Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
B
Bércéi 290 Berény között. Törzseik közül a felszabadító gyarmati harcok során a kabilok és a szaharai tuaregek váltak ismertté. Bércéi : ötk., Nógrád m., balassagyarmati j. L : 2350. Vá. : Galgaguta. Barokk stílusú kastélya műemlék. Berchtesgaden : üdülő- és gyógyfürdőhely (sósforrások) az NSZK-ban, a Bajor-Alpokban. L : 5000 (1954). Környékén sóbányászat. Turista- és tólisport-központ. Hitler egyik tartózkodási helye volt, ahol az ún. Sasfészket építtette. Berchtold, Leopold, gróf (1863—1942) : osztrák diplomata. 1906-tól 11-ig pétervári nagykövet. 1912-től 15-ig az Osztrák—Magyar Monarchia külügyminisztere. A szarajevói merénylet után a Szerbiának küldött ultimátum megfogalmazása, a Szerbiához, Oroszo.-hoz stb. intézett hadüzenet az ő nevéhez fűződik. bércsalás : a -*-csalás egyik speciális esete. Az követi el, aki az érvényes rendelkezések szerint járó munkabérnél magasabb bér kifizetése érdekében a kifizető szervet fondorlattal tévedésbe ejti v. tévedésben tartja. A törvény bünteti. Bercsényi Miklós (1665—1725) : a Rákóczi-szabadságharc főtábornoka. 1686-ban Buda visszafoglalásánál vitézül Bercsényi aláírása harcolt. 1687-ben grófi címet kapott, majd Ung megye főispánja és Felső-Mo. főhadbiztosa lett. Mint II. Rákóczi Ferenc bizalmas barátja szervezte a szabadságharcot előkészítő nemesi függetlenségi mozgalmat. Ennek leleplezésekor 1701-ben Lengyelo.-ba menekült. Ettől kezdve sorsa összeforrott Rákócziéval. 1705-ben főtábornok, 1707-ben fejedelmi helytartó, 1710-ben az I. Péter cárral folyó tárgyalások vezetője. 1711-ben csatlakozott a Rákóczi-emigrációhoz. Rodostóban halt meg. bércséplés : az elcsépelt szemestermés bizonyos hányadáért (cséplőrész) v. (aprómagvak csóplésénél) meghatározott pénzösszegért végzett cséplés. ^t nálunk csak gépállomások (kivételesen állami gazdaságok) végezhetnek. A csóplőrész, ha a traktorral végzik — a cséplés helyétől és a kazalozó használatától függőén — a szemes gabona 4,5—6%-a; villanymotorral 4—5,5%-a. A bércséplő ezért gépet, üzemanyagot és traktorkezelőt ad. Ha a gépállomás biztosítja a kiszolgáló személyzetet (csóplőmunkásokat) is, akkor ezek külön cséplőrészt kapnak (a szemestermény 5,5—6%-át). Bérezik Árpád (1842—1919) : író, az MTA tagja. Népszínműveivel és drámáival ért el legtöbb sikert, amelyekből sokszor idejétmúlt biedermeier hangulat árad. Némely munkájában a fővárosba szakadt, lecsúszott dzsentri, továbbá a nemességhez törleszkedő és rangkórságban szenvedő polgárság ellen irányuló enyhe szatíra is megszólal. (Himfy dalai, A protekció, Az igmándi kispap.) Bérczy Károly (1821—67) : író, Petőfi asztaltársaságának, a Tízek Társaságának tagja, később az MTA és a Kisfaludy Tá,rsaság tagja, műfordító. Romantikus történeti és főkénL angol hatásra valló társadalmi elbeszéléseket írt. Legjelentősebb alkotása Puskin M^yegmjének fordítása (1866). Berda József (1902— ) : költő. Egyéni ritmusú szabadversei az élet egyszerű örömeit hirdetik. A felszabadulás előtt írt politikai verseiben az ellenforradalmi rendszer társadalmi igazságtalanságait támadta. (Válogatott kiadások: Élj és énekelj /, Ostor és olajág.) Berde Áron (1819—91) : egyetemi tanár, az MTÄ levelező tagja. Légtüneménytan c. 1847-ben megjelent munkája a legelső magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv. Berde Károly (1891— ) : bőrgyógyász, az orvostudományok doktora. Bőrgyógyászati tankönyve 1934 óta van használatban. A népi orvoslás elveinek és eljárásainak rendszerbefoglalója. Bereeki-hegység, Háromszéki-havasok, Munfii Vrancei : a Keleti-Kárpátok része az Ojtoz- és a Bodza-völgy© között, Romániában. Ásványvízforrásokban gazdag. Legmagasabb pontja a Lakóca (Lacaciul), 1777 m. Bereczki Máté (1824—95) : pomológus. Részt vett az 1848—49-i szabadságharcban, amelynek leverése után két évig álnéven bujdosott. 800 gyümölcsfajta pontos megállapítását és leírását végezte el. Bereczky Albert (1893— ) : nyugalmazott ref. püspök. 1944-ben részt vett a Magyar Függetlenségi Front küzdelmeiben. 1945—46-ban kisgazdapárti vallás- és közoktatásügyi államtitkár ; az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront elnökségének tagja. Bereczky Endre (1896— ) : kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa, Kossuth-díjas. Cement-technológiai kutatásokkal foglalkozik. Beregdaróc: ötk., Szabolcs-Szatmár m., vásárosnaményi j. L : 1350. Vá.: Vásárosnamény. Beregi Oszkár (1876— ) : színész. 1919-ig, az ellenforradalom uralomra jutásáig, a Nemzeti Színház drámai művésze, klasszikus szerepkörben. Reinhardt társulatában Berlinben is játszott. Régóta külföldön, jelenleg DAmerikában ól. Beregovo, Beregszász : város az Ukrán SZSZK-ban, Zakarpatszkaja (Kárpátalja) ter.-en. L : 25 000 (1957, becslés), mintegy fele magyar. Szőlőtermelő vidék központja. Építőanyag-, élelmiszeripar, dohányfeldolgozás, bútorgyár. — 1918-ig Mo.-hoz, azután Csehszlovákiához tartozott. 1938 őszén, az első bécsi döntés után Mo. csapatai megszállták. 1945 óta az Ukrán SZSZK-hoz tartozik. Beregsuráay : ötk., Szabolcs-Szatmár m., vásárosnamény i j. L: 910. Vá. : Vásárosnamény. Beregszász : —► Beregovo Beregszászi Nagy Pál (1750—1828) : nyelvész. Erlangenben, majd Sárospatakon teológiát és keleti nyelveket tanított. A nyelvújítás ellensége (ortológus). Cáfolta a magyar nyelvnek a sémi nyelvekkel való rokonságát, és a török, ill. perzsa nyelvvel rokoni tóttá. berek : 1. (földr) a turzásrendszer által leválasztott, gyakran elmocsarasodott öböl (lagúna) magyar neve. A balatoni ^ről van elnevezve pl. Nagyberek. — 2. az irodalmi nyelvben cserjés, fás, vizenyős rótsóg. Berekböszörmény : ötk., Hajdú-Bihar m., biharkeresztesi j. L : 3200. Jelentős számú a román nemzetiség. Vá. : Biharkeresztes. Burgonyatermelés. Földgáz. Háziipar. Beremend : ötk., Baranya m., siklósi j., Pécstől DK-re. L : 3000. Ág. Cement- és mészművek. Kőbányájában őslénymaradványokra bukkantak. Berengár : I. longobárd herceg ; kb. 874-től Friaul őrgrófja ; 888-tól 924-ig Itália királya és 916-tól római császár is. Sokat hadakozott Itália birtokáért Arnulf német királlyal, a spoletói hercegekkel és Provence királyával. 899-ben a kalandozó magyaroktól súlyos vereséget szenvedettjeikor ellenfelei II. Rudolfnak, Felső-Burgundia királyának ajánlották fel trónját. ~ a magyarokhoz fordult segítségért. Közben 924-ben ^t meggyilkolták, erre a magyarok bosszúból felgyújtották Padua (Pavia) városát. — II. Itália királya. Ur. 950—64. Zsarnoksága miatt az itáliai urak I. (Nagy) Ottó német császár segítségét kérték, aki 961-ben ^t trónfosztottnak nyilvánította, fogságba vetette s magát koronáztatta meg római császárnak. Bereniké <gör. ’győzelemhozó’) : 1. több ókori egyiptomi királynő és hercegnő neve, akikről a Vörös-tenger és Földközi-tenger mentén városokat is neveztek el (pl. a mai Bengázi). — 2. zsidó királyleány, aki Titus római császár kedvese lett. Beréiiy Róbert (1887—1953) : festő, Munkácsy-díjas. Párizsban ismerte meg a Cézanne-tól kiinduló modern művészeti törekvéseket. Az I. világháború előtt a haladóművészeket tömörítő —Nyolcak csoportjának harcos tagja, ő alkotta a Tanácsköztársaság Fegyverbe ! Fegyverbe ! c. plakátját. A 20-as években Becsben és Berlinben működött, 1928-tól ismét Mo.-on ólt. Művészi kísérletezései során végül a természet vált fő ösztönzőjévé. Táj- és alakos képeit (Magas part, Vízhordó nők, Kapirgáló) lágy, világos.