Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
B
Ball 231 Balló tóriumokat ellenezték. A ~ egész politikájával és a bihari pontokban (1868) kifejtett programjával a radikálisabb ellenzék (Negyvennyolcas Párt) befolyását igyekezett csökkenteni. 1875-ben végképp „szegre akasztotta” ellenzékiségét, és egyesült (fuzionált) a kormányzó Deák-párttal. f—►Szabadelvű Párt) Ball [bél], John ( ?—1381) : angol népi prédikátor, a 14. sz.-i paraszt-plebejus mozgalom (lollardok) egyik vezetője. A tized eltörlését, a jobbágyság megszüntetését, általános egyenlőséget, vagyonközösséget és az egyházi vagyon szekularizálását követelte. A canterburyi érsek bebörtönöztette. 1381-ben a felkelt parasztság kiszabadította. Mint a felkelés egyik vezetőjét 1381. júl. 15-én felnégyelték. Bállá Antal (1739—1815) : mérnök, a Duna—Tiszacsatorna első műszakilag kidolgozott tervének készítője (1792). Állandó Duna-híd létesítését javasolta, és tervezetet dolgozott ki az alföldi futóhomok megkötésére. Térképeinek történeti szempontból van jelentőségük. Balla-barlang : száraz, pusztuló forrásbarlang a Bükkhg.-ben, Répáshutától DK-re. Egyetlen teremből áll. Ősrégészeti leleteiről híres. ballada /fr.—ol.) : 1. népköltészeti eredetű, kisebb elbeszélő költemény (-^népballada), amely epikai, lírai és drámai elemeket egyesít („tragédia dalban elbeszélve” Greguss Ágost meghatározása szerint). Tárgya gyakran tragikus, ritkábban víg, előadásmódja tömör, olykor szaggatott („balladai homály”). A műköltészetben a 18. sz. végén honosodott meg. Kiváló művelői: Bürger, Goethe, Schiller, Uhland, Scott, Moore stb. Legnagyobb magyar művelője Arany János (pl. Tetemrehívás). A forradalmi proletárköltészet és a szovjet költészet ismét gyakran tér vissza a ~ műfajához (Tyihonov, Wolker, Becher, nálunk Komját Aladár és József Attila). — írod. Greguss Á.: A balladáról. 1886. — 2. A 13. sz-ban kialakult kötött trubadúr-versforma. Három azonos felépítésű strófáján (ababbcbc) és a négysoros ajánláson (bcbc) ugyanazok a rímek vonulnak végig. A strófák és az ajánlás utolsó sora refrén. (Pl. Villon: Tűnt idők szép asszonyai.) — 3. az újabb zenében ^szerfi, drámát sejtető vers dalszerű megzenésítése v. ilyen jellegű hangszeres zenemű. ballagás : búcsúzás az iskolától a tanulmányok befejeztével. A búcsú jelképéül a végzett tanulók menetben járják végig fiatalabb társaik sorfala közt az iskola épületét, többnyire a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklése közben. Ez a szokás először Selmecbányán az erdészeti és bányászati főiskola végzett hallgatói körében alakult ki. Ballagi Aladár (1858—1928) : soviniszta történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. ~ Mór fia. Híressé vált Szekfű Gyulával folytatott vitája. Nyelvészettel is foglalkozott. (Béqi Magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár I. 1904—11.) Ballagi Mór (1818—91) : teológus, nyelvész, szótáríró. A nyelvfejlesztés híve volt, az MTA tagja. (A magyar nyelv teljes szótára, I—II. 1867—73 ; A nyelvfejlődés történeti fontossága, 1884.) ballagófű (Salsola) : kétszikű, a lihatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó, népes növénynemzetség, kb. 80 fajjal. Különösen nagy számban fordul elő a K-i pusztaságokon. Télen a földből kiszabadulva és a széltől kergetve gurul, ballag tovább (ördögszekér). Ballarat [belaret] : bányav. az ausztráliai Victoria államban. L : 50 700 (1956). A múlt század közepén feltárt és azóta kimerült aranymezői közelében 1945 után újabb gazdag aranyereket fedeztek fel. Gyapjútermelés. ballaszt /dán ’holtsúly’) : 1. (hajó) fenéksúly, nyomaték : üres áruszállító hajók hombáréba rakott kő, homok v. egyéb teher, mely az állékonyságot növeli. Kettős fenekű géphajók e célból fenékrekeszeiket vízzel töltik meg. — 2. (lóghajózás) a szükség szerint ledobható teher (homokzsák), az utazási magasság szabályozására. — 3. (mg) a takarmány szerves anyagainak emészthetetlen része. — 4. átvitt értelemben terhes, felesleges, idejét múlt dolog. Ballenegger Róbert (1882— ) : talaj vegyész, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Országos agrogeológiai vizsgálataival és a gyümölcsfák legalkalmasabb termőhelyeinek megállapítására vonatkozó kutatásaival úttörő munkát végzett. (A talajmüveié» és talajjavítás, 1924 ; A termőföld hibái, 1933.) Ballhausplatz: tér Bécsben; az I. világháborúig az osztrák külügyminisztérium általánosan használt elnevezése a téren álló épületéről. balliszta /gör.) : ókori hadigép kődarab v. gerenda hajítására, összeácsolt gerendákból készítették. A hajító erőt megcsavart kötél rugalmassága szolgáltatta. ballisztika /gör. ’hajít’ szóból) : az ellenálló közegben történő hajítás törvényeivel, különösen a lövedékek pályájának számításával foglalkozó tudományág. Galilei alapozta meg a 16. sz. végén. A belső ~ a csőben lejátszódó folyamatokat vizsgálja (—t-pirosztatika, -+pirodinamika). A lövedék mozgását a lőporgázok nyomása (2000— 4000 at) gyorsítja a csőben. Utóhatása a lövedék sebességét egy ideig még a cső elhagyása után is növeli. A külsőre a lövedék mozgását elemzi a csőtorkolat elhagyása után. A lövedék pályáját a csőtorkolat elhagyása után elért maximális sebesség, az ún. kezdősebesség (100—1700 m/sec) és az indulási szög határozza meg. A -*-röppályát annak tetőpontja (maximuma) két részre tagolja, a felszálló és leszálló ágra. Légüres térben a röppálya parabola. Levegőben azonban a röppálya a légellenállás miatt eltorzul. A leszálló ág meredekebb a felszálló ágnál (ballisztikus görbe). A levegő ellenállása következtében a r- tényleges lőtávolság lényegesen csökken az Ballisztikus görbe elméletileg szamított(e = elvileg, gy = gyakorlatilag) hoz (légüres térben várhatóhoz) képest (nagy ágyúgolyók esetében a csökkenés 30—50%, puskagolyóknál 5%). A lövedék a cső huzagolásától forgó mozgást is kap. így hossztengelye a pálya érintőjében marad, és csúcsával csapódik a célba, a forgó mozgás miatt azonban kitér eredeti síkjából (oldalgás). Ennek mértékét az irányzásnál figyelembe kell venni. ballisztikus galvanométer : nagy lengésidejű forgótekercses árammérő műszer, rövid ideig tartó áramlökések mérésére. A ballisztikus inga elektrodinamikái mása. A ~en a mutató legnagyobb kitérését olvassák le, ez arányos a műszeren átfolyt elektromos töltéssel. ballisztikus inga: olyan (mérési célokra használt) inga, amelyet nyugalmi helyzetéből egyetlen lökéssel mozdítanak ki. Segítségével pl. meghatározhatjuk a puskagolyó sebességét. ballisztokardiográfia, ballistocardiographia: a szív mechanikus tevékenysége által okozott ütemes testelmozdulások grafikus ábrázolása. Egyike a legújabb szívdiagnosztikai eljárásoknak. Alapja az a megfigyelés, amely szerint a szívösszehúzódások alkalmával a test minden irányban, de főleg hossztengelye irányában elmozdulásokat végez, és ezek megfelelő berendezéssel felfoghatók és görbék alakjában regisztrálhatók. Az így nyert görbét ballisztokardiogramnak nevezik. Egyes kutatók szerint ezen vizsgáló eljárással kimutathatók a szív koszorús verőereiben beállott keringési zavarok. — A ~ szívdiagnosztikai jelentőségére először I. Starr amerikai tudós mutatott rá (1939). Balló Ede (1859—1936) : festő. Életképeket és arcképeket festett. Jelentősek a régi mesterek műveiről készült Római balliszta