Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
C
címertan 449 Cineraria Kxakkó város címere a fegyverekre (általában a pajzsra) festett színes ábrákból, mely a harcosok (elsősorban a nemesek v. a testületek: városok, vármegyék, céhek által állított katonák) felismerésére szolgált. A feudalizmus korában rendszerint az uralkodó adományozta a ~t, ós ezek az egyes nemesi családok meghatározott, örökölhető jelvényeivé váltak. Testületek is kaptak hasonló ~eket. — Alkotórészei: a ~pajzs a ~alakokkal és a sisak a sisakdísszel. Kezdetben a ~alakok (ún. heroláalakok, amilyenek pl. Ábel festő '--éljen láthatók) egymástól élesen megkülönböztethetően színes ábrák voltak. A ^használat terjedésével egyre több természeti alak (emberek, állatok, növények, sziklák, egyes, kettős v. hármas halom, égitestek, még később szerszámok stb.) jelent meg a ^pajzson. — Legnagyobb jelentősége az államok (országok, nemzetek) ---.ének van, amely az állam jelvénye, szimbóluma. Az állama hosszú ideig azonos volt az uralkodóházak családi ével. A polgári forradalmak után születő köztársaságok részben változatlanul, részben változtatással átvették az állam addig használt ~ét, v. teljesen új — a köztársasági eszmét is tükröző — 1 alkottak. A szocialista államok rendszerint új, olyan j\jt alkotnak, amely mint az állam jelvénye kifejezi az állam új jellegét és természeti, esetleg történeti adottságait is. A szocialista államok alaptörvényei szinte kivétel nélkül rendelkeznek a ~ről. Mind a burzsoá, mind a szocialista államok jogszabállyal rendezik az állama használatának módját és engedélyezését; általában büntetéssel sújtják az állam~ jogosulatlan használatát. címertan, heraldika (ír.)> : a címerekről szóló tudomány. Elméleti része (eímertudomány) a címerhasználat eredetével és kialakulásával, gyakorlati része (címerművészet) pedig a címerek alkalmazásával, grafikai v. plasztikus megszerkesztésével foglalkozik. címlet : kapitalista gazdaságban a kibocsátott kölcsönöknek v. részvénytőkének az a része, amelyet egy kötvény V. részvény képvisel. Általában az egyes részvényeket, értékpapírokat, ill. ezek névértékét jelenti. Cin.íj anszki-víztároló, C imljanszki-tenger : víztároló az OSZ3Z3ZK-ban, tkp. a Don alsó folyásának felduzzasztása. A Lenin-(Volga—Don-) csatorna vízellátása, valamint az Alsó-Don aszályos vidékének öntözése céljából létesítették. 2600 km2, hossza 260 km, legnagyobb szélessége 38 km, 28 m mély ; a tárolt víz 24 milliárd m3 (a Balaton 12- szerese). Gátja több mint 13 km hosszú, 300 m széles, 35 m magas ; tetején vasút és közút vezet. Az itt épített vízierőmű 4 turbinája együttesen 160 000 kW energiát termel. címtiyomó gép, adréma: a címsajtoló gép által fém (horgany v. alumínium) lemezre domborított és névsor szerint rendezett címanyagot festékszalagon keresztül lenyomtatja, szükség esetén ismétli. Lemezkiválasztó berendezése a teljes anyagból csak a kívánt címekről készít lenyomatot. Cimpina, Odmpina [kimpiná]: romániai város a Prahovaf. völgyében, Ploeatitől ÉNy-ra. L : 18 700 (1956). Kőolajtermelési központ. Fafeldolgozó- és textilipar. Cimpulung-Muscel, Campulung [kimpulung-muscel]: romániai város a Kárpátok D-i lejtőjén. L : 18 900 (1956). Gép-, fafeldolgozó- és építőanyag-ipar. Környéke nyaralóhely. Közelében a római Stepentium romjai. A 14. sz.-ban fejedelmi székhely volt. címszó : szótárban, lexikonban, bibliográfiában, katalógusban az a rendszerint betűrendbe (máskor valamilyen szakrendbe) sorolt szó, szókapcsolat v. név, amely alatt a jelentés, értelmezés, magyarázat, felvilágosítás stb. található, (-»-még utalószó) cincárok : aromunok cincérek (Cerambycidae): hosszú csápú, karcsú testű ciripelő bogarak. Sok közülük az erdei és ipari fák kártevője. Legismertebb a nagy és a kis hőscincér (Cerambyx cerdo és 0. soopolii) és a gyászcincér (Morimus funereus). Cincinnati [szinszineti]: város Ohio államban (USA), az Ohio-f. könyökénél. L : 562 500 (1956), peremvárosokkal 1 millió. Mezőgazdasági és kereskedelmi központ. Jelentős gép-, hús-, bőr- és cipőipara, dohány- és szappangyártása van. A Miami—Erie-csatorna az Erie-tóval köti össze. — Főiskolák. Cincinnatus, Lucius Quinctius: római consul i. e. 460- ban. Az ókori hagyomány szerint az egyszerűség és szerénység példaképe volt. Másodszori megválasztását nem fogadta el, hanem hazament gazdálkodni. Onnan hívták vissza dictatornak az ellenség által körülzárt római sereg felszabadítása érdekében (ille dictator ab aratro, azaz az eke mellől elszólitott dictator). Feladata elvégzése után lemondott. Mint consul és dictator kérlelhetetlenül védte a patríciusok jogait a plebejusokkal szemben. Cinecittá [csinecsittá] : olasz filmváros Róma mellett. cinegefélék, cinkék (Paridae) : a madarak (Aves) osztálya dalosok (Oscines) rendjébe tartozó család; 11—16 cm hosszú, egyenes v. kúpos csőrű madarak. Farkuk többnyire rövid, tollazatuk tömött, puha, rendszerint élénken színezett. A család a Csendes-óceán szigeteit kivéve az egész Cinegék: 1. szén-, 2. kék cinege világon elterjedt; mintegy 23 nem 162 faja tartozik ide. Állandóan v. bizonyos időben nagy csapatokban kóborló, rendkívül élénk madarak. Nagyon hasznos, falánk rovarirtók. Legismertebb a széncinke (Parus major), felül olajzöld, alul kénsárga, feje fekete. A kék cinege (P. coeruleus) az előbbinél kisebb ; a barátcinege (P. palustris) patakokat, tavakat szegélyező fákon fészkel. cinemascope : —+kinemaszkóp cinerama : a szélesvásznú panoráma-filmek egyik fajtája ; az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer cég vezette be 1952-ben. A felvétel három negatív filmszalagra történik, ezeket három gép vetíti három külön gépházból. A vetítővászon homorú. A ~ film térhatású képet és hangot ad, költséges volta miatt azonban valószínűleg nem számíthat általános elterjedésre. Cineraria : a fészkesek (Compositae) családjába tartozó növénynemzetség, 25 nagyrészt D-Afrikában élő fajjal. 29 Űj Magyar Lexikon I.