Benedek Marcell (szerk.): Magyar irodalmi lexikon 3. S-Z - Magyar irodalmi lexikon 3. (Budapest, 1965)
S
Tanács és a Somogy Megyei írócsoport irodalmi-művészeti kiadványa. Évente négyszer jelenik meg, Kaposvárott. Felelős szerk.-je Somogyi Pál. Elsősorban a dunántúli írók fóruma. Somogyi Tóth Sándor (Kaposvár, 1923. jún. 15.— ): író, kritikus. 1947-ben tanári oklevelet szerzett Szegeden, majd a Kálmány Lajos Népi Kollégium igazgatója lett. 1949-ben Bp.-re költözött, előbb a Neveléstudományi Intézet és a Művelődésügyi Minisztérium, később a Magyar írók Szövetsége és a Magvető Könyvkiadó munkatársa volt. 1957 óta általános iskolai tanár. 1959-ben jelent meg Gerinctörés c. kisregénye, 1963-ban a kamaszlélek kitűnő ismeretéről tanúskodó Gyerektükör c. regénye, amelyből még ugyanebben az esztendőben Hogy állunk fiatalember? címmel filmet írt. Próféta voltál, szívem c. nagy figyelmet keltő regénye 1964-ben, az Új írás hasábjain, folytatásokban jelent meg. — Gyerektükör c. művéért 1964-ben József Attila-díjat kapott. — írod. Faragó Vilmos: Kortárs, 1959; Tüskés Tibor: Jelenkor, i960; Tóth János: Új írás, 1962; Berkes Erzsébet: Kortárs, 1963; Somogyi Sándor: Kritika, 1963. Somogy vári Gyula; 1929-ig Gyula diák néven publikált (Füles, 1895. ápr. 21.— 1953. febr. 12., ?): író. Gimnáziumot végzett Bp.-en, majd 1914-ben újságíró lett. Az I. világháború után főhadnagyként szerelt le. Az Ébredő Magyarok Egyesületének tagja volt, 1919-ben részt vett az ellenforradalomban. 1920-ban az MTI osztályvezetője, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió irodalmi igazgatója, 1935-től kormánypárti képviselő volt. A 20-as évek elején Gyula diák néven soviniszta versekkel jelentkezett. Később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt nacionalista-militarista szellemben (de németellenes éllel is), a szórakoztató irodalom színvonalán. A hivatalos közéletnek is sokat szereplő alakja volt. Mint képviselő az országgyűlésben tiltakozott a második zsidótörvény ellen, ezért 1944 márc. 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 1945-ben hazatért, a Rádiónál igazolták, nyugdíjat kapott, de 5 éves szilenciumra ítélték. 1950. november 5-én internálták; az internálótáborban halt meg. Művei: Gyújtogatás (versek, Székesfehérvár, 1920); Dal, amelyet nem daloltak végig (versek, 1922); A fejedelem stafétája (regény, 1923); Idők sodrában (versek, 1928); Kitagadottak (3 egyfelvonásos, Nemzeti Színház, 1932); Hűség (színmű, Nemzeti Színház, 1934); A Rajna ködbe vész (regény, 193 s); És mégis élünk (regény, 1936); Virágzik a mandula (regény, 1937); Virrasztó a ködben (versek, 1938); Ne sárgulj, fűzfa! (regény, 1939); A város meg a sárkány (regény, 1939); Frontharcosok (színmű, Városi Színház, 1940); És Mihály harcolt... (regény, 1940); A pírossapkás kislány (regény, 1941); A hadtest hű marad (regény, 1942); Katonacsillag megfordul (regény, 1944). — írod. Majthényi György: Napkelet, 1929; Vajthó László: Protestáns Szemle, 1933: Schöpflin Aladár: Nyugat, 1933; Rédey Tivadar: Napkelet, 1934; Rédey Tivadar: Protestáns Szemle, 1936; Galambos Gruber Ferenc: Katholikus Szemle, 1938; Ebeczki György: Új Idők, 1940. SomorjaiJózsef (Bp., 1922. márc. 23.— ): író. Bp.-en érettségizett, majd nyomdász lett. 1945 — 50 között különböző társadalmi szervezetek funkcionáriusa volt, majd a Népszava belső munkatársa, 1958 óta a Magyar Nemzet tördelő szerk-je. Novellái 1962 óta jelennek meg napilapokban. Műve: Ólomkatonák (regény, 1965). SomosiPetkóJános (?, 1625 —1684,Mád): ref. prédikátor-író. Az 1650-es években Angliában, majd Hollandiában tanult. Hazatérve Szikszón, Tarcalon s Megyaszón működött prédikátorként. Latin nyelvű teológiai munkái mellett Igaz és tökéletes boldogságra vezérlő út (Sárospatak, 1656) címmel adta ki a Bibliát magyarázó kötetét (fordítás), majd Mennyország dicsősége, pokol rettenetessége (Kassa, 1683) c. angolból fordított könyvét jelentette meg. Héber nyelvű üdvözlő verset írt Komáromi Csipkés Györgyhöz. Soós László (Szovátafürdő, 1913. júl. 21. — ): író, kritikus, filmesztéta. 1931-ben érettségizett Bp.-en, majd tisztviselő, sportnevelő volt, 1963 óta sportújságíró. Első novellája 1937-ben jelent meg Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Tanulmányait, esszéit, filmesztétikai írásait, elbeszéléseit számos irodalmi folyóirat közölte (Nyugat, Magyar Csillag, Tükör, Napkelet, Diárium, Vigilia, Élet, Nagyvilág stb.). Művei: Az Almieri trió (regény az artisták életéből, 1938; 1957-ben Trapéz címmel ismét kiadták); Kormorán (az első magyar regény a repülésről, 1939); Tengerek kalandorai (a kalózkodás regényes története, 1942). — írod. Örley István: Napkelet, 1940; Illés Endre: író és nyersanyag (Krétarajzok, 1957). Somogyi Károly Somogyvári Gyula