Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
A
АггаЬопа lfíl Artevelde kentése az életszínvonal emelésének fontos eszköze. Az ~nak biztosítania kell mind a termelői, mind a fogyasztási árak megfelelő színvonalát. Befolyása kiterjed azokra a termékekre is, amelyeknek árát az állami szervek nem szabják meg kötelező hatállyal (pl. a mezőgazdasági termékek szabadpiaci árának alakulását a felvásárlási árak nagymértékben befolyásolják). — A szocialista állam ~ja ellen fellépő revizionista nézetek helytelenítik az árak központi szabályozását, és az árak spontán kialakulását tüntetik fel kívánatosnak. Ez a szocializmus építése helyett a termelés anarchiájának visszaállítását segítené elő. A szocialista ~ bürokratikus eltorzítása egyebek közt a központi árszabályozás túlzott kiterjesztésében és az értéktörvény figyelmen kívül hagyásában nyilvánulhat meg. — írod. Csikós-Nagy B.: Á. az átmeneti gazdaságban. 1958. Arrabona : —»Győr római kori neve a Rába (Arrabo) folyóról. arrak {arab): rizsből, kókusz-és datolyapálma borából készített erős pálinka. Arras [árász]: város É-Franciao.-ban, Pas-de-Calais m. és a volt Artois grófság székh.-e. L : 36 200 (1954). Vas-, cukor- és csipkeipar. arrasi szerződések : 1. VII. Károly francia király és a burgundi herceg megegyezése 1435-ben, mely szerint az utóbbi, több francia tartomány átengedéséért, elhagyta angol szövetségeseit. — 2. 1482-ben a burgundi hercegség területét felosztó szerződés Habsburg Miksa (a későbbi német-római császár) és XI. Lajos francia király között. árrés : szocialista gazdaságban a bruttó (v. forgalmi adóval növelt) termelői ár és a fogyasztói ár közötti különbözet; a kereskedelmi szervek forgalmi költségeit és tiszta jövedelmét tartalmazza. A nagykereskedelmi és a termelői ár különbözete a nagykereskedelmi ; a fogyasztói és a nagykereskedelmi ár különbözete a kiskereskedelmi ~. A kereskedelmi »— előirányzatát a gazdasági tervek tartalmazzák. Csökkentése arra ösztönzi a kereskedelmi szerveket, hogy munkájuk javításával a forgalmi költségeket csökkentsék. Arrhenius [áréniusz], Svante August (1859—1927): svéd fizikus és kémikus, a modern fizikai kémia egyik megalapozója. Az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért (1887) 1903-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Foglalkozott az ozmózis jelenségével, valamint toxinokkal és antitoxinokkal is. Arriaga, Manuel Jósé de (1841—1917) : portugál polgári politikus, a köztársasági mozgalom egyik liberális vezetője. 1910-ben részt vett a polgári forradalomban. 1911-től 15-ig a köztársaság első elnöke. arrival {fr.): érvényesül, sikert arat. arrogáns {lat.): kihívó, szemtelen, pökhendi. arrow-root [erou rút] {ang. ’nyíl -f- gumó’) : több trópusi v. szubtrópusi növény tisztított keményítőlisztjének gyűjtőneve. A Ny-indiai ~ a Maranta fajok gyökérzetéből származik. Finom tészták készítésére, gyermektápszernek és gyógyászati célokra használják. A K-indiai ~ a Curcuma angustifolia és C. leucorrhiza növények gyökérzetéből nyert keményítőliszt. Főként textilipari célokra használják. A brazíliai ~ a főleg D-Amerikában termesztett Manihot-gumó táplálékul is szolgáló lisztje (—»manióka). Arsakidák : 1. parthus uralkodó család. Hatalmuk Perzsiára, Közép-Ázsia és Mezopotámia nagy részére terjedt ki. Tagjaik i. e. 250-től i. sz. 226-ig álltak a Rómával versengő parthus birodalom élén. Uralmuknak a perzsa Szasszanidák vetettek véget. — 2. a parthus ~ mellékága, Armeniában (a későbbi örményo.-ban) uralkodott i. sz. 63—428 között. ars antiqua {lat. ’régi művészet’) : (zene) a 9—13. sz.-ig terjedő időszak zenei stílusa, mely többnyire megadott (gregorián) dallamok többszólamú feldolgozása alapján építette fel formáit: az orgánumot, motettát stb. arain {or. ’rőf’) : régi orosz hosszmérték. 1 ~ = 16 versok = 71,12 cm ; 1500 ~ = 1 verszt. ars longa, vita brevis {lat. ’a művészet hosszú, az élet rövid’) : a görög Hippokratész aforizmája; különléle változatban számos ókori író felhasználta; Seneca latin fordításában vált közkeletűvé. ars nova {lat. ’új művészet’) : (zene) az ars antiqua után a 14. sz.-ban kibontakozó új, szabadabb, mozgékonyabb jellegű zenei stílus. ars poetica {lat.): költészettan; a költői művészet szabályainak összefoglalása. Az első r-—t a görögöknél Arisztotelész, a rómaiaknál Horatius írta ; nagy hatásuk volt az utókorra. A későbbiek közül kiemelkedik Boileau ~ja, nálunk Arany János Vojtina Ars poeticája. Tágabb értelemben ~nak nevezünk minden olyan művet, melyben az író művészi hitvallását, a költészet feladatára vonatkozó nézeteit fejezi ki (Petőfi: A XIX. század költői; József Attila: Ars poetica). árstatisztika : gazdaságstatisztikai ágazat. A különböző időpontokban érvényben levő árakat tartja nyilván reprezentatív módszerrel v. rendszeres adatgyűjtéssel, valamint feldolgozza és megállapítja az árindexeket. árszabályozás, ármegáUapitás : kapitalista országokban az állam, ill. a monopóliumok beavatkozása az általában spontán módon történő áralakulásba, amely az árakat meghatározott irányban, a nagytőke v. egyes csoportjai érdekében igyekszik befolyásolni. Eszközei az ármaximálás v. -minimálás, intervenciós felvásárlás v. eladás, hitelés vámpolitikai intézkedések, közvetett adók, értékesítési szubvenciók stb. — A szocialista állam az árakat gazdaságpolitikájának megfelelően az értéktörvény tudatos felhasználásával központilag, tervszerűen szabályozza (ч-még árpolitika). A szocialista gazdaságban az ~ funkcióját meghatározott szervek töltik be. Nálunk az ~ országos központi szerve 1956. dec. óta az Országos —»Árhivatal. Hatásköre kiterjed minden népgazdasági szempontból központi fontosságú ár és díj megállapítására, kivéve azon döntő jelentőségű termékek árát, amelyek megállapítását a kormány magának tartja fenn. Szűkebb körű árszabályozó hatásköre van emellett a minisztériumoknak és az országos hatóságoknak, továbbá a Szövetkezetek Országos Szövetségének is. Helyi jelentőségű ~i ügyekben az árhatósági hatáskört az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei (helyi árhatóság) gyakorolják. — írod. Az árszabályozásra vonatkozó alapvető rendelkezések. 1958. Ártánd : ötk., Hajdú-Bihar m., biharkeresztesi j., a román határ mellett. L : 1110. Dohánytermelés. — Árpádkori település. ártány : fiatalon kiherélt sertés. Artaxerxész : három óperzsa uralkodó neve az i. e. 5—4. sz.-ban. Artek : az SZU legnagyobb úttörőtábora („úttörőváros”) a Krím-félszigeten a Fekete-tenger partján, Jalta közelében. 1925-ben alapították. artel {or.): —> arty el. Artemisz : a vadászat istennője az ókori görögöknél. Zeusz és Létó leánya, Apollón ikertestvére. Később a holdistennővel azonosult (-»Diana). Tiszteletének ősi jellegére vallanak a kultuszával kapcsolatos emberáldozatok. ártér : a folyó völgyének az a része, amely tudatos emberi védekezés nélkül árvizek alkalmával elöntés alá kerül („ősi ~”-nek is nevezik). Az árvédelmi töltés az árteret két részre osztja. A folyó és a töltés közötti, továbbra is elöntéssel veszélyeztetett területet hullámtérnek nevezzük, a töltésen kívül eső terület a mentesítette. Mo.-on az »— területe 1,7 millió kh. artéria {gör. ’ütőér’) : -»verőér arteriosclerosis {gör. ’ütőér -+- kemény’ szóból) : —»érelmeszesedés Artevelde : 1. Jacop van »— (1287—1345) : jómódú genti polgár. 1337—38-ban a genti polgárok felkelését vezette a flandriai gróf ellen, aki Franeiao. szövetségeseként Anglia ellen harcolt a százéves háborúban. A felkelés antifeudális jellegű volt, ugyanakkor a genti posztóipar érdekeit szolgálta, mely Angliából szerezte be nyers-11 01 Маяуаг Lexikon I.