Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
V
Váli Mari és emlékiratának címlapja Valkai András egyik művének címlapja K?t Ocp Hiítoria, az . ttSŐ AZ HAGY WR MNSBAKRŐU !K*SpptB J* AnMtKtfYfatf ítk&gfi img ЬиаовЩуркгЫ., ; Шею» ítaMMc OwíRs* "ФппАвк m», 4, r. Az mafodic. az iclcs \TTtl IIIDUMlt л, НУЫТЛИ ttJA i ..___\. <« «Jm Ыт%-£&тtezouit, « « Cobíów H*íS М4» rajzol találó képet; írói és politikai törekvései már kívül estek V. látókörén. Műve — mely jó megfigyelő képességről és bizonyos spontán elbeszélő készségről is tanúskodik — így is nélkülözhetetlen forrása Jókai életrajzának. — írod. Nagy Miklós: It, 1957. Valkai András (?, 1540 — 1587, ?): a 16. sz. második felének egyik legtermékenyebb históriásének-szerzője. Kalotaszegen volt unitárius lelkész. 1573-ban Kolozsvárt megjelent Cronicája három históriás éneket közöl : i. Cronica, au agy szép históriás Énec, miképpen Hariadenus, Tengeri tolvay, Barbarossa és bassauá löt és miképpen ez által Sulimén Császár és a Tengert bírta ... 2. Jovius történeti műve alapján tuniszi kalózok és V. Károly császár harcairól szól: Cronica, avagy szép Históriás Énec, miképpen Károly Császár hadakozott Afrikában a Barbarossa basa ellen . . . Az előbbinek folytatása. Végső strófájából megtudjuk, hogy Kalotaszegen 1571-bcn írta. 3. Cronica, melyben megírattatik Prister Joanni, azaz a Nagy János papcsászárnak igen nagy Császári Birodalma, ki Indiában bír igen nagy bő Földen. Hz is Jovius, ill. Moundeville szövegei alapján készült a legendás keleti papkirályról 1573- ban. 1574-ben jelent meg Debrecenben és Heltai Cancionaléjában Az Nagyságos Bank Bánnák Historia (további kiadásai Debrecen, 1580; Kolozsvár, 1580, Nagybáncsai Mátyás egyik munkájával együtt). Ez Bánk bán történetének első magyar költői feldolgozása Bonfini nyomán. Ötödik fennmaradt históriás éneke Kolozsvárt 1576-ban jelent meg: Genealogia historica Regmn Hungáriáé. .. Az Az Magyar Királyoknac eredetekről és nemzetségekről való szép Historia . . . Bonfini nyomán írta hazafias buzgósággal, erős németgyűlölettel. A hatodik Kolozsvárt, 1580-ban került ki a nyomdából és 1579-ben készült: História, Énec szerint szerezve a Longobardusok tized Királyukról Andoinusról és annak fiáról Alboinusról. .. ,,Irá például észt historiayaban, Bonfiniust gyakor olvasásában” — s a longobárd hősmonda egyik legszebb darabját adta vele közre. — írod. György Lajos: V. A., egy kalotaszegi énckszerző a XVI. században (Kolozsvár, 1947). Valkai Kelemen (16. sz.): énekszerző. Krakkói diák volt, 1545-ben Gyula város főbírája. Isten előtt való igazulásról. . . szóló, 24 négysoros strófából álló énekét 14-es sorokban írta. Kiadva: RMKT, II. (1880). Valkay Sarolta; családi nevén Varrók (Bp., 1928. ápr. 3.— ): irodalomtörténész, műfordító. Az OSzK munkatársa volt. Jelenleg tanársegéd a debreceni tudományegyetem angol tanszékén. A 20. sz.-i amerikai irodalom történetével foglalkozik, tanulmányai jelentek meg többek között Thornton Wilderről, F. Scott Fitzgeraldről, az amerikai realizmus és naturalizmus kialakulásának társadalmi hátteréről a Világirodalmi Figyelőben és a Filológiai Közlönyben. Amerikai írók műveiből fordított. vallásos irodalom: a kultikus és hitbuzgalmi szövegek összessége, továbbá a világirodalomnak az a része, mely vallásos témákat dolgoz fel. Azokban a korszakokban, melyekben az uralkodó osztályok hatalmuk fenntartására a vallást is felhasználták, a szövegek tekintélyes része vallásos jellegű V. színezetű, így az ókori kelet irodalma, a középkor szellemi termékei stb. A ~ mellett a világi irodalom csak mellékes szerephez juthatott minden olyan kultúrában, ahol az írástudás a papi rend monopóliuma volt. Ennek áttörése hozta létre pl. a görög filozófiát és költészetet, V. az újkorban a modern irodalmat. A ~ számos alkotása a világirodalom klaszszikus alkotásai között foglal helyet. Valóság: X. 1932-ben a kommunista diákmozgalom féllegális orgánumaként a párt megbízásából József Attila által indított irodalmi és tudományos folyóirat. Csak egy száma jelenhetett meg. József Attila ebben közölte Egyéniség és valóság c. tanulmányát, valamint Eső c. versét. Rajta kívül Radnóti Miklós és Forgács Antal szerepel verssel az egyetlen számban. A szépprózát Rcmenyik Zsigrnond szatírája képviseli. Megjelentette a lap Engels egy ismeretlen levelét és Romain Rolland írását a japán—kínai háborúról. Foglalkozott — a magyar társadalmi problémákon kívül — az olasz és német fasizmussal. Népszerűsítette az SZU kulturális eredményeit. Szemléletében következetesen érvényesült a dialektikus materializmus. — 2. 1945 szept.-ében a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség által indított irodalmi és kritikai folyóirat. Havonta jelent meg. Elsősorban a felszabadulás után felvetődő társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Hasábjain a demokratikus összefogás szellemében élénk viták folytak az átalakulás perspektívájáról a különböző politikai irányzatok között. Az új baloldali értelmiség, főként a fiatalok körében talált olvasókra. Főszerk.-je Szabó Zoltán, szerk.-je Márkus István volt, 1947-ben a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége vette