Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
C
csalbatallanság csángók és pépek, illó olajok stb. — 2. vad v. hal tőrbe, lövésre, horogra csalogatására szolgáló húsdarabok, állati belek, apró madarak, férgek stb. Használnak miijét is. Az emberre és hasznos állatokra veszélyes ~et csak kellő óvatossággal, ill. előlrásszerűen szabad alkalmazni, (-»-még csali ) csalhatatlanság : -*csalatkozhatatlanság csali: sporthorgász-kifejezés a horogra csalétkül feltűzött apró halak, rovarok, giliszták v. bármely olyan tárgy megjelölésére, mely a halat kapásra ösztönzi. Egyes halfajták fogására a mesterséges légy, az ún. mű~ szolgál, (—-még horgászat) Csallóköz, SSitnj Ostrov: sziget Szlovákiában a mo.-i Szigetközzel szemben ; Bratislavától (Pozsony) Komarnóig (Komárom) terjed. A Duna legnagyobb szigete ; 1800 km2, 84 km hosszú, 15—30 km széles. A Duna kisalföldi hordalékkúpjának része. Talaja homokos, kavicsos, iszapos, nagyon termékeny. Kukorica-, búza- és dohánytermelés, a homokon szőlők. Sok rajta a rét és az ártéri erdő. csalogány : a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó, szép énekhangjukról i-.mert —fülemülék egyik fajtájának a nyelvújítás korából származó neve. — Átvitt értelemben megnyerő hangú énekesnőkre használják az elnevezést. Csanád : az egyik honfoglaló törzsfő leszármazottja. 1002—1003-ban leverte a feudális államalapítás ellen lázadó Ajlonyt, s megkapta annak hatalmas birtokait. Ezek központját: Marosvárat róla nevezték el ~nak, majd erről az itt 1030 körül alapított püspökséget (első püspöke Szent deliért volt) és a ~ középponttal kialakult vármegyét. Csanádaiberti s ötk., Csongrád m., makói j. L : 1000. Vá. : Pitvaros. Csanádapáca : ötk., Békés m., orosházi j. L : 4500. Dohánytermesztés. Csanádi György (1905— ): mérnök, műszaki egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas, miniszterhelyettes. Hosszú ideig volt a MÁV vezérigazgatója. A szocialista közlekedés alapelveinek feltárásával, valamint a vasúti üzemvitellel kapcsolatos műszaki és gazdasági tudományos kérdések vizsgálatával foglalkozik. Csanádi Imre (1920— ): költő; József Attila-dijas. Lírája a népköltészet ősi formáit párosítja a modern költői törekvésekkel. (Válogatott kiadás : Erdei vadak — égi madarak.) Csanádpalota ; ötk., Csongrád m., makói j. L : 5600. Hagymatermesztés, baromfitenyésztés. Csanád vármegye : a 11. sz.-ban alakult a Maros alsó folyása mentén. A török uralom alatt jóformán teljesen elnéptelenedett, a törökök a 17. sz. elején 24 faluba szerb és román telepeseket hoztak. ~ területének a Maroson túli része a törökök kiverése után 1741-ig marosi határőrvidék néven katonai igazgatás alatt maradt, majd a kamara (kincstár) s később néhány nagybirtokos tulajdonába került. — A 19. sz. végi agrárszocialista mozgalmak egyik központja volt. DK-i része 1919 óta Romániához tartozik. Mo.-hoz tartozó részét Csongrád és Békés megyékhez csatolták. Csandigar : indiai v., —Chandigarh. Csandragupta : több ókori indiai uralkodó neve. — 1. ~ (Maurja), ur. i. e. 321-től 298-ig. India ókori történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a Maitrja-dinasztia megalapítója. Nagy Sándor halála után kiszorította Píjndzsábbél a makedón helyőrségeket. A hagyomány szerint egész É-Indiát egyesítette, s megvetette az ókori India legerősebb államának alapjait. Államát Szeleukosz Nikatorral szemben is megvédte (i. e. 305). — 2. I. ~, ur. i. sz. 320-tól 30-ig; a Gupta dinasztia megalapítója. Erős rabszolgatartó államot szervezett a Gangesz völgyében. — 3. II. ~ (Vikramadatje), ur. 380-tól 414-ig. É- és Ny-India nagy részére kiterjesztette a Gupták államának hatalmát. A Gupták uralmát tekintik az ókori India virágkorának. Csang Csaj (1020—77) : kínai materialista filozófus. A kínai filozófiában a 11—12. sz. folyamán kialakult ún. „ortodox-iskola” kezdeti materialista irányzatának jelentős képviselője. Szerinte a világ alapja az anyagi szubsztancia, amelynek részecskéi kezdetben szétszórtan töltik ki a végtelen teret, később a pozitív és negatív részecskék kölcsönhatása által sűrűsödnek, ebből keletkezik minden konkrét dolog. Több dialektikus megsejtése volt; a fejlődés belső okát az ellentétes erők harcában látta. Csangcsiakou, Kalgan, Changchiakow, Vancsüan: kínai város Pekingtől ÉNy-га az ősi kínai fal mentén ; a megszűnt É-kínai Csahar (Chahar) tart. székh.-e volt. A Mongóliába vezető ősi út, ma vasút kapuja. L : 405 000 (1957). Kereskedelmi és forgalmi gócpont. Textil- és élelmiszeripar. Ősi kézművesség. Csang Cso-lin (1873—1928) : nagyhatalmú japánbarát ÉK-kínai tábornok és politikus. Mandzsúriát és az É-kínai tartományokat tartotta megszállva (1918-tól), és több ízben a pekingi kormányt is uralma alá rendelte. 1928-ban, mikor az USÁ-hoz próbált közeledni, a japánok által szervezett vasúti merénylet áldozata lett. Csangcsun, Changchun: város ÉK-Kínában, a Senjang— Harbin vasút mentén. Csilin tart. székh.-e. L : 896 000 (1957). Ipara gyorsan fejlődik. 1956-ban itt épült fel Kína első autógyára. Mozdony- és vagongyár. Élénk kereskedelem. Fontos vasúti gócpont. Egyetem. — 1932 és 1945 között a japán fennhatóság alatt álló Mandzsúria főv.-a volt. Csangcsun vasút : nagy fontosságú vasútvonal ÉKKínában (Mandzsúria). Kb. 2900 km. Hatalmas T-alakot formáz. Felső szára a Szibériai vasutat (Csitától К-re) köti össze Vlagyivosztokkal. Haerpinnél (Harbin) ágazik el D felé és Taliennél (Lüta) végződik. A múlt század utolsó évtizedében a cári Oroszo. építtette. Az 1945. évi jaltai egyezmény 30 évre közös szovjet—kínai igazgatás alá helyezte. Az SZU 1952. dec. 31-én lemondott jogairól, és a Kínai Népköztársaságnak adta át. Csang Hszüe-cseng (1738—1801): kínai materialista filozófus, munkásságában a 18. sz.-beli kínai felvilágosodás legjobb hagyományainak folytatója. Szerinte a világ az állandóan mozgásban levő anyagi dolgok összessége. A materialista determinizmus híve. A világot megismerhetőnek tartotta ; a megismerést folyamatként fogta fel, és kiemelte a gyakorlat szerepének egyik-másik oldalát. Történet- és társadalomszemléletében idealista maradt. Csang Kai-sek (1887— ) : kínai reakciós államférfi, a kínai népellenes erők vezetőjo. Katonai akadémiát végzett. Szun Jat-szen oldalán részt vett a kínai polgári forradalomban, és az akkor még haladó -► Kuomintangban vezető szerepe volt. 1926-ban generalisszimusz. 1927-ben elárulta a forradalmat, a földesurak és a komprádor burzsoázia érdekeinek képviselőjévé vált; ellenforradalmi államcsínyt hajtott végre, majd burzsoá földesúri diktatúrát hozott létre, és polgárháborút kezdett a kommunisták ellen. Különböző címekkel egészen 1949-ig volt a kínai kormány és állam feje. 1937-től a néptömegek nyomására, a -rsziani incidens után (amikor néhány napra forradalmi erők fogságába esett), formálisan elfogadta a nemzeti egységfront és a kommunistákkal való együttműködés elvét a japánok elleni háború érdekében. Katonai erejét azonban rövidesen újból főként a kommunisták ellen igyekezett felhasználni. Japán 1945-i kapitulációja után Kínát az USÁ-nak akarta kiszolgáltatni, és annak támogatásával 1946-ban újabb polgárháborút kezdett a kommunisták ellen, de 1949-ben a Kínai Népi Felszabadító Hadseregtől döntő vereséget szenvedett. Tajvan szigetére szorult vissza, ahol az ún. „nemzeti” Kína köztársasági elnökének címét vette fel. Kizárólag az USA katonai, politikai és pénzügyi támogatásának köszönheti, hogy hatalmát fenn tudja tartani Tajvanon, ahonnan provokációkat robbant ki a Kínai Népköztársaság ellen. — Második felesége (1927-től) Szung Mej-ling (1898— ), a kínai Szung bankárcsalád tagja. Jelentős szerepe volt a Kuomintang USA-barát politikájának kialakításában. csángók: főleg Bukovinában és ma is Románia területén, nagyobb számban Moldovában, kisebb számban Erdélyben, Brassó körül (hétfalusi ~) élő, a környező román lakossággal nagy mértékben összeolvadt, kb. 110 ezer főnyi népcsoport. Eredetüket a tudomány még nem tisztázta. Legvalószínűbb, hogy a 480