Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
V
Vértesy Jenő (Bp., 1877. jún. 30.-19x6. jún. 6., Ujtátrafüred): irodalomtörténész, műfordító. Vértesi Arnold író fia. AMagyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatóőre, egyetemi magántanár. Lapokban, folyóiratokban számos irodalomtörténeti, kritikai, szépirodalmi írása, műfordítása jelent meg. Művei: Czakó Zsigmond (doktori értekezés, 1899); Költeményei (1905); Kölcsey Ferenc (1906); A magyar romantikus dráma (1913); Macbeth Rómában (drámai költemény, 1914). Fordításai: Homeros Odysseiája (1909); Maupassant: Mont- Oriol, Yvette (1910); Maupassant: A mi szívünk, Péter és János (1911); V. Hugo: A kard (verses elbeszélés, 1911); Ál-Shakespeare-drámák (1914 — 18). — írod. Császár Elemér: It, 1916. Veszelei Károly (Veszprém, 1867. ápr. 30. —1902. ápr. ii., Dombóvár): költő. Dombóvár melletti birtokán gazdálkodással foglalkozott. Gyógyíthatatlan tüdőbajától rettegve elméje elborult; öngyilkos lett. Versei erősen pesszimista hangúak, tele vívódással, nyugtalansággal, lázálmokkal, mégis magukon viselik egy új, kibontakozásnak induló forrongó irodalmi korszak jegyeit. Művei: Hervadás regéi (1894); Fel a szívekkel! (1897); Melódiák (1903); versei újabban a Végh György összeállította Századvégi költők (1959) c. antológiában jelentek meg. Veszelin Pál; Kismarjai (? —1645): versszerző, egyházi író. A debreceni kollégiumban a keleti nyelveket tanította 1612- től 29-ig, majd szintén Debrecenben volt ref. prédikátor. Héber nyelvkönyvet adott ki: Brevis Institutio ad cognitionem linguae Hebraicae . . . (Franeker, 1643), prédikációs, valamint vallásos beszélgetéseket tartalmazó kötete jelent meg: Kegyes és Istenes Beszélgetések . . . (Debrecen, 1633). Héber és latin nyelvű üdvözlő verset írt Bessenyei F. Mihályhoz (Bréma, 1625). Veszély Károly (Bécs, 1820. okt. 20.— 1896. nov. 4., Borbánd): kát. pap, író. Gyulafehérvárt tanult, 1844-től nagyszebeni, 1845-től brassói segédpap. 1848 — 49- ben részt vett a szabadságharcban; 1850-től 51-ig börtönben ült Gyulafehérvárott. 1851-től gyulafehérvári tanár, 1861-től baróti, 1868-tól marosvásárhelyi, 1881-től borbándi plébános. Több folyóiratot szerk. (Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok i860, Gyulafehérvári Füzetek 1861 — 1862, Erdélyi Katholikus Hitszónok 1863 — 1867, Néptanoda 1870 — 1874). Művei: Erdélyi tanulók május ünnepi dala. . . (1859); A baróti plébánia története (Brassó, 1868); Veszély, Imets és Kováts utazása Moldova-Oláhországban (Marosvásárhely, 1870); A szentimrei csata (hősköltemény, Kolozsvár, 1879). Vészi Endre (Bp., 1916. okt. 19.— ): költő, író, újságíró. Vajda Sándor író öccse. Acélvésnök volt, első versei még inas korában jelentek meg a Népszavában a Magyar Hírlapban és a Pesti Naplóban, valamint munkásíró-antológiákban. 1937- ben Felszabadultál c. regénye elnyerte a Pantheon Könyvkiadó Mikszáth-díját. Verseit közölte a Nyugat, a Szép Szó, a Válasz és több más folyóirat. A Népszavában szociográfiai riportsorozata jelent meg a különböző szakmák helyzetéről (1937—40). 1945-től 51-ig a Népszava munkatársa volt. Aktuális problémákat megszólaltató költeményeiért 1950-ben, A küldetés c. regényéért 1955-ben, Darazsak támadása c. kötetéért 1965-ben József Attila-díjat kapott. Verseiben a munkások érzelemvilágát mutatja be. Regényeiben és színdarabjaiban is elsősorban a munkásság élete érdekli,de az értelmiség problémái sem kerülik el figyelmét; a hétköznapok drámai konfliktusaiban feltáruló emberi sorsokat keresi. Több hangjáték szerzője. — Művei: Végy oltalmadba (versek, 1935); Ünneprontó (versek, 1936); Felszabadultál (regény, 1937); Gyerekkel a karján (regény, 1938); A fekete rév (versek, 1944); Elsüllyedt Budapest (elbeszélések, 1946); Muszka Pista (regény, 1946); Mire tavasz lesz (regény, 1947); A két vöröshajú (regény, 1948); Boldog grafikon (versek, 1950); Új híd a Dunán (regény, 1951); A vashuta emberei (drámai költemény, 1952); Gazda Géza forintjai (kisregény, 1952); A küldetés (Schönherz Zoltán életrajza, 1954); Ketten hazafelé (regény, 1955); A titkárnő (vígjáték, Katona József Színház, 1956); Csillagtérkép (versek, 1956); Fekete bárány (színmű, Jókai Színház, 1957); Varjú doktor (színmű, Madách Színház, 1959) ; Lakoma hajnalban (elbeszélések, 1960) ; Fohász szigorúságért (versek, 1961); Árnyékod át nem lépheted (színmű, Jókai Színház, 1961); Mért nem szóltatok? (kisregények, 1962); Don Quijote utolsó kalandja (színmű, Jókai Színház, 1962); Két komédia (1963); Hajnali beszélgetés (színmű, József Attila Színház, 1963); Darazsak támadása (elbeszélések, 1964); Arckép ezer tükörben (versek, 1964) stb. — Egyes műveit cseh, lengyel és német nyelvre fordították. — írod. Lesznai Anna: Nyugat, 1937; Justus Pál: Szocializmus, 1947; Rajcsányi Károly: Forum, 1947; * SZOMORÚSÁG TÁRLÓJÁN nun vttrav eruu Vértesy Gyula verseskötete Vértesy Jenő verseskötete Veszelei Károly egyik munkája Veszd« Káról) Melódiák