Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
U
Üjfalvy Sándor és Emlékiratainak úi kiadása Újfalvy Sándor (?, 1792 — 1866. júl. 16., Kolozsvár): emlékíró. Tanulmányait Körösi Csorna Sándor iskolatársaként a nagyenyedi kollégiumban, majd a kolozsvári jogakadémián végezte. 1814 — 19 között a bécsi udvari kancellária írnoka és a bécsi egyetem hallgatója volt, itt ismerkedett meg kora haladó törekvéseivel. 1819-ben hazatért s Külső-Szolnok (később Szolnok-Doboka) megyei birtokára, Büdöspatakára (Révkörtvélyes) vonult vissza. Ezekben az években kötött szenvedélyes barátságot Wesselényi Miklóssal. 1841-ben (királyi meghívólevéllel) részt vett az erdélyi országgyűlésen; ott volt az 1848-as pesti népképviseleti országgyűlésen is. A szabadságharc bukása búskomorságba döntötte, csak 1854-ben tért magához. Ekkor írta meg (1854—55-ben) emlékiratait. 1858-ban,felesége halála után Pestre költözött, ahol mint kitűnő vadász a Vadász- és Versenylap főmunkatársa lett. Fokozódó betegsége azonban ismét Erdélybe kényszerítette, ahol hamarosan meghalt. Vagyona nagy részét a kolozsvári Nemzeti Színházra hagyta, ebből épült fel a kolozsvári modem színházépület. — Emlékirataiból plasztikus kép rajzolódik ki a 19. sz. első felének hazai és erdélyi közéletéről, különösen értékesek az évszázad nagyjairól: Wesselényiről, Körösi Csorna Sándorról, Széchenyiről, Kisfaludy Sándorról, s a szabadságharc erdélyi vezéréről, Bemről és Csányi Lászlóról írott kitűnő portréi. Osztályának, kortársainak jobb lekiismerete szólalt meg benne, szenvedélyesen hirdette a társadalmi és politikai megújulás szükségességét. Emlékiratait első ízben Gyalui Farkas (Kolozsvár, 1941), újabban Jékely Zoltán adta ki Emlékiratok a reformkori Erdélyről 1854 — 1855 címmel (1955). — írod. Gyalui Farkas: Letűnt világ (U. S. életregénye, Kolozsvár, 1940); Tavaszy Sándor: Erdélyi személyiségek (uo., 1942); Jékely Zoltán bevezetője az Emlékiratok a reformkori Erdélyről c. kötetben (1955); Belia György: It, 1956. Új Föld: irodalmi és társadalmi folyóirat 1927-ben. Szerk.-je Remenyik Zsigmond és Tamás Aladár, művészeti szerk.-je Bortnyik Sándor volt. A folyóiratnak három száma jelent meg: ezek kommunista írók írásait is közölték, így Barta Sándor, Pápa József, Forbáth Imre cs Lukács György munkáit. Nevét az mozgalomtól vette, mely a modem művészetet propagálta rendezvényein. Az ~ nevű dadaista-szürrealista színházi csoport — Palasovszky Ödön, Tamás Aladár és Tiszay Andor rendezésében formabontó színdarabokat mutatott be. Az ^-esteken megszólaltak a munkás szavalókórusok; Bp.-en ezek műsorain szerepeltek először Majakovszkij versei. Az ~ eredményeit bizonyos fenntartásokkal a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (Vági-párt) is elismerte. Új Genius: 1925-ben Franyó Zoltán szerkesztésében, Aradon megjelenő képes irodalmi revü. 1924-ben Genius címmel indult a haladó nyugati ízlés és szellem terjesztése céljából. Az emigrációs íróknak és a szomszéd országok magyar íróinak a műveit közölte. Szlovákiában Komlós Aladár, Jugoszláviában Havas Emil, Ausztriában Gáspár Endre volt a szerk.-je. Három száma jelent meg. Új Gondolat: irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. 1947-ben jelent meg Gáspár Géza szerkesztésében. Uj Hang: I. a haladó magyar fiatalság gazdaságpolitikai, társadalmi és kulturális szemléjeként Budapesten megjelentetett folyóirat 1932 —33-ban. Szerk. Herczeg István, Katona Jenő és Sárga Ferenc. Munkatársai között szerepelt Aczél György, Féja Géza, Gogolák Lajos, Karczag Imre, Kostyál László, Mezei Iván, Radnai László, Sugár Árpád. — 2. politikai és kulturális folyóirat. 1938 jan.-jában, a -► Sarló és Kalapács megszűnte után az SZU-ban élő magyar kommunista emigránsok indították Moszkvában. Havonta jelent meg. Szerk. bizottságának vezetője Barta Sándor, a második számtól fogva Gábor Andor volt. Munkatársai közé az SZU-ban élő írók mellett itthoniak és más országban élők is tartoztak. Irt bele többek között Balázs Béla, Bolgár Elek, Bölöni György, Fábry Zoltán, Fogarasi Béla, Forbáth Imre, Gergely Sándor, Lándor Béla, Lányi Sarolta, Lukács György, Madzsar József, Révai József, Sík Endre és Varga Jenő. József Attilától is több verset közölt, s a költő ÚJH 435 MEZŐKÖVESDI UJFALVY SÁNDOR EMLÉKIRATAI Dk GYALUI FARKAS KOtOZSVAK AZ ПЗЫ1 MOZ*W«*>n»’_ir fUCAl* Üjfalvy Sándor Emlékiratainak első kiadása 28*