Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
V
Vándor Kálmán Újság, a Pesti Hírlap, az Új Idők, a Magyar Lányok és az Én Újságom munkatársa volt. Szórakoztató, könnyed hangú regényeket és ifjúsági műveket írt. Művei: Köd kisasszony és egyéb elbeszélések (1908); Balassa Bálint szerelme (elbeszélések, 1917); A megváltó ismeretlen (regény, 1925); A költő (Kisfaludy Károly életregénye, 1931); Petrőczy Kata Szidónia (ifjúsági kisregény, 1926); Agnes (ifjúsági regény, 1929I; A Sólyom-ház (regénytrilógia, 1928 — 33); Felhők között (ifjúsági regény, 1930); Melitta hét apja (regény, 1936); Délibáb (elbeszélések, 1942); Beethoven ifjúsága (regény, 1943) stb. Kalandregényeket fordított. Vándor Kálmán (Szombathely, 1898.márc. 19. —1949. dec. 8., Bp.): író, újságíró, kritikus. Bp.-en jogot hallgatott. 1921-ben szülővárosában lett újságíró. 1922 — 44 között az (1925-ig Az) Újság szerkesztőségében dolgozott. Könnyed hangú szórakoztató műveket írt, néha társadalmi kérdésekkel is foglalkozott, de csak felületes módon. A rádiójáték műfajnak kialakítása terén is vannak érdemei. Főbb művei: Versek (1915); Innen onnan (elbeszélések, 1915); Menyasszonyok éjszakája (elbeszélések, 1921); Özvegy Varga Ábrisné (színdarab, 1926); Szerelmi házasság (re-gény, 1929); Dinasztia (komédia, 1932); Báthory Erzsébet (regény, 1940); Tigrisbéke (regény, 1940); Trieszti gyors (regény, 1940); Négyen a viharban (regény, 1941); Mea culpa (regény, 1941); Szerencselovag (regény, 1942); Megjöttek a színészek (regény, 1943); Idegen aszszony (regény, 1943); Szeptemberi szél (regény, 1944 Meamaximaculpa(regény, 1945); Kétszer kettő három (regény, 1946); Hajnaliköd (regény, 1947) stb. —. írod. Nagy Lajos: Nyugat, 1926; Illés Endre: Nyugat, 1931; Schöpflin Aladár: Magyar Csillag, 1942. Vándor Lajos (Bp., 1913. jún. 27. —1945, Németo.): költő. Középiskolát, egyetemet szülővárosában végzett. A Keresztmetszet c. lap szerk.-je volt. Fej vagy írás c. verseskötete 1933-ban, a Csoportkép c. 1938-banjelent meg. Intellektuális tartalomban gazdag baloldali költő volt, kitűnő formaérzékkel alkotott versei antifasiszta meggyőződésről vallanak. Fanyar, szatirikus hangja némiképp Erich Kästnerrel rokon. Munkaszolgálatra hurcolták, s nyoma veszett. — írod. Thurzó Gábor: Erdélyi Helikon, 1933. Vándor Sándor (Miskolc, 1901. júl. 28.— 1945. jan. 14., Sopron közelében): karmester, zeneszerző. 1919-ben részt vett a forradalmi diákmozgalomban. Zenei tanulmányait Lipcsében végezte, majd Olaszo.-ban és Németo.-ban működött 1932-ig, amikor hazatért, s 1936-ban átvette a később róla nevezett V.-kórus vezetését. A KPM irányítása alatt működő kórus nagy jelentőségű kultúrális munkája mellett aktív politikai munkát is végzett. Szoros barátság fűzte József Attilához, és hatékonyan propagálta Bartók, Kodály műveit. 1944-ben a nyilasok elhurcolták, mártírhalált halt. Vándortűz: a magyar irodalmi társaságok időszaki értesítője 1946. dec. és 1949. ápr. között. Az egyes számokat más-más megye, város irodalmi, ill. kulturális társasága adta ki, s benne a helyi irodalmi életről, az irodalmi társaságok tevékenységéről számolt be. A lap célkitűzése a vidéki városok irodalmi életének fellendítése volt. A ~ megjelent Sárospatakon (Fáy András Társaság), Pápán (Pápai Nevelők, Irodalombarátok és Művészek Köre), Szegeden (Juhász Gyula Társaság), Sopronban (Soproni IrodalmiTársaság),Salgótarjánban (Magyar—Szovjet Társaság salgótarjáni csoportja), Szolnokon (Verseghy Ferenc Irodalmi Kör), Debrecenben (Ady Társaság). Vántus Károly (Nagyvárad, 1879. febr. 20. —1927, Moszkva): újságíró, a munkásmozgalom harcosa. Az SZDP nagyváradi szervezetének titkára, 1905-ben a Nagyváradi Munkás Újság szerk.-je volt. 1907-től az SZDP egyik központi titkára. Az I. világháború idején hadifogoly volt Oroszo.-ban, és részt vett a hadifogolybizottságok munkájában mint a kommunista csoport tagja. A Szociális Forradalom c. oroszo.-i kommunista magyar újság egyik szerk.-je és az agitátoriskola előadója volt. 1918 őszén hazatért, és a KMP egyik alapító tagja lett. A Tanács köztársaság idején földművelési népbiztos, majd a nyugati front katonai parancsnoka. Horthyék halálra ítélték, 1922-ben fogolycsere útján az SZU-ba került és ott élt haláláig. — írod. Negyven esztendő (Magyarország, 1957). Ványi Ferenc (Nagykőrös, 1887. jan. 14.— ): irodalomtörténész, szerkesztő. Kolozsvárott szerzett tanári diplomát. Középiskolai tanár volt, előbb Szentendrén tanított, majd 1911-től (megszakítással) a bp.-i Baár-Madas Gimnázium tanára, 1943- tól 52-ig igazgatója volt. Nyugdíjas, Bp.en él. A szerkesztésében (Fóris Miklós és Tóth András közreműködésével) megjelent Magyar Irodalmi Lexikon (1926) adatgazdagsága és bibliográfiája révén jól használható pozitivista munka.