csillag (kisregény, Gál Zoltánnal, 1955); Váratlan fordulat (regény, i960); Azért is lesz házunk (regény, 1964). Ifjúsági rádiójátékai: A fejedelem dajkája; Harminc hordó bor; Szárnyas vihar, 1955; Aranyasszony, !957i Diáklázadás, 1958; A zsivány (Mikszáth nyomán, i960). — írod. Pünkösti Andor: bevezetője T. A. Átok c. regényéhez (1942). Túri Elemér (Mezőtúr, 1874. ápr. 3.— 1944. jún. 21., Bp.): író. T. András apja. A bp.-i jogi egyetemen két alapvizsgát tett, színésztanodai diplomát nyert 1894-ben. Száznál több elbeszélését közölték a hetilapok; 32 rádiófelolvasásban ölelte fel a magyar színészet humorát. Megfizetek c. regényét 1941-ben a Magyarország közölte folytatásokban. Asszonyok c. színműve előadásra került Debrecenben, Kolozsvárt és a Vígszínházban. Vihar a baba körül c. vígjátékát (melyet közösen írt fiával, T. Andrással) bemutatta a kassai Nemzeti Színház 1943-ban. Műve: Viszontlátásra János! (történelmi regény, 1944) Túri Varga Sándor: --Vargha Sándor Túrmezei Erzsébet (Tamási, 1912. febr. 14.— ): költő. Elemi iskoláit Tamásiban, a gimnáziumot Sopronban végezte, a bp.-i egyetemen magyar—német szakos gimnáziumi tanári képesítést szerzett. Ev. diakonissza, leánynépfőiskolai nevelő volt. Balassagyarmaton az ev. egyház öregotthonának vezetője. Verseit sok egyházi lap közölte. Verseskötetei: Őszből tavaszba (1938); Ének földrengéskor (1941). Elbeszéléskötetei: A kis Eszter fehér ruhája (1943); A köntös (1943); Binoy (1943); Taipengi történet (1943); Győrbíró Sárika (1943). Vallásos színművei: A titok (1933); Legyen világosság! Ú939); Ilonka külön Megváltója (1939); Tavasz könnye, húsvét mosolya (1940); Húsvét az erdőben (1940); Megszólalnak a harangok (1940); Isten legkisebb szolgái (gyűjtemény, 1941); Magasztaljuk együtt az Ó nevét! (gyűjtemény, 1941); Pató Panni Majdfalván (1943); Mili néni gazdagsága (1943); Két fiú (1943). TÚR 429 Túri Elemér és egyik regényének címlapja